Kiss Tamás (építész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kiss Tamás József szócikkből átirányítva)
Kiss Tamás
ASPENDOS 2006 KT.jpg
Kiss Tamás építész-városépítész

Született Iván, Magyarország
1936. március 19.
Nemzetisége Magyar

Kiss Tamás (Iván, 1936. március 19. – ) okleveles építészmérnök, városépítész (1893/1961). Szakmai pályafutása során az építészet különböző területein tervező, szervező, vezető, kutató tevékenységet végez, igazságügyi szakértő. A Belügyminisztérium nyugalmazott főtanácsosaként Veszprémben a családi szervezésű Telinfo Systems tervező munkacsoport vezető tervezője, szakíró.[1] Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa 2011-ben aranydiploma adományozásával ismerte el.

Göcsej-Skanzen: Népiépület-mentések (KT.1964)
Keszthely: Vásártéri alközpont (KT. 1968)
Miskolc: lakóterület-pályázat (KT. 1963)
Zalaegerszeg-Kertváros (Terv: KT.1975)
Tapolca: Y házak (ZÁÉV.KT./HG.1969)
Körmend: Intézményközpont (KT. 1971)
Zalalövő, Salla régészeti feltárása
Keszthely:, Vásár-tér (1969)

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Győr-Sopron megyei Iván községben, háromgyermekes polgári családban született, édesapja kereskedő volt.[2]

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolái, első munkahelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1950-1951: Budapest, Kossuth Lajos Közgazdasági Gimnázium
  • 1951-1954: Sopron, Széchenyi István Reálgimnázium
  • 1954 és 1957 között egyetemi felvételét 9-szer visszautasították.
  • 1954-ben az ajkacsingeri szénbányában polgári/politikai rabok közt csillés segédmunkás
  • 1955-57-ben a MASZOBAL[3] halimbai központjában műszaki rajzoló, betanított földmérő, térképszerkesztő

Szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1956-ban levelező-, majd 1957-től nappali tagozatos a BME (akkori nevén: ÉKME)[4] építészmérnöki karán. Ez időben a Pannónia Filmstúdió építész szakértője, illetve a VÁTI gyakornoka
  • 1961-ben kitűnően diplomázott. A weimari nemzetközi diplomaterv-pályázat második helyezettje volt

Posztgraduális és egyéb képzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Filozófia szakosító
  • Politikai gazdaságtan szakosító
  • Általános államigazgatási- valamint építésügyi szakvizsgák
  • Városépítés-városgazdálkodás szakmérnöki
  • Urbanisztikai szabadegyetemi kurzusok (előadó és hallgató)
  • Műemléki szabadegyetemi kurzusok (előadó és hallgató)
  • Közigazgatási szabadegyetemi kurzusok (előadó és hallgató)

Családi- és magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1961-ben társadalmi ösztöndíjasként Zalaegerszegre került
  • 1967-ben kötött házasságot, felesége közgazdász
  • 1977-ben Debrecenbe költöztek
  • 1982-ben a családdal az Alföldről Veszprémbe visszaköltöztek
  • 1993-96 között a Belügyminisztérium főtanácsosa
  • 1996-ban ő, - majd felesége 2000-ben - nyugdíjba vonultak; Veszprémben élnek, magántervezők
  • Gyermekeik: Andrea (magyar-angol tanár, belsőépítész), András (IBM szakértő, informatikus)

Szakmai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1961-1969: Társadalmi ösztöndíjasként a Zala megyei ÁÉV-nél felelős beosztásokban sajátította el az építési szakmát.[5] 1961-1969. ZÁÉV [6]: szerkezet-előregyártó üzemvezető (1961), balatonparti építésvezető (1962), főépítésvezető (1963-64), műszaki (vállalkozási-) osztályvezető(1965), tervezési osztályvezető (1968-tól). Mellékfoglalkozásként igazságügyi szakértő, szakközépiskolai és szakiskolai oktató. Kivitelezéssel kapcsolatos szakmai publikációk, szakmai tanulmányutak (Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK, Jugoszlávia, Ausztria, Dánia). Az ÉVM ausztriai munkavállalását nem engedélyezte, helyette a mongóliai (Ulan Batori biokombinát) építésvezetőjének jelölte ki.
  • 1969-1974: ZALATERV:[7] irodavezető-főmérnök
  • 1974-1977: Zala Megye Főépítésze
  • 1977-1982: ÉVM ajánlással Debrecenben, a város új általános rendezési tervén dolgozik, a HAJDUTERV [8] irodavezető-főmérnöke
  • 1982-1991: Veszprém Város Műszaki Osztályvezető-Főépítésze
  • 1991-1992: Ajka Város Műszaki Osztályvezető-Főépítésze [9]
  • 1993-1996: Belügyminisztérium: Min. Főtanácsos
  • 1996-tól: nyugdíjas, a Telinfo-Systems tervező munkacsoportot vezeti

