Kolonits Ilona
| Kolonits Ilona | |
| Született | Budapest  1922. március 17. |
| Elhunyt | Budapest 2002. augusztus 2. (80 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | filmrendező |
| Díjak | Balázs Béla-díj (1963) |
Kolonits Ilona (Budapest, 1922. március 17. – Budapest, 2002. augusztus 2.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Fiatal lány korában inspirálta a kortárs baloldali humanistákkal, többek között József Attilával való személyes ismeretsége és az utóbbi költészete.[1] A második világháború alatt családjával éveken át menekítette a nyilas terror üldözöttjeit és önkéntesként vett részt a budapesti gettó gyerekeinek mentésében. Innen származott életre szóló barátsága az akkor megárvult Garai Erzsébettel, a későbbi filmesztétával és a Magyar Filmintézet későbbi igazgatójával, akit a Kolonits család családtagként befogadott. Humanista világnézetének kialakulására hatással volt szülei és testvérei önfeláldozó társadalmi elkötelezettsége. Édesapját Kolonits Ferencet mint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt aktivistáját 1944-ben a buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolták, ahol 1945-ben részt vett a tábor felszabadításában.[2] A Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után aspiránsként tanult a Moszkvai Állami Filmintézetben (VGIK). Moszkvai tanulmányai nemzetközi rálátással gazdagították látókörét, ihletést meríthetett kortárs orosz filmrendezőkkel és írókkal, többek között Grigorij Csuhrajjal és családjával kötött tartós barátságából is. A VGIK-en Grigorij Alekszandrov volt a tudományos vezetője. 1951-től 1989-ig a Mafilmnél, majd a Movi Dokumentumfilm Stúdióban filmrendezőként dolgozott. Mészáros Mártával és Katkics Ilonával együtt az első magyar női filmrendezõk között volt. Munkásságában következetesen kitartott a híradó- és dokumentumfilm mellett.[3] 1954-ben a Magyar Művészeti Akadémia kandidátusa lett.
Filmjei [szerkesztés]
Több mint 500 filmriportot, csaknem száz dokumentum-, riport-, ismeretterjesztő és sportfilmet készített, amelyek közül 17 nemzetközi elismerést és 6 magyar fesztiváldíjat kapott.
Magyarországon és nemzetközileg is legismertebb és legszélesebben vitatott filmje az 1956-os forradalomról szóló Így történt (1957). Ez a Kádár-rendszer első propagandafilmje volt, amelyben Kolonits nem tett mást mint a lefoglalt filmfelvételeket a kommunista diktatúra érdekeinek megfelelő módon és kommentárral vágta össze.
Szerette a filmverset, a lírai kép-hangulatot, de mindenekelőtt a képi ábrázolás híve volt. Számos alkalommal forgatott a Közel- és Távol-Keleten nem egyszer háborús állapotokban, életét kockáztatva. Filmjei életképeket, hangulatokat nyújtottak a nézőknek, a nagy történelmi események melletti mindennapokról, egyszerű emberekről, gyakran nőkről, gyerekekről készültek. Egyik kiemelkedő műve az Eroica (1975), amely dialógus nélkül, a Beethoven szimfónia dallamához igazított vágással mutatja be a vietnami háború hatását a nők és gyerekek életére. [3]
Egyik kedvenc témája a sport volt: az 1979-ben készült Ovis Olimpia című filmje elnyerte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nagydíját.
Filmjeinek (részleges) listája:
- Nekik béke kell, 1952
- Mátyásföldön, 1953
- Budapest 1953
- Budapesti Helyiipari Vásár, 1955
- Utazás Szabolcsban, 1955
- Születésnap, 1955
- Sajóparti történet, 1955
- Hat fiú, hat busz, 1956
- Műsorváltozás, 1957
- Így történt, 1957
- Beszélő gyümölcsök, 1957
- A nagyvilágon e kívül, 1957
- Szabad?, 1958
- Bécsben találkoztunk, 1959
- Az utolsó felvonás, 1959
- Történelmi lecke fiúknak, 1960
- Áprilisi köszöntő, 1960
- Eroica, 1975
- Ovis olimpia, 1979
Díjai [szerkesztés]
- Balázs Béla-díj (1963)
- SZOT-díj (1965)
- Érdemes művész (1973)
- Kiváló művész (1980)
- Párizs, Moszkva, Oberhausen, Cortina d’Ampezzo, Mexikóváros, Budapest és Miskolc filmfesztiváljain kapott díjakat.[3]
- 2007. december 10-én az Israeli Yom HaShoah a Righteous Among the Nations kitüntetést adományozta neki.
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- 'Elhunyt Kolonits Ilona' (2002/07/11, MTI, www.filmkultura.hu)
- Stőhr Lóránt, 'Semmi sincs kőbe vésve - Beszélgetés Kármentő Évával'
- Garai Erzsébet, 'Visszaemlékezéseim', (Budapest, 2003) magántulajdonban
További információk [szerkesztés]
- Kolonits Ilona a PORT.hu-n
- Így történt - 3 perces megtekinthető részlet Kolonits Ilona 18 perces propagandafilmjéből az OSA 1956-os digitális archívumában (http://www.osa.ceu.hu)
