Koós Sándor
| Koós Sándor | ||||||||||
| Személyes adatok | ||||||||||
| Teljes név | Koós Sándor | |||||||||
| Születési dátum | 1901 | |||||||||
| Születési hely | nem ismert | |||||||||
| Halálozási dátum | 1967. február 13. (65-66 évesen) | |||||||||
| Halálozási hely | nem ismert | |||||||||
| Beszélt nyelvek | német | |||||||||
| Nemzeti játékvezetés | ||||||||||
| ||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||||||||
Koós Sándor (1901. – 1967. február 13.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Beceneve: Szanyi bácsi.
Pályafutása[szerkesztés]
Ifjúsági korától rendszeresen, egyesületi formában rúgta a labdát. A húszas években kivándorolt Berlinbe, ahol 1920–1922 között az ottani HUNGÁRIA nevű egyesületben balösszekötőként játszott. Hazatérve, rövid ideig még futballozott.
Játékvezetésből barátja, Barna Béla tanácsára 1924-ben a Magyar Futballbírák Testülete (BT) előtt vizsgázott. A Budapesti Labdarúgó Alszövetség (BLASz) által működtetett bajnokságokban tevékenykedett. Az MLSZ a BT minősítésével II. fokú bíróként NB II-es, 1937-től III. fokú minősítéssel NB I-es játékvezető. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. Legjobban a partbírói küldés szerette, az akkori élvonalbeli játékvezetők, Iváncsics Mihály, Hertzka Pál is szívesen fogadták működését. Egy magyar bajnoki mérkőzésen dőlt el, hogy melyik csapat indulhat a Közép-európai kupa (Mitropa Kupa) küzdelmeiben. A mérkőzés jól indult, mert az egyik csapat az első félidőben 4–0-ra vezetett. A második félidőben felborult a játéktér, hamar 4–3-ra alakult az eredmény. Idegeskedés, feszültség, reklamálás sokasága volt jellemző. A sok reklamálás oda vezetett, hogy lefújta a mérkőzést. Az öltöző előtt a vesztésre álló csapat vezetője jelezte, hogy 5 perccel előbb fújta le a játékot. Partjelzői is megerősítették ezt a tényt, sőt a mérkőzés ellenőre is bement az öltözőben és jelezte a korai véget. Mit volt tenni, tovább kellett volna folytatni a mérkőzést, de a győztes csapat valamennyi játékosa a gőzben volt és nem voltak hajlandók a játéktérre menni. A végeredmény játékvezetői fegyelmi, a mérkőzést újra kellett játszani. A nemzeti játékvezetéstől 1937-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 2.
| Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
|---|---|---|---|---|---|
| 1937. május 22. | Phőbus pálya, Budapest | első NB I-es mérkőzése | III. Kerületi TVE–Elektromos SE | 0 – 0 | 1500 |
| 1937. október 2. | Üllői úti Stadion, Budapest | utolsó NB I-es mérkőzése | Taxisok–Budafok FC | 3 – 2 | 300 |
25 éven át volt tagja a küldőbizottságnak, eleinte jegyzője, majd pályafutása után vezetője. 1956 őszén az Országos Torna és Sportbizottság (OTSB) kinevezte az Országos Játékvezetői Tanács vezetőségét, a tagság döntése alapján az irodavezetői pozíciót kapta. Fejből tudta több száz játékvezető, edző, klub címét, telefonszámát. A Magyar Futballbírák Testülete (BT) Tanácsa 15 éves szakmai tevékenységének elismerésére bronzoklevéllel, éves munkáját kis plakettel díjazta.
Források[szerkesztés]
- Dr. Ábrai Zsigmond: Magyar futballbírák könyve – 1935. A Magyar Futballbírák Testülete
- dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve - 1958. Sport és Könyvkiadó Vállalat
- (1965) „újságcikk”. Játékvezető 1965. VI. évfolyam.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Koós Sándor. nela.hu. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