Általa művelt szakterületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életrajza szerint szerencsés (szak)embernek tekinti magát, mivel választott élethivatása változatos körülményekkel, feladatokkal látta el. Ha az események úgy hozták, vagy kikényszerítették, az építészeten belül, pályamódosítás nélkül tudott témát, munkahelyet - ha kellett lakóhelyet is - váltani, esetenként „több lovat is megülni".

Építés, építőipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önéletírása szerint: "E vállalatnál (ZÁÉV) kezdettől felelős beosztásokban sajátítottam el az építési szakmát. Igazgatóm - jeles-diplomás szerzeményével - erőszakosan, újabb és újabb őrült igényekkel, feladatokkal hajtott előre a szakmai borotvaélen és – váljék becsületére - a ranglétrán."

  • Jelentősebb kivitelezési munkái:[10]

Építészeti tervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építész tervezőként tevékenysége főként - néhány ipari-, kereskedelmi, idegenforgalmi létesítmény kivételével - elsősorban a tömeges lakásépítés, lakótelep-építés különböző technológiáira (középblokk-, öntöttház-, csúszózsalus-) irányult.

  • Jelentősebb építészeti tervei: [11]

Településtervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősebb kivitelezési és építészeti tervezési tapasztalatok után, 1969-től tért vissza a településtervezéshez. Ezirányú tevékenysége egyúttal a tervezés, fejlesztés folyamatos módszertani útkeresése (településcsoport-tervezés, fejlesztési/rendezési folyamattervezés, az informatikai lehetőségek integrálása, stb). ÉVM megbízásra készítette el Püspökladány és körzetének kísérleti településtervét, BM megbízásra dolgozta ki a Telinfo-ver.1.0. számítógépes tervezési szoftvert, kezdeményezte a településtervezés térinformatikai eszköztárának alkalmazását (OMFB). Tervei közt kiemelt helyet foglalnak el a várossá váló településekre készített település(ÁRT)-tervei (Körmend, Lenti, Zalaszentgrót, Püspökladány, Mátészalka, Enying), továbbá városrésznyi lakótelepek (Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Debrecenben, Mátészalkán, Veszprémben), majd - 2004 után - kertvárosias lakóparkok. Szívesen emlékezik vissza a nívódíjat nyert Debrecen belvárosrehabilitáció előtervére is (1981-82).

Zala M. Idegenforgalmi Program (KT.1975)
Keszthely: Magasház (1968)
Püspökladány: településterv (KT. 1979)
Debrecen, Hatvan-u. városrész (KT. 1979)
Debrecen, Belváros-rekonstrukció (KT.1980)
Körmend, a központ terve és megvalósult részei


  • További településtervei:[12]

Építésigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkakörváltásaiból adódóan három olyan időszak emelhető ki, amikor építésigazgatási tevékenysége volt meghatározó.

  • Zala megyei főépítészként (1973-77) fő tevékenyége az építésigazgatás szabályozási-, rendezési tervellátására, a településfejlesztési kérdésekre, és koordinációkra irányult [13]
  • Veszprém városi építési osztályvezető-főépítészként (1982-92) a mindennapi igazgatási-, nyilvántartás- és szervezetalakítási feladatok, az aktuális kiemelt fejlesztési-, rekonstrukciós munkák (színház-, vár-, megyeház-, múzeumrekonstrukciók, lakótelepi befejezések) hatósági figyelemmel kísérése a jellemző ([14]
  • Belügymminisztériumi keretek közt (1993-96) fő tevékenységében a településügy elméleti-országos és nemzetközi szervezési és koordinációs-, jogszabály-előkészítő részterületei domináltak.
  • Vonatkozó főbb írásai:[15]

Műemlékvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zalaegerszeg: Fiatal építészként, vállalatával részt vett a Zala-megyei népi építészeti emlékek mentésében, a Göcseji Falumúzeum épületanyagának begyűjtésében. Településtervezői munkái közben tovább kutatta a helyi építészeti emlékeket, s kezdeményezte helyi védelembe helyezésüket.
  • Debrecen: elkészítette a város műemlék-nyilvántartását.
  • Veszprém: társakkal kezdeményezte és elkészítette a megyei műemlékek számítógépes nyilvántartását; építési hatóságként irányította a veszprémi belváros-rekonstrukció munkáit; megszervezte, szakmailag, pénzügyileg irányította a Veszprémi Várnegyed kiemelt jelentőségű rekonstrukcióját.
  • Publikációkkal, rendezvényekkel, fotódokumentációkkal (ICOMOS-tagként) népszerűsítette a műemlékvédelem eredményeit.
  • Elkészítette és az Európa Tanács-hoz eljuttatta Veszprém város jelentkezési dokumentációját (a századforduló építészetének nemzetközi kutatásához).

Régészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Megyei főépítészként kezdeményezte a zalalövői municipium Salla területének feltárását, védelembe helyezés, ellátta pénzügyi és szakmai szervezését.
  • Városi főépítészként megszervezte és irányította a Veszprémi Várnegyed előzetes- és leletmentő régészeti kutatását.

Térinformatika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Belügyminisztérium szakmai és pénzügyi támogatásával elkészítette (informatikus társával) a "Telinfo.ver.1.1." számítógépes településrendezési rendszerprogoramot (szerz. jogv.). Elvégezte kísérleti bevezetését (Ajka-Bakonygyepes, Salföld, Enying, Balatonfüred-Kéki-p. ter. rend. terveinek elkészítésekor).
  • Elkészítette a településtervezés számítástechnikai alkalmazásának módszertani javaslatát (BM részére)
  • Minisztériumi képviseletet látott el a TNP (Térinformatikai Nemzeti Project) szervezésében (OMFB), az országos digitális térképkészítési- és szabványosítási programban (OMFB_MéM), az évenkénti szolnoki térinformatikai konferenciákon, a kétévenkénti GIS-LIS nemzetközi konferenciáin.
  • Az előzők szakmai megalapozásához elkészítette a "Közterületek Szabályozási Kérdései" c. tanulmánytervet (OMFB).
  • Kapcsolatos cikkek: [16]

Tudományos kutatási munkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • településelmélet (MTA VEAB)[17]
  • településtervezési módszertan (BM megbízásokra)
  • a számítástechnika településügyi hasznosítása (BM és OMFB: TNP) [18]
  • EUROSTAT-KSH-BME: Műholdas területértékelési rendszer bevezetése
  • A településfejlődés főbb jellemzői Magyarországon - BP. 1995. BM belső dok. - KT_ARCHÍV_VeML
  • Gondolatok napjaink településtervezési gyakorlatáról I. rész: A településpolitikai környezet- Szubjektív megítélésben (BM felkérésére) 1992.11.25. – BM dok./ KT_ARCHÍV_VeML
  • A településfejlesztés és –rendezés tervezési rendszere II. rész (Szabályozási koncepció) – Vp./Bp. 1995.06. – BM felkérésre – BM dok/ KT_ARCHÍV_VeML.
  • Vonatkozó főbb írásai: [19]

Társadalmi- és közéleti tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Országos Főépítész Kollégium: tag (1986-92)
  • MTA- VEAB: Településtudományi Albizottság: tag (1984-91)
  • ÉTE: Városépítési Szakbizottság: tag 1961-96)
  • MÉSZ: tag 1984-2004)
  • MTESZ:[20] urbanisztikai szakbizottság elnöke (1974-77) és (1982-2004)
  • MUT[21]: (egy időben vezetőségi)tag
  • ICOMOS:[22] tag (1986-2000)
  • INTA- AIVHN[23]: tag
  • ISG[24]: tag
Veszprém, városszerkezeti terv (1984)

