Kondor Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kondor Ernő
Életrajzi adatok
Születési névKohn Ernő
Született1881. március 26.
Balassagyarmat
Állampolgárságamagyar
Elhunyt1951. március 17. (69 évesen)
Budapest
SírhelyKozma utcai izraelita temető
Pályafutás
Tevékenységnótaszerző, színigazgató
Műfajokmagyar nóta
Hangszerhegedű
Híres műveiA vén cigány
(Zöld erdő mélyén...)[1]
IPI névazonosító00143120132
A Wikimédia Commons tartalmaz Kondor Ernő témájú médiaállományokat.

Kondor Ernő, Kohn Ernő (Balassagyarmat, 1881. március 26.Budapest, 1951. március 17.)[2] magyar színész, kabaréigazgató, nótaszerző. Leginkább hallgató típusú dalairól ismert.[3]

Életútja[szerkesztés]

Kondor Ernő sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 1C-6

Balassagyarmaton[4] született 1881. március 26-án Kohn Hermann (Ármin) és Klein Júlia fiaként. Pályáját banktisztviselőként kezdte. 1904-ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját,[5] majd színpadon játszott Aradon, Debrecenben és Kassán. Rövid ideig Párizsban is élt.

1907. augusztus 13-án Budapesten házasságot kötött Dinjesy Juliannával, Dinjesy János és Király Anna leányával,[6] akitől 1910-ben elvált.[7]

1907-ben váratlanul pénzhez jutott egy örökség révén. Ez tette lehetővé, hogy saját kabarészínházat rendezzen be Budapesten a Teréz körút 28. alatt egy boltban Fővárosi Cabaret Bonbonniere néven.[8] A megnyitót Molnár Ferenc írta és Somlay Artúr mondta el, Szép Ernő mondott csípős élceket, Nyárai Antal énekelt kuplékat, az igazgató pedig Nagy Endre volt. A vállalkozás nem volt túl sikeres, egy hónap után bezárt. Kondor ezután Nagyváradon vállalt munkát: virtuóz hegedőműveket adott elő a Zöldfa passage-ban.

1910-ben egy amerikai hanglemezkiadó pályázatára írta a Vén cigány című dalát, amellyel 5000 dolláros díjat nyert. A dalt húsz nyelvre fordították le. Magyarországon a Metafon-Record kiadóvállalat lemezén adták ki.

1917. október 3-án Budapesten a Terézvárosban feleségül vette a nála 16 évvel fiatalabb Szederkényi Etelka Katalint, Schuszter Ádám és Gönczy Terézia lányát,[9] azonban 1919-ben tőle is elvált.[10]

1930. június 19-én Berlinben újra megnősült, feleségül vette Wald Herta Lujza Margit háztartásbelit.[11]

A második világháború alatt lemezeit betiltották. Ettől kezdve egészen 1951-ben bekövetkezett haláláig nagy szegénységben, töltőtolljavítóként élt. Halálát tüdőgümókór, szívgyengeség okozta. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (1C-6).[12]

Szerzeményei[szerkesztés]

  • A házasság mai napság (1909, Első Magyar Hanglemez Gyár)
  • Asztalomon badacsonyi[13]
  • Amikor a levél lehull
  • A vén cigány (Zöld erdő mélyén…)[14] Giovanni Martinelli 1931-ben filmre énekelte a Cigánykaraván című film számára[15]
  • Az én öreg édesanyám
  • Csak egy árva, sebzett madár
  • Csel csal csárdás (lassú, 1913)
  • Csendes már a falu, alusznak a lányok
  • Csipkés az én selyem szoknyám
  • De kár olyan legényért
  • De szeretnék az én régi kisfalumba visszatérni
  • Egy, kettő, három, négy
  • Egyszer régen (1914, hallgató)
  • Elsiratom néha-néha magát
  • Erzsike édes, csacsogjon nékem
  • Fekete a felhő
  • Galambpostán megy a levél
  • Hajnal előtt is, hajnal után is (1913)
  • Kecskebéka felmászott a fűzfára[16]
  • Kertes ház, benne egy nyíló rózsa
  • Komédiás
  • Lámpafény
  • Lehullott a csillogó hó
  • Messze futó országutak
  • Nem vagyok én olyan fábul faragva
  • Rózsi néni
  • Sárika kis szentem
  • Tombolj, vihar, tépd a fákat
  • Tudom, hogy könnyű lesz a búcsú
  • Udvarunkban öreg hársfa
  • Van egy lombos, árnyas utca
  • Van nekem egy gerlicém
  • Vendég a bivalyosban (Gózon Gyula)
  • Virágos csákó[17][18]
  • Zokogva sír az őszi szél
  • Zeng a muzsika egy kis házban
  • Zöld ablakos kicsi ház
  • Zöldbe borult nyár elején

Szerzeményei könyv formájában[19][20][21] és CD lemezen is megjelentek[22]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A vén cigány Dalszöveg és hangfelvétel
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 231/1951. folyószáma alatt.
  3. szerk.: Kikli Tivadar: Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Bába és Társai Kiadó. A Tisza hangja, 240. o. (1999). ISBN 9639144304 „Kondor Ernő (Balassagyarmat, 1881) nótaszerző” 
  4. Kondor Ernő. Balassagyarmati Zsidó Hitközség
  5. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  6. A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 509/1907. folyószáma alatt.
  7. Kecskeméti kir. tszék 10060/1910. sz. ítélet.
  8. Nagy, Endre. A kabaré regénye. Budapest: Nyugat (1935) 
  9. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 879/1917. folyószáma alatt.
  10. Budapesti törvényszék 37P.40500/1919.
  11. A külföldi házasságkötés bevezetve a Bp. IV. ker. (belváros) állami házassági akv. 549/1930. folyószáma alatt.
  12. Kondor Ernő. [2013. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 26.)
  13. Kondor Ernő–Vályi Nagy Géza: Asztalomon badacsonyi, 1908
  14. A vén cigány
  15. GIOVANNI MARTINELLI IN "THE GYPSY CARAVAN" Martinelli elénekelte magyarul a Csak egy kislány' című dalt is a hangosfilm kezdetét uraló Vitaphone számára
  16. Kecskebéka felmászott a fűzfára. YouTube
  17. Fekete Pál számára: »A virágos csákóm rexum lingszum bevágom a szemembe, valamennyi kislány rexum lingszum haptákba szerelembe«.
  18. Harminckettes baka vagyok én
  19. Kondor Ernő nótáskönyve. Budapest–Leipzig: Nádor Kálmán Kiadása (1918) 
  20. A múlt idők nótás könyve. Szombathely: Oskar Kiadó. ISBN 9638122021 
  21. Él még a vén cigány. Budapest: Editio Musica (1988) 
  22. Kondor Ernő: Él még a vén cigány. Különböző előadók. [2016. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 24.) Itt látható a zeneszerző arcképe

További információk[szerkesztés]