Kiwa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kiwa
Kiwa puravida
Kiwa puravida
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Rend: Tízlábú rákok (Decapoda)
Alrendág: Anomura
Öregcsalád: Kiwaoidea
Macpherson, Jones & Segonzac, 2006
Család: Kiwaidae
Macpherson, Jones & Segonzac, 2006
Nem: Kiwa
Macpherson, Jones & Segonzac, 2006
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kiwa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kiwa témájú kategóriát.

A Kiwa mélytengeri tízlábú rákok neme, melybe mélytengeri hidrotermális hasadékokban és szénhidrogén-szivárgásokban (vagy hidegszivárgásokban)[1] élő, nem fotoszintézis-alapú ökoszisztémákban élő rákok tartoznak. Ezeket jetirákoknak is nevezik.[2] A nem családjának (Kiwaidae) és öregcsaládjának (Kiwaoidea) egyetlen neme.

Két fajt írtak le a nemből: a Kiwa hirsuta-t 2005-ben találták meg,[2], a Kiwa puravida-t pedig 2006-ban.[3] Egy harmadik fajra a délnyugat-indiai-óceáni hátságban bukkantak rá, de még nem került leírásra.[4]

Macpherson és tsai. a ráknemet Kiwáról, „a polinéz mitológia rákistennőjéről” nevezték el, bár Kiwa valójában a maori mitológiában szerepel, a tenger hímnemű őrzőjeként.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A szakkifejezések fordítása Bujtor László: A nem fotoszintézis-alapú ökoszisztémák osztályozása, valamint biológiai jelenük és földtani múltjuk c. cikke alapján
  2. ^ a b E. Macpherson, W. Jones & M. Segonzac (2006.). „A new squat lobster family of Galatheoidea (Crustacea, Decapoda, Anomura) from the hydrothermal vents of the Pacific-Antarctic Ridge” (PDF). Zoosystema 27 (4), 709–723. o.  
  3. Andrew R. Thurber, William J. Jones & Kareen Schnabel (2011.). „Dancing for food in the deep sea: bacterial farming by a new species of yeti crab”. PLoS ONE 6 (11), e26243. o. DOI:10.1371/journal.pone.0026243.  
  4. Rebecca Morelle. „Deep-sea creatures at volcanic vent”, BBC News, 2011. december 28. 
  5. Elsdon Best. IV. Cosmogony and Anthropogeny, The Maori - Volume 1, 89–105. o (1924) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]