Részvétel fejlesztési bizottságokban és -programokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyugatzalai Idegenforg. Fejl. Bizottság (1972-77)
  • Zalakaros Idegenforgalmi Fejl. Bizottság (1972-77)
  • Zalaegerszeg Városi Tanács Településfejlesztési Bizottság (1970-74)
  • MTA Balaton Vízvédelmi Bizottság (1974-77)
  • Délnyugat-Dunántúl Fejlesztési Tanácsa (1972-77)
  • Hajdu- Bihar Megyei Tanács Területfejlesztési Bizottság (1980-82)
  • Részt vesz a BM által szervezett válságkezelési programokban (Borsodi-, Szabolcsi-, Nyírségi, stb.: 1993-1996).
  • A Miniszterelnök részére elkészíti a központi támogatással folyó településfejlesztés helyzetfeltárását és értékelését (1993-94).
  • Kormányt képviseli az ENSZ HABITAT bukaresti konferenciáján (1993).
  • Kidolgozza az MTA OTKA[25] keretében szervezett településtudományi kutatási programot (1995).
  • Társszerzője "A Települési Önkormányzatok négy éve 1990-1994" című BM-kiadványnak (1995).
  • Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács: (2000-2004.): felkért szakértő


Oktató- előadó tevékenység (másodállások és eseti felkérések)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszprém, belvárosrek. 1985-90
Sárszentmihály: Településterv (KT.2004)
  • Zalaegerszegi Építőipari Gimnázium: (épületszerkezet, építészettörténet, szakrajz)
  • Építőipari Szakmunkásképző Intézet: (építőanyagok, kőműves-szerkezetek, szakipari munkák)
  • BME Urbanisztikai Tanszék : meghívott előadó (településelmélet, közigazgatás)
  • Soproni Faipari Egyetemen: felkért előadó (építészet, városrekonstrukció):
  • Földmérési és Térképészeti Főiskola, Székesfehérvár: meghívott előadó (térinformatika)
  • OLLO (angol-magyar) program: földmérés és műszaki Igazgatás (tanterv és jegyzet)
  • Veszprémi Egyetem Környezetvédelmi szak: (tanterv, jegyzet és előadói meghívás)
  • Egri Műemléki Szabadegyetem kurzusai (1982-88: hallgató és előadó)
  • Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem kurzusai (1986-1996: hallgató és előadó
  • Veszprémi Közigazgatási Szabadegyetem kurzusai (1984-1990: hallgató és előadó)
  • Grazi Műsz. Egyetem: meghívott előadó (Veszprém belvárosrek.)
  • Halle a. d. Saale: Műszaki Főiskola: Előadás (Veszprém belvárosrekonstrukció.)

Nyugdíjas tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Településrendezési tervezések (Vas- és Fejér megyékben,)
  • Igazságügyi szakértés (országos hatáskörben)
  • Európa Tanácsi kutatások (EUROSTAT-KSH–FTI-BME): a műholdas távérzékelés közigazgatási bevezetése
  • OLLO-program: a londoni és soproni egyetemek által szervezett távoktatási program előadói tematika és jegyzet
  • Szakértő a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácsban (1997-2004)
  • Ritkábban épülettervezési munkák.


Az e-közigazgatás "TELINFO"- modellje 1986)
Veszprém Régészet a Várban (1986.)

Publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány önállóan megjelent kivételével - többségében szakmai és hivatalos gyűjteménykötetekben találhatók. Jelentős mennyiségű szakmai és személyi dokumentumait a Veszprém Megyei Levéltár őrzi.

  • Jelentősebb publikációi, írásai:[26]

Szakmai- és közéleti elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szerk Kubinszky Mihály Dr: Modern Építészeti Lexikon - Műaszaki K. Bp. 1978. - MÜ: 2573-k-7881.
  • Szerk Verebélyi Imre: A Helyi Önkormányzatok négy éve 1990-1994. (p. 29-47) - BM Kiadó, Bp. 1994. - ISBN 963 8036 036
  • Utalás Körmendy J-tól: az Építész Közlöny 2010.áprilisi számában. (ISSN 17890 934)
  • Szerk. VÁTI: Településfejlesztés 1986.2 sz. (p. 91-109 Változások és aktualitások Veszprém városépítészetében) - VÁTI Táskaszám: 86 127
  • Veszprémi Konferencia a településfejlesztés korszerűsítéséről (Városépítés, 1986/2.)
  • (Ed.: Gömöry János): The Amber Road (p. 57-63) - Scarbantia Társaság, Sopron, 1999. - ISBN 963-03-7907-4
  • Kiss Tamás: Zala megye idegenforgalmának közlekedési kérdései - Városi Közlekedés 1975. Vol. XV.6. (p. 498-503) –
  • Lásd még: Aranydiplomás építészek (2011)
  • Veszprémi 7 Nap. XVIII. évf.3. (p.4.) 2012.01,20. - ISSN1219-0748.
Veszprém: Zöldbeágyazott városrész (1986)
Veszprém: Látványjavító épületszínezés (1985)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Veszprémi Szemle 13. évf. 2011. 4. sz. (p. 19-40) - ISSN1217-5358.
  • Vszprémi 7 Nap XVIII. évf. 3. sz. (2011.01.20. p. 4) - ISSN 1219-0748.
  • Építészeti-, régészeti és más szakmai fotók galériája: [1]
  • Veszprémi 7 nap XIX.19. (2013.05.17) - p4.: A belvárosról - ISSN 1219-0748.
  • VEHIR.hu (2013.05.09.): Rekviem a Belvárosért - ismertetés azazonos című közéleti fórum-előadásról (2013.05.08.).
  • VESZPORT.hu (2013.05.09.): Városfejlesztés másképpen - ismertetés az azonos című, 2013.05.08-i közéleti fórum rendezvényéről

