Kolbászfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kolbászfa
kifejlett példány Tanzániában
kifejlett példány Tanzániában
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Szivarfafélék (Bignoniaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Coleeae
Nemzetség: Kigelia
Faj: K. africana
Tudományos név
Kigelia africana
(Lam.) Benth.
Szinonimák
  • Bignonia africana Lam.
  • Crescentia pinnata Jacq.
  • Kigelia abyssinica A.Rich.
  • Kigelia acutifolia Engl. ex Sprague
  • Kigelia aethiopica Decne.
  • Kigelia aethiopica var. abyssinica (A.Rich.) Sprague
  • Kigelia aethiopica var. bornuensis Sprague
  • Kigelia aethiopica var. usambarica Sprague
  • Kigelia aethiopum (Fenzl) Dandy
  • Kigelia africana var. aethiopica (Sprague) Aubrév. ex Sillans
  • Kigelia africana var. eliptica (Sprague) Sillans
  • Kigelia africana subsp. moosa (Sprague) Bidgood & Verdc.
  • Kigelia angolensis Welw. ex Sprague
  • Kigelia elliottii Sprague
  • Kigelia elliptica Sprague
  • Kigelia erytraeae Mattei
  • Kigelia ikbaliae De Wild.
  • Kigelia impressa Sprague
  • Kigelia lanceolata Sprague
  • Kigelia moosa Sprague
  • Kigelia pinnata (Jacq.) DC.
  • Kigelia pinnata var. tomentella Sprague
  • Kigelia somalensis Mattei
  • Kigelia spragueana Wernham
  • Kigelia talbotii Hutch. & Dalziel
  • Kigelia tristis A. Chev.
  • Sotor aethiopiumm Fenzl
  • Sotor aethiopum Fenzl
  • Tanaecium pinnatum (Jacq.) Willd.
  • Tecoma africana (Lam.) G.Don
  • Tripinna africana (Spreng.) Voigt
  • Tripinnaria africana Spreng.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kolbászfa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kolbászfa témájú kategóriát.

A kolbászfa vagy szalámifa (Kigelia africana) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül a szivarfafélék (Bignoniaceae) családjába és valószínűleg a Coleeae nemzetségcsoportba tartozó Kigelia nemzetség egyetlen faja.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetségcsoport többi fajától messze elszakadva, Nyugat-Afrikában, az időszakos trópusi esők övében honos. Díszfaként elterjedt, de nem gyakori. Betelepítették egyebek közt Madeira déli oldalának tengerparti sávjába is (100 méter magasságig).

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti, meleg és csapadékos termőhelyén mintegy 20 méter magasra nő meg. Koronája eleinte gömbölyded, később kiszélesedik. Szürke kérge eleinte sima, idősebb korában pikkelyekben lehull.

Átellenesen vagy hármas örvökben álló, szárnyalt, összetett leveleinek hossza elérheti az 5 métert, a 7-11 elliptikus vagy visszás-tojásdad levélke 10-15 centiméter hosszú. A levél merev bőrnemű, érdes szőrű.

Mélyvörös–bíborvörös, külső oldalukon sárgán erezett trombita alakú virága 10-15 centiméteres, a párta széles tölcsér alakú, kissé görbült, 5 hátrahajló cimpával. A négy porzó két párban áll. A hosszú kocsányon lecsüngő buga hossza elérheti az 1 métert.

Gyakran méternyi kocsányon csüngő, kolbászra, illetve hurkára emlékeztető alakú termés szürkésbarna, általában 0,5-1 méter hosszú, 18 centiméter vastag; tömege elérheti a 10 kilogrammot. A termések közt megnyúltak és tömzsibbek egyaránt akadnak.

A virága
és a termése

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leveleit a száraz évszakra lehullatja.

Június–augusztusban virágzik. Nappal csak bimbóit vagy elnyílt virágait láthatjuk, mert egy-egy virágja csupán egyetlen éjszakán nyílnak. A megporzó denevéreket kellemetlen szagukkal csalogatják magukhoz.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sajátos termése, amelynek a nevét köszönheti, nem ehető, a népi gyógyászatban és a mágiában azonban sokféle célra használják. A reumától a kígyóharapáson és a szifiliszen át a gonosz szellemek rontásáig, sőt a forgószelekig alig akad olyasmi, amire ne javallanák. Emiatt angol nyelvterületen gyakran fétisfának (fetish tree) nevezik.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]