Kissomlyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kissomlyó
Kissomlyó címere
Kissomlyó címere
Kissomlyó zászlaja
Kissomlyó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállásközség
PolgármesterGulyás Zsanett (független)[1]
Irányítószám9555
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség222 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 60″, k. h. 17° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 60″, k. h. 17° 06′ 00″
Kissomlyó (Vas vármegye)
Kissomlyó
Kissomlyó
Pozíció Vas vármegye térképén
Kissomlyó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kissomlyó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kissomlyó község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kissomlyó község Vas vármegyében, a Kis-Somlyó hegy déli lábánál fekszik, a 8-as és a 84-es főutak kereszteződése közelében, attól mintegy 3,5 kilométerre. Főutcájaként a 8457-es út húzódik végig rajta, nagyjából délkelet-északnyugati irányban, a déli szomszédjában fekvő Duka községgel a 8436-os út köti össze.

Története[szerkesztés]

A település környékén a honfoglalás előtti időkben avar és szláv népek éltek. A terület az államalapítás után a karakói várispánsághoz tartozott.

Nevét 1309-ben említette először oklevél Hegyesomlo, Hethysomlia és Hegesumlia alakban.[3] A mai Kissomlyó névalak a 15. századtól használt.

Kissomlyó az Árpád-kor végén a Héder nemzetség birtoka volt, később pedig a Somogyi és az Erdődy családok lettek itt jelentősebb birtokosok, ugyanakkor középnemesek is éltek a faluban. Templomáról 1309-ből, plébánosáról 1549-ből ismert a legkorábbi adat. A templom a reformáció idején evangélikus lett.

A falu lakosai a törököknek 1588-ban adóztak először, melyre később, a hadiszerencsétől függően többször is sor került. A viszontagságok közben a falu teljesen elpusztult, később az eredeti helyétől kicsit távolabb építették újjá.

A 17. században a falu lakóinak többsége áttért az evangélikus hitre, majd az 1731. augusztus 6-án elvett és újra katolikussá lett régi templom helyett 1783-ban templomot és árvaházat is létesítettek.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Németh Gyula (független)[4]
  • 1994–1998: Tóth Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Tóth Ferenc (független)[6]
  • 2002–2006: Tóth Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Tóth Ferenc (független)[8]
  • 2010–2014: Tóth Ferenc (független)[9]
  • 2014–2019: Gulyás Zsanett (független)[10]
  • 2019-től: Gulyás Zsanett (független)[1]

Szőlőtermelés[szerkesztés]

A község életében központi szerepe volt a szőlőtermesztésnek, erről már 1452-ből van írásos emlék. Hegyközségi törvényeit 1749-ben foglalták írásba. Az 1850-es években több, mint 100 hold nagyságú volt a szőlőterület, amely a filoxérajárvány hatására felére esett vissza, de akadályozta a termelést az időközben megnyitott bazaltbánya is.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
219
215
220
214
219
222
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 10% németnek, 1% ruszinnak mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,4%, református 5,3%, evangélikus 27,3%, görögkatolikus 1%, felekezet nélküli 8,1% (11,5% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

A monda szerint, a tatárok elől menekülő IV. Béla király és kísérete a hegytetőn álló Királykő alatt tett rövid pihenőt. Bár Kissomlyó az evangélikus és katolikus templom kivételével nem rendelkezik kiemelt műemlékkel, környezetében számos érdeklődésre méltán számot tartó emlékhely és múzeum található, így Dukai Takách Judit és Berzsenyi Dániel szülőháza. Mind emellett a faluban található még két emlékmű és egy könyvtár. A Kis-Somlyó hegy tetején több ma már nem működő kőfejtő található. Az egyik ilyen, a "kráter" mely méretével lehengerlő látványt nyújt s minden nyáron szerveznek itt a fiatalok egy "Rák-Fesztivál" nevű koncertnapot.

Turisztika, egyesületek[szerkesztés]

A településen kulturális egyesület működik Síkmosoly néven.[12]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kissomlyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. II. 1306-1310. (Budapest–Szeged, 1992.). (Hozzáférés: 2021. november 17.)
  4. Kissomlyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kissomlyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. Kissomlyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  7. Kissomlyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  8. Kissomlyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  9. Kissomlyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  10. Kissomlyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  11. Kissomlyó Helységnévtár
  12. Archivált másolat. [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)