Kosaras
| Kosaras (Košariská) | |
 | |
| Milan Rastislav Štefánik szülőháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Miavai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1620 |
| Polgármester | Anna Abramovičová |
| Irányítószám | 906 15 |
| Körzethívószám | 034 |
| Forgalmi rendszám | MY |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 415 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 328 m |
| Terület | 11,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 40′ 39″, k. h. 17° 35′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 39″, k. h. 17° 35′ 45″ | |
| Kosaras weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kosaras témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kosaras (szlovákul: Košariská) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Miavai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Miavától 12 km-re délre található.
Története[szerkesztés]
A község területén kőkorszaki leletek is előkerültek. Később, a bronzkorban a Lausitzi kultúra népe telepedett meg. A hallstatt (kora vaskor) korban kisebb erődítmény is állt a község területén, melyet valószínűleg az itt áthaladó út ellenőrzésére emeltek.
A mai község területe 1263-ban Berezó határához tartozott. A község területe 1550 körül kezdett benépesedni, amikor délről a török elől menekülő lakosság érkezett ide.
A mai falu alapítása az 1620 körüli időszakra tehető. A betelepülő, főként pásztorkodással foglalkozó népesség ebben az időben irtotta ki a helyén állt erdőt. A 17. században a falu két birtoktestből állt. A felső falurész a csejtei, míg az alsó rész a szomolányi váruradalomhoz tartozott. Önálló faluként csak 1790-ben szerepel először, amikor a korábbi kis településeket egyesítették. Plébániáját 1870-ben alapították, temploma 1878-ban épült. A 19. század végén sokan kivándoroltak a tengerentúlra. Az első világháborúban 47 kosarasi férfi esett el.
A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Miavai járásához tartozott.
A mai község 1926-ban jött létre néhány Berezó határában levő lakott hely egyesítésével. 1926 és 1957 között a szomszédos Hosszúheggyel alkotott egy községet Košariská-Priepasné néven. A második világháború idején környékén élénk partizán tevékenység folyt, a szovjet hadsereg csak 1945. április 6-án vonult be a községbe. A helyi termelőszövetkezet 1955-ben alakult. 1957-óta Košariska a hivatalos neve.
Népessége[szerkesztés]
2001-ben 414 lakosából 408 szlovák volt.
2011-ben 446 lakosából 428 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1878-ban épült neoreneszánsz-neoklasszicista stílusban.
- Milan Rastislav Štefánik szülőháza.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1880. július 21-én Milan Rastislav Štefánik szlovák politikus, csillagász, pilóta. Szülőháza ma emlékmúzeum.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
További információk[szerkesztés]
A Miavai járás települései | ||
|---|---|---|
Miava (Myjava) | ||
Berencsbukóc (Bukovec) · Berezó (Brezová pod Bradlom) · Brezóvölgy (Brestovec) · Erdősor (Poriadie) · Fenyvesd (Chvojnica) · Hosszúhegy (Priepasné) · Jablonka · Karaj (Krajné) · Kosaras (Košariská) · Nagyegyházas (Kostolné) · Ómiava (Stará Myjava) · Polianka · Rásnyahegy (Hrašné) · Rudník · Szakadék (Podkylava) · Verbóc (Vrbovce) |  | |