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Megyei-, városi főépítészi-, illetve belügyminisztériumi tevékenységére utal Körmendy Jánosnak az Építész Közlöny 2010. áprilisi számában (ISSN 1789 0934), valamint a BMGE Szenátusának 2011. május 5-i aranydiploma-adományozó dokumentumának (62. o.) indokolása (ISSN 866 305 X)
  2. Családi és magánéletrajzi forrása: „A soproni Széchenyi István Gimnázium 1954/IVa. osztálya” című önéletrajzi gyűjtemény (CD-ROM-on), Sopron, 2006.
  3. Magyar Szovjet Bauxit Alumínium RT.
  4. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem
  5. A szakmai pályafutás és szaktevékenység adatforrásai:
    • Korai zalaegerszegi tervezői tevékenységére utalás: Szerk Kubinszky Mihály Dr: Modern Építészeti Lexikon - Bp. 1978. Műszaki K. - MÜ: 2573-k-7881.
    • építészet: az érintett települési önkormányzatok ép. ügyi műszaki nyilvántartásaiban
    • településtervezés: az Országos Területrendezési Tervtár cím szerinti köteles tervpéldányaiban (VÁTI)
    • egyebekben: a KT_ARCHIV_VeML (Veszprém Megyei Levéltár)-ban elhelyezett (jelenleg rendezés alatt levő) személyes és szakmai dokumentumok.
    • egyes publikációk: a cím mellett elhelyezett kiadási jelzők (ISBN, ISSN, folyóiratcímek, stb.)
  6. Zala Megyei Áll. Ép. Ip. Vállalat
  7. Zala Megyei Tervező Vállalat
  8. Hajdú Megyei Tervező Vállalat
  9. "...1991: július 1-jétől Ajka Városban városépítési irodavezető-főépítészként dolgoztam. A mintegy másfél éves tevékenységem fő kérdései, feladatai:
    • a térség ipari válsága következtében keletkezett termelési/foglalkoztatási gondok mérséklése a foglalkoztatás csökkenése miatt szükséges telephelyfogadások és a meglévők termelésben tartása,
    • az erőművi pernye (salak)- és a timföldgyártási vörös- és szürkeiszap-tározóinakk környezetvédelmi helyzetfeltárása és problémakezelése a település általános rendezési tervének és építésügyi előírásainak felülvizsgálata, korszerűsítése során (Ajka a „Piszkos Tizenkettő” településcsoport tagja volt),
    • a szerzői jogvédett (TELINFO) módszer alapján települési informatikai rendszer létrehozása (a témát a BM illetékes osztályai szakmailag és anyagilag is támogatták).
    • az önkormányzatnál környezetvédelmi mérnök munkakör létrehozása, és szakmai együttműködés létesítése a veszprémi egyetemmel (az itt induló környezetvédelmi szak épített köryezetvédelem jegyzetére javaslatot dolgozott ki),
    • Az önkormányzat ingatlanvagyon-felmérése, annak városfejlesztésben való hasznosítása. Szerzői jogvédett módszerét (szoftverét) kísérleti területen ténylegesen bevezették (Ajkarendek részletes rendezési tervénél).
    „Az önkormányzatnál azon időben folyó politikai hatalmi küzdelmek keretei a felsorolt kezdeményezéseim megvalósítására nem sok reménnyel kecsegtettek. Ezért elfogadtam a BM településfejlesztési főosztályvezető meghívását és 1993 januárjától - nyugdíjazásomig nagy örömmel és szívesen - itt dolgoztam...." (KT_ARCHÍV_VeML.)
