Kiszel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiszel
Kusil 020.jpg
Kiszel
Nemzet, ország  Oroszország Balti országok
Alapanyagok burgonyakeményítő, gyümölcs, gyümölcslé, szörp

A kiszel az orosz és a balti országok gasztronómiájának a specialitása, keményítő hozzáadásával készített édes, folyékony vagy zselé állagú desszert. Készülhet friss és aszalt gyümölcsből - leginkább bogyós gyümölcsökből - de almából is, gyümölcslevekből, szörpökből és híg lekvárból. Általában burgonyakeményítőt tartalmaz, de alkalmanként használnak készítéséhez kukorica keményítőt, vagy kovászt is.

Etimológia és története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kiszel a 10. század óta ismert. Az Elmúlt idők krónikájában említi annak szerzője Nyesztor[1]. Eredetileg a zabpehely főzet volt, a burgonya elterjedését követően készítik burgonyakeményítővel.

Készítése, fogyasztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy pohár bogyós gyümölcshöz (áfonya, fekete áfonya, fekete- vagy vörös ribizli) egy liter vizet, 1/2 pohár cukrot, 4 evőkanál keményítőt számítunk. A gyümölcsöt összetörjük felöntjük forróvízzel és 10-15 percig főzzük átpasszírozzuk. A kapott főzethez hozzáadjuk a cukrot felforraljuk és hozzáadjuk a előzőleg lehűtött gyümölcslében elkevert keményítőt. Ismét felforraljuk, majd lehűtve tálaljuk. Ízlés szerint savanyíthatjuk 1-2 mokkáskanálnyi citromlével. A sűrűségét a keményítő mennyiségével állítjuk be.

A kiszelt hidegen és melegen is fogyasztják. Konzisztenciája a folyékonytól a zseléig terjed. A balti országokban a sűrűbb zselészerű változatát gyakran alkalmazzák öntetként is pudingokhoz, túróból készült édességekhez, esetleg fagylalthoz. Oroszországban az iható hígabb változata az elterjedtebb.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]