Klór-kénsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kloro-kénsav
Chlorosulfuric-acid.png
Kloro-kénsav
Chlorosulfuric-acid-3D-vdW.png
Kloro-kénsav
IUPAC-név Klór-szulfonsav
Más nevek klórkénsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7790-94-5
RTECS szám FX5730000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HSO3Cl
Moláris tömeg 116,52 g mol−1
Megjelenés színtelen, levegőn füstölgő folyadék
Sűrűség 1,75 g/cm3, 20 °C[1]
Olvadáspont −80 °C[1]
Forráspont 151 °C fölött bomlik[1]
Oldhatóság (vízben) bomlik, hidrolizál[1]
Törésmutató (nD) 1,433
Kristályszerkezet
Molekulaforma tetraéderes
Veszélyek
EU osztályozás maró (C)[1]
R mondatok R14, R35, R37[1]
S mondatok (S1/2), S26, S45[1]
LD50 50 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek szulfonil-klorid
kénsav
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kloro-kénsav (vagy klór-szulfonsav, klórkénsav) egy szervetlen vegyület, az összegképlete HSO3Cl. A kénsav egyik klórtartalmú származéka. A molekulájában a kénsavnak csak az egyik hidroxilcsoportját (-OH) helyettesíti klóratom. Színtelen, szúrós szagú, levegőn füstölgő folyadék.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Víz hatására hevesen bomlik, hidrolizál. A hidrolízis reakcióegyenlete:

\mathrm{HOSO_2Cl + H_2O \rightarrow H_2SO_4 + HCl}

Magasabb hőmérsékleten (körülbelül 150 °C-on) a következő reakcióegyenlet szerint elbomlik:

\mathrm{2 \ HOSO_2Cl \rightarrow SO_2Cl_2 + H_2SO_4 \rightarrow SO_2 + Cl_2 +H_2SO_4}

Hidrogén-peroxiddal reagáltatva peroxo-monokénsavat lehet belőle előállítani.

\mathrm{ClSO_2OH + H_2O_2 \rightarrow H_2SO_5 + HCl}

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kloro-kénsav hidrogén-kloridból és kén-trioxidból állítható elő:

\mathrm{HCl + SO_3 \rightarrow ClSO_2OH}

Tömény kénsavból foszfor-pentaklorid hatására is kloro-kénsav keletkezik:

\mathrm{H_2SO_4 + PCl_5 \rightarrow \ HSO_3Cl + POCl_3 + HCl}

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerves kémiában klórozásra, illetve szulfonálásra (-SO3H csoport bevitelére) használják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyilasi János:Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h A klór-kénsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 23. (JavaScript szükséges) (németül)