  10. Tervezett és épített kísérleti lakóépületeket, szervezett félvárosnyi lakótelep- és üzemi nagyberuházásokat, (nagykanizsai Egyesült Izzó, Kőolajipari Gépgyár, zánkai Úttörőváros, budapesti, nagykanizsai, zalaegerszegi, tapolcai és keszthelyi lakótelepek,mélyépítést, vállalatközi kooperációkat stb.). Megszervezte és három évig irányította az évi 1.200 lakás kapacitású szalagrendszerű kivitelezési ("SHOP") projektet. Társadalmi munkában tervezett társasházakat, Sporttelepet, stadiont, stb. Zalaegerszeg: Kísérleti lakóépület (1963-65); 2x4 lakásos (saját) társasház; Magasházak mélyalapozási rendszere (újítás, 1961-65); Badacsony-Balatonfüred (1962-63): Tátika Bisztró; Hableány Étterem; Balaton Étterem; SZOT üdülő (épületmentés); Sümeg: VOLÁN-telep (1962-63); Lenti (1964): Honvédségi lakótelep; Lenti-zajdai páncélos-bázis, Szentgál melletti rakétasiló stb.
  11. Jelentősebb építészeti tervei: Zalaegerszeg: Kísérleti lakóépület (1963); Tejipari Mintabolt (1962); 2x24 lakásos vállalati társasház (1963 és 1965); ZÁÉV iroda rekonstrukciója (1964); Építők Stadionja (1964); Kertvárosi *x24 lakás (soroza)tervei (1972); Kertvárosi *x36 lakás (sorozat)tervei 1973); Nagykanizsa: TUNGSRAM gyártócsarnok (1968); OKGT gyártócsarnok (1968); Sörgyár rekonstrukció (társtervezőkkel 1968); IV. ötéves terv lakásépítési program (2.500 lakás) (sorozat)tervei és városrészi alközpont programterve (1970); Keszthely: Vásártér: magasház (1968); Húsbolt és Szolgáltató (1969); Központi kazánház (1968.); ABC-üzlet (1969); Tapolca (1968-69.): Központ: 3x36 lakás; Bauxittelepi ún. „Y-házak” tanulmány- és programterv (kiv.: Horváth G); Zalakaros (1969-74.): Szabadtéri (strand-) fürdőépület; Lenti (1972-74): Művelődési Központ programterv; Szövetkezeti lakótelep 6x10 lakás (sorozat)tervei; Debrecen (1980): 1200 férőhelyes FICC-kemping; Hortobágy (1980): Páncéloscsata-emlékmű és környezetrendezési terv; Püspökladány (1981-82): Központ PEWA- épületek (sorozat)tervei; Hajdúböszörmény (1981-82): PEWA- épületek (sorozat)tervei; Alsóörs (1983-2005): Családi lakóépületek tervei; Saját családi ház; Szentkirályszabadja (1999): "IVE Fatelep” munkacsarnok.
  12. Településtervei: (Szakmailag elfogadott rövidítések: ÁRT=általános rendezési terv; TRT=az előzővel egyenértékű településrendezési terv; ÖRT=összevont rendezéssi terv; RRT= részletes rendezési terv)
    • ZALATERV keretében (1969 – 1974):
    Zalakaros: ÖRT; Üdülőterület RRT; Körmend: ÁRT-módosítás; Központ RRT; Középf. Körzet rend. terve; Csesztreg: ÖRT; Lenti: ÁRT; Középf. Körzet Rend Terve; Városközpont RRT; Szöv. lakótelep RRT (1972.); Sótony-Nyőgér-Bejcgyertyános körzet ÖRT; Nagykanizsa: OTP lakóterület RRT; Keleti Városrész RRT; Kiskanizsai Városrész RRT; Rádiháza: és Környéke Idegenforg. Fejl. Terv; Zalaegerszeg: Csatolt Települések Terve; Kertváros RRT; Rákóczi u. RRT; Ságodi fennsík RRT; Új köztemető RRT; ÖRT.
    • DEBRECENI TERVEZŐ VÁLLALATNÁL (1977 – 1980):
    Debrecen: Homokkert RRT; Köztemető Rendezési Terve; ÁRT tervezés részmunkálatai: Középfokú körzet reg. Összeföggések Településdemográfia Közintézményellátás Lakóterületfejlesztés, lakásellátás Műemlékvédelem ; Tiszabura: ÖRT Mátészalka: Iparterület RRT (1979); DK-i Lakóterület RRT; A II. Tizenötéves Lakásépítési program területelőkészítő munkálatai: Debrecen, Mátészalka, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Püspökladány.
    • HAJDUTERVNÉL (1980 – 1982):
