Klevei Anna angol királyné
| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Anna angol királyné (szül. Anna klevei hercegnő, a La Marck-dinasztia tagja; németül: Anna von Kleve; Düsseldorf, Berg hercegség 1515. szeptember 22. – Hever, Kent, Anglia, 1557. július 16.) VIII. Henrik angol király angol király 4. felesége, 1540. január 6-án kötöttek házasságot. Szülei: III. János klevei herceg és Jülich-Bergi Mária hercegnő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Eljegyzésének története
A király egész Európában kerestette a menyasszonyjelöltet, s a beérkezett arcképek alapján választotta ki Annát, anélkül, hogy személyesen találkozott volna vele. Anna úgy érkezett Angliába, hogy nem beszélte a nyelvet, meglehetősen ridegen és elutasítóan kezelte Henriket, ráadásul eléggé műveletlen is volt. A király sem kedvelte a nőt, ezek után nem csodálható, hogy a házasság csak hat hónapig tartott. A következő esküvő mindössze 20 nappal követte a válást. Annát személyesen is szerették volna megszemlélni a Klevei Hercegségbe érkező angol követek,akiket VIII.Henrik angol király küldött a német fejedelemségbe, hogy a biztonság kedvéért még a menyegző előtt megbizonyosodjon leendő hitvese előnyös külleméről, ám a küldöttek kérését,hogy láthassák Annát, V.Vilmos, Kleve uralkodója fenntartással fogadta, s majdhogynem sértésként értelmezte Henrik bizalmatlanságát,mivel Vilmos volt Anna bátyja is egyben. Hosszas diplomáciai tárgyalások után azonban Vilmos a legenda szerint megengedte,hogy az angol követek láthassák húgát,ám ekkor nagy meglepetés érte a külföldi küldötteket. Két lefátyolozott hölgy lépett a terembe, akiket Vilmos úgy mutatott be,mint a húgait: Annát és Améliát,ám csupán annyit árult el a rendkívül megilletődött követeknek, hogy a 2 hercegnő közül melyik Anna. Végül nem tehettek mást, mint megbeszélték a házassági szerződés feltételeit, s a hercegnő hajón elindult Anglia felé, ahol a doveri kikötőbe érkezett meg kíséretével.
[szerkesztés] Megérkezése Angliába, Henrik király csalódottsága
Henrik király izgatottan elément hintón,hogy végre ő maga is megnézhesse jövendőbelijét, ám kínos pillanatok következtek amikor a menyasszony nem igazán nyerte el a király tetszését, hiszen az előző feleségei állítólag mind szebbek voltak, mint Anna.Azonban az eljegyzést már nem vonhatta vissza politikai indokból, így aztán-bár vonakodva, de nőül vette a hercegnőt, azonban már az esküvő előtt kijelentette lordkancellárjának, Thomas Cromwellnek, hogy soha nem fog együtthálni a nejével,mivel annyira taszítja az új királyné külseje. Így aztán nem is csoda, ha Henrik már egy hónappal az esküvő után megparancsolta Cromwellnek, hogy találjon valami ürügyet ahhoz, hogy elválhasson a királynétól.
[szerkesztés] A király Cromwell iránti dühe, a házasság érvénytelenítése
A király éktelen haragra gerjedt Cromwell iránt, mivel úgy érezte,ő a felelős azért, hogy becsapták Henriket a hercegnő kinézetét illetően, úgy érezte, csúfot űztek belőle. Hat hónappal a menyegző után a kancellár végül is felbontotta a frigyet, arra hivatkozva, hogy az érvénytelen, mivel azt nem hálták el, azonban cserébe Henriknek viselnie kellett a szerződés felbontásának jogi és politikai következményeit, amiért Cromwellt okolta, s 1540-ben le is fejeztette protestáns főminiszterét.
[szerkesztés] Henrik ajánlata Annának válásuk után
A király a válás után felajánlotta Annának, hogy vagy Angliában marad, s ezekután ahhoz megy hozzá akihez akar, vagy pedig szégyenszemre visszatér inkább szülőhazájába, a hercegnő pedig az előbbi lehetőség mellett döntött és túlélte a király összes feleségét. (A válás után Henrik havonta amolyan feleségtartást fizetett Annának, aki szolgákat és birtokokat kapott, hogy élete végéig ne szenvedjen hiányt semmiben. Henrik a házasság felbontása után szinte testvéreként kezelte Annát, akit egymással való levelezésükben ,,drága húgá"-nak nevezett.)
[szerkesztés] A volt feleség későbbi sorsa, utolsó évei
Mindössze 41 évet élt, és az angliai Chelsea Manorban hunyt el. A VIII. Henrikkel történt válása után volt férje engedélyezte volna a hercegnőnek, hogy újból férjhez menjen, ám Anna többé nem állt oltár elé, s élete hátralévő éveiben békében, visszavonultan éldegélt a Henriktől kapott heveri kastélyban, mely a sors furcsa fintora révén a hercegnő azonos nevű,szerencsétlenül járt egyik elődje, a kivégzett Boleyn Anna királyné családi rezidenciája volt.
| Előző Seymour Johanna |
Anglia királynéja 1540 – 1540 |
Következő Howard Katalin |

