Knidoszi Eudoxosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Eudoxosz (görög: Εύδοξος), knidoszi, I. e. 4. századi matematikus és csillagász, akinek nagy érdeme volt az, hogy megkísérelte az égitestek mozgásának egységes leírását. Elméletében a Földet a szférák középpontjába helyezte, ezzel megalkotta a majdnem 2000 évig fennálló földközéppontú (geocentrikus) világképet.

Élete és munkássága [szerkesztés]

Eudoxosz a görögországi Knidoszban született az i. e. 4. században. Tanulmányait Athénban végezte, majd Egyiptomba utazott, ahol csillagászati ismereteit szerezte. Platón legtehetségesebb tanítványának tartották (i. e. 367 és 364 között ő helyettesítette Platónt az iskola élén, míg az II. Dionüsziosznál időzött Szürakuszaiban). Az ókori Görögországban neki köszönhető a csillagképek bevezetése.

Legnagyobb érdemének tartották az égitestek mozgásainak magyarázatát a szférák segítségével:

A gömb alakú Földet helyezte a Világmindenség középpontjába, ekörül forogtak a szférák, amelyek leginkább gömb alakú héjaknak képzelhetők el. Elképzelése szerint az égitestek saját szférával rendelkeztek. Csak az állócsillagok kerültek valamennyien egy szférába. Külön szférája volt a hét égitestnek; a Napnak, a Holdnak és az öt bolygónak: a Merkúrnak, Vénusznak, Marsnak, Jupiternek, és a Szaturnusznak.

A bolygók mozgásának modellezésére Eudoxosz egy óraműhöz hasonló bonyolult szerkezetet készített, mely végül 27 egymáshoz kapcsolódó és ellentétesen mozgó szférából állt. Ennek elkészítése zseniális matematikai és logikai érzékre vallott.

Külső hivatkozások [szerkesztés]