    Debrecen: Városközpont Rekonsrukció Városrend. Előkészítése; FICC Kemping RRT és Ber. Program; Püspökladány: ÁRT; Középfokú körzet terve; Városközpont RRT Fürdőterület RRT.
    • MTESZ Veszprém M. Szervezete keretében (1982 – 1990):
    Veszprém-Kádárta: Északi lakóterület RRT; Veszprém-Gyulafirátót: Lakóterület RRT; Veszprémi Köztemetők: felmérés és fejlesztési terv .
    • SZÖVTERV SZOMBATHELYI Kft alvállalkozójaként (1992 – 1999):
    Salföld ÖRT; Zártkertrendezési tervek: Lovas; Balatonrendes; Ábrahámhegy; Enying: a város általános rend. Terve; Balatonfüred: Kéki-patak menti RRT.
    • TELINFO Munkacsoport keretében (1999 – 2009):
    Lepsény: Településrend. terv; Enying: Kiserdő-Lakópark terve (1999-2000.); Egyes területek rt. módosítása (2000-2001.). Veszprém-Gyulafirátót: Pásztor utcai lakópark terve (2007 - 2009); Sárszentmihály: Településrend. terv (2000 - 2003); Mátyásdomb: Településrend. terv (2001 - 2003).
  13. Főbb dokumentumai:
    • A településfejlődés kérdéseihez (Területi Statisztika, 1972/5.)
    • A településtervezés korszerűsítésének kérdései (Technika Háza Bp.1981.A konferencia bevezető előadása; Bp.
  14. Főbb dokumentumai:
    • Veszprémi Konferencia a településfejlesztés korszerűsítéséről (Bevezető előadás; Városépítés, 1986/2.)
    • Változások és aktualitások Veszprém Városépítészetében (Településfejlesztés 1986/2.)
  15. Főbb dokumentumok: * Nemzeti beszámoló és előadása az ENSZ HABITAT bukaresti konferenciáján 1993. (nem publikálható BM dokumentum)
    • A települési önkormányzatok négy éve c. kötet társszerzője (a BM kiadvány, 1995.)- ISBN 963 8036 036
    • Javaslat a megalkotandó településügy törvény tartalmára és szerkezetére (BM dokumentum, 1995 – Nem publikálható)
    • A földügyi nyilvántartás szerepe a műszaki igazgatási tevékenységben (tankönyv a londoni és soproni egyetemeken szervezett „OLLO” c. földügyi továbbk. kurzus számára) - London/Sopron. 1996. - KT_ARCHÍV_VeML.
    • Véleményezés a "Veszprém Megye Területfejlesztési Stratégiája IV. kötet Koncepció" dokumentációjára – MTESZ munkabiz. Összeállítás VP. 1997. – MTESZ Irattár - KT_ARCHÍV_VeML.
    • Észrevételek az Országos Területfejlesztési Koncepció tervezetéhez (az 1996. aug. verzióhoz) - MTESZ Veszprém Megyei Szervezete 1996. – KT_ARCHÍV_VeML
  16. Térinformatikai témájú cikkek:
    • TELINFO Településrendezési és Településigazgatási Információs Rendszer (Verzió: 1.02.) Felh. Segédlet (1-2. k.) – Vp. 1997. – KT_ARCHÍV_VeML.
    • Lehet-e korszeű településtervezést végezni térinformatika nélkül? – Nyitó előad. Szolnoki Térinf. Konf. 1994 - OMFB kiadv./KT_ARCHÍV_VeML
    • A térinformatikai rendszerek önkormányzati alkalmazásának helyi előkészítése – Előad. a GIS-LIS nemzetk. Konf. Bp. 1996 – OMFB kiadv./ KT_ARCHÍV_VeML.
  17. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Településtudományi Albizottsága
  18. Térinformatikai Nemzeti Project Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság
  19. Publikációk
    • A közterületek szabályozásának egyes elvi- gyakorlati kérdései (elők. tanulm.) – OMFB kiadv. Bp.1995. – KT_Archív_VeML.
    • Településeink múltjából a jövő felé (Településelméleti gondolatok a településről, értelmezéséről, működéséről, fejlődéséről, fejlesztéséről) A VEAB-PAB rendezett IX. konf. előad. – VP/VEAB 1990. 11. .08-10.) A Dunántúl Településtörténete IX. Város-Mezőváros-Városiasodás k.(p.177-181.) - ISBN 963 01
