Konhoisz
Az O rögzített középpont a piros pont, a fekete egyenes az adott egyenes, és minden szines görbepár d távolságra van az egyenes és az O középponttól húzott rádiuszvektor metszéspontjától. A kék görbe esetében d nagyobb, mint O távolsága az egyenestől, ezért a felső kék görbe hurkolt lesz. A zöld görbe esetén a két távolság egyenlő, a piros görbe esetén pedig d kisebb.
A konhoisz (konhois, konhoid, kolhois) egy olyan síkgörbe, amelyet egy másik, polárkoordinátákban adott görbéből származtatunk: a görbe rádiuszvektorát egy fix szakasszal megnyújtjuk, vagy zsugorítjuk.
Ha a görbe egyenlete
, és a fix szakasz a, akkor a konhoisz egyik ágának egyenlete
, a másik ágé
. Szokták a két ág egyenletét összevonva
alakban is megadni. Ha a rádiuszvektor a-nál kisebb, akkor a görbe pontjától a-val visszamérve a konhoisz-pontot az origón túl kapjuk meg.
Tartalomjegyzék |
Nikomédész-féle konhoisz [szerkesztés]
Az ókori szerzők utalásaiból sejthető, hogy a déloszi probléma megoldásának keresése közben, a neuszisz szerkesztés egyszerűsítésére készítette el az egyenes konhoiszának megrajzolására alkalmas eszközt, a konhoisz „körzőt”, s definiálta a görbét. Papposz az eredeti forrásra hivatkozva leírja a definíciót s a görbe paramétereit: az egyenes a görbe vonalzója, az a szakasz a távolsága és a fix pont (origó) a görbe pólusa. A pólus és a vonalzó távolsága a pólustávolság.
Modern szimbolikával az egyenes polárkoordinátás egyenlete:
, a konhoisz-páré 
Pascal-féle csiga [szerkesztés]
A kör egyik lehetséges konhoisza adódik, ha a poláris origót a körvonal egy pontjában vesszük fel. Ekkor a b sugarú kör konhoiszának egyenlete
.
Kardioid (szívgörbe) [szerkesztés]
A kardioid a Pascal csiga speciális esete, ahol: b=a. Az egyenlete
.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- J. N. Bronstein - K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963-10-5309-1
- Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 1. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.

