Konda
| Konda | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1097 km |
| Vízhozam | 231 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 72 800 km² |
 é. sz. 61° 26′ 44″, k. h. 64° 29′ 48″ | |
| Torkolat | Irtis |
| é. sz. 60° 42′ 23″, k. h. 69° 40′ 13″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| Az Irtis vízgyűjtője | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Konda (oroszul: Конда) folyó Oroszországban, Nyugat-Szibériában, Hanti- és Manysiföldön. Az Ob vízrendszeréhez tartozik, az Irtis bal oldali mellékfolyója.
Földrajz[szerkesztés]
Hossza: 1097 km; vízgyűjtő területe: 72 800 km²; évi közepes vízhozama: 231 m³/sec (a torkolattól 164 km-re).
A Nyugat-szibériai-alföld nyugati részén, az Irtis alsó folyása és az Északi-Urál között elterülő Konda-alföldön, széles és lapos völgyben folyik. Medre kanyargós, medencéjében rendkívül sok a mocsár és a kisebb-nagyobb tó. Kezdetben déli, délkeleti irányban halad, majd széles, nagy kanyart leírva, északkelet felé tartva éri el az Irtist. Magasvíz idején az Irtis nem tudja befogadni a vizét, ilyenkor a folyó felduzzad, állóvízzé szélesedik, így alakult ki a torkolat közelében a Kongyinszkij Szor nevű tó.
A Konda felső szakaszán, a forrástól mintegy 400 km-en át a Turszuntszkij Tuman nevű tóig természetvédelmi területen folyik. A folyó itt a kis mellékfolyókkal, holtmedrekkel, meanderekkel, tavakkal és a mocsaras tajga szigeteivel együtt átláthatatlan vízhálózatot alkot.
Október végén – november elején befagy és április végéig – május közepéig jég borítja. Magasvize sokáig, akár őszig is eltart; előfordul, hogy a folyó befagy, mielőtt a víz visszahúzódna medrébe.
A Konda a torkolattól fölfelé 744 km-en át hajózható.
Mellékfolyói[szerkesztés]
- Balról: Mulimja, Nagy Tap, Jukonda, Kama.
- Jobbról: Evra, Kuma.
Kőolaj[szerkesztés]
A folyó mentén napjainkban a legnagyobb település: Uraj város. Közelében, Saimnál 1959-ben kőolajat találtak, és a megkezdődött kitermelést az 1960-as évek közepén követte az első nyugat-szibériai olajvezeték megépítése (Saim–Tyumeny).
Források[szerkesztés]
- Nagy szovjet enciklopédia (orosz nyelven). Hozzáférés ideje: 2010. július 20.
- szerk.: V. M. Kotljakov: =2010-07-21 Szlovar szovremennyih geograficseszkih nazvanyij, online kiadás (orosz nyelven), Jekatyerinburg: U-Faktorija (2006)[halott link]
- Verhnye-Kongyinszkij prirodnij zakaznyik (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2010. július 22.)[halott link]