    • Változó urbanisztika Középvárosok a reflektorfényben – Szombathely/Veszprém, 1986. KT_ARCHÍV_ VeML.
    • Az urbanizáció (városodás, városiasodás) jellegzetességei Veszprém megyében – Veszprém Megye Kézikönyve fejezete ként - ISBN 963-9089-001-0
  20. Műszaki és Term Tud. Egyesületek Szövetsége
  21. Magyar Urbanisztikai Társaság
  22. (Bemutató nemzeti diasorozatot készített a Mexico-városi szimpozionra, ill. előadás a ráckevei Közép-európai szimpozionon)
  23. Európai Középvárosok Nemzetközi Szervezete
  24. (Internationale Städteforum Graz)
  25. Országos Tudományos Kutatási Alap
    • Jelentősebb publikációi, kiadványai:
    • A települési önkormányzatok négy éve (a BM kiadványának társszerzője, 1995.)- ISBN 963 8036 036
    • Nemzeti beszámoló és előadása az ENSZ HABITAT bukaresti konferenciáján 1993. (nem publikálható BM dokumentum)
    • A közterületek szabályozásának kérdéséhez (tanulmány az OMFB részére, a Térinformatikai Nemzeti Program megalapozásához 1994.)
    • Besonderheiten und Probleme bei der Rekonstruktion der Stadt Veszprém (előadás az ICOMOS ráckevei szemináriumán. OMF Különkiadás 1988.)
    • Veszprém stellt sich vor (Bemutatkozó ismertetés az ISG pécsi szimpoziumra 1986.09.16-21 Megj.: az ISG Nachrichten 2/1988 p.27/29.)
    • VESZPRÉM AND THE ART NEAUVEAU (Application for membership to invitation of the Council of Europe 1990. Sept. oct. Jelentkezési dokumentáció)
    • A Veszprémi Völgyhíd ötven éves kötete (Kutatás irányítása, kiadvány szerkesztése és két tanulmány 1988.) - ISBN 963 7199 160
    • A Nyugati Séd-völgy és Vadaspark kötet (Tájak Korok Múzeumok s. 1988.)- ISBN 963-555-591-1
    • Veszprém: Megyeház – Színház – Múzeum kötet (Tájak Korok Múzeumok sorozat. 1989.)
    • A Veszprémi Várnegyed Rekonstrukciójának Programja (az országos veszély-elhárítási programba illeszkedő műszaki- és pénzügyi terv 1985.)
    • Településeink múltából jövő felé előadás (MTA VEAB konf. 1990.nov.06. megj.: MTA VEAB: A Dunántúl Településtörténete IX. kötetben - ISBN 963-01-0441-5
    • A temetőtervezés városrendezési kérdései (tanulmány, pályázati dokumentáció, 1972.)
    • Javaslat a területrendezési információs rendszer (TELINFO) létrehozására ( a BM részére, szerzői jogvédett informatikai program 1991.)
    • Tanterv és előadói jegyzet a Londoni Egyetem és Soproni Egyetem közös „OLLO” földhivatali-továbbképző távoktatási programjához (1996-98)
    • Javaslat az "épített környezet védelme" c. egyetemi tantárgy tematikájára (A Veszprémi Egyetem rek¬torának felkérésére 1991.)
    • Veszprém-Petőfiváros településtörténeti- és építészeti emlékei (Kutatási eredmények VÁTI kiadványban 1987.)
    • Veszprém-Dózsaváros településtörténeti és építészeti emlékei (Kutatási eredmények VÁTI kiadványban 1988.)
    • Részmunkák az EUROSTAT-KSH-BME műholdfotós területértékelési kutatásában (KSH dokumentum 1996-98.)
    • továbbá számos kisebb-nagyobb cikk és tematikus tanulmány
    • Komplex rekonsrukció a Várnegyed megmentésére - Veszprémi Szemle, Vp. 2011.4.(2011.dec p. 19-40.) - ISSN1217-5358.