Kiss Dénes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiss Dénes
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Vahl Ottó felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Vahl Ottó felvétele
Született1936. január 1.
Pacsa
Elhunyt2013. június 21. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKrassói Márta (1961–2013)
Foglalkozásaíró, költő, műfordító, könyvtáros
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1975)
SZOT-díj (1982)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1999)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Dénes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kiss Dénes (Pacsa, 1936. január 1.Budapest, 2013. június 21.[1]) József Attila-díjas (1975) magyar író, költő, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Kiss Dénes 1936. január 1-én született Kiss Ferenc és Varga Rozália gyermekeként Pacsán.

1956–1957-ben Pécsre járt főiskolára. 1960–1962 között elvégezte az Újságíró Iskolát.

1956. október 24-én megjelent verse miatt 1957-ben kizárták az ország összes főiskolájáról és egyeteméről, majd először november 10-én, később 1957. március 10-én letartóztatták és 6 hónapra a Kistarcsai Központi Internálótáborba került.[2] 1957 végétől Budapesten gyári munkásként dolgozott, majd könyvtárosként helyezkedett el. 1960–1962-ben az Esti Hírlap, majd üzemi lapok munkatársa, szabadfoglalkozású kb. 10 évig. 1974–1991 között a Népszava irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1985-ben a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság főtitkára lett. 1990-ben a Magyar Néppárt országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1991-ben a Magyar Fórum főszerkesztő-helyettese és a Magyarok című folyóirat főszerkesztője volt. 1991–1993 között az Új Magyarország olvasószerkesztője. 1993-ban a Vállalkozói Újság főszerkesztője lett, majd 1993–1994-ben a Heti Újság, illetve Heti Nemzeti Újság főszerkesztője. 1996-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé választották. 1997-ben a Trianon Társaság társelnöke, 1998-ban a KDNP képviselőjelöltje. 1998-tól a Lyukasóra folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. 2000-ben a Trianon Társaság elnöke lett. 2007-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke.

2014-ben a Kárpát-medencei Vitézi Rend posztumusz vitézzé avatta.

Versek mellett írt novellákat, kritikákat, nyelvészeti tanulmányokat. Fordított orosz, német, észt, de főként finn költők műveiből. Eddig több, mint 60 kötete jelent meg.

Magánélete[szerkesztés]

1961-ben házasságot kötött Krassói Mártával. Két gyermekük született; Dániel (1964) és Anikó (1970).

Művei[szerkesztés]

Versek[szerkesztés]

  • Porba rajzolt szobafalak (1962)
  • Arcom a föld (1965)
  • Arctól arcig (1970)
  • Kék kék kék (1973)
  • Hetedhét (1975)
  • Ékszeres ékeskedő (1977)
  • Égi folyó (1978)
  • Tűnt nyarak királya (válogatott, 1980)
  • Országlás (1983)
  • Fényből porból (1983)
  • Vasban aranyban (1987)
  • És reng a lélek (1990)
  • A fenevad etetése (1992)
  • Uttam-futtam (1994)
  • Föltámadnék én is (1995)
  • Talán Magyarország (válogatott, 1995)
  • Halálaim árnyékában, fényében (1997)
  • Bejöttek a bankok (1998)
  • Lázvert március (2001)
  • Szauruszok hajnalban (2005)
  • Hódoltság (2008)
  • Silányak ideje. Legfontosabb a felismerés; Felsőmagyarország, Miskolc, 2013

Regények[szerkesztés]

  • Mondd a falaknak! (1974)
  • Hét gömb rendje (1975)
  • K. Ferenc léglakatos (1979)
  • Jégenválasztott király (1991)
  • Merénylet Visegrádon (1993)

Novellák[szerkesztés]

  • Akkor én hova nézzek? (1986)
  • Mátyás király (1987)
  • Döntögetett keresztjeink. Eszmeképzők, tárcák, novellák; Püski, Bp., 2016

Önéletrajzi írások[szerkesztés]

  • A csönd születése (1985)

Esszék[szerkesztés]

  • Játék és törvény (1984)
  • Így élt Mátyás király (1990)
  • ŐSnyelv-nyelvŐS? Az ŐSEGY titka és hatalma, avagy a magyar nyelv tana (1993)
  • Bábel előtt - Isten nyelve avagy képességünk a magyar nyelv (1999)
  • Galántai láncok (2000)
  • Bábel után (2004)
  • EmberSZÁM (2008)
  • Beszélgetések az aggyal - Aki fázik, fát keres (2008)

Ifjúsági regények[szerkesztés]

  • Kányadombi indiánok (1970)
  • Az utolsó indián nyár (1972)
  • Sólyomidő (1973)
  • Eb vagy kutya (1982)
  • Tatár kalandjai tíz országban (1988)

Gyermekregények[szerkesztés]

  • Ancsa-Pancsa varázslatai (1981)
  • Tatár a Göncölszekéren (1985)

Gyermekversek[szerkesztés]

  • Tiki-taki, fateke (1974)
  • Kó-fic-kó (1979)
  • Lova csönd, lova köd (válogatott, 1984)

Verses mesék[szerkesztés]

  • Bábu bál (1971)
  • Héterősek (1979)

Mesék[szerkesztés]

  • Mesélnek a fák (1977)

Szerkesztette[szerkesztés]

  • Hódoltságban (1992)
  • Trianon-kalendárium (1997–2002)
  • Magyar idő (2002–2005)

Prózák[szerkesztés]

  • Károly Róbert királyunk (1993)
  • Aki fázik, fát keres (2002)
  • Agy Magyarország (2005)
  • Nagy Lajos, a lovagkirály (2005) (a Lyukasóra folyóirat közölte folytatásokban)
  • Mátyás Király (2008)

Könyvek

  • Emberszám (2008 Frig kiadó)
  • Aki fázik fát keres

Tanulmányok[szerkesztés]

  • Gömbgondolkodás (2010)
  • A titokzatos ősnyelv; Hun-idea, Bp., 2014 (Magyarságtudományi füzetek)

Műfordítások[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Archivált másolat. [2013. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  2. Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám) | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. április 5.)

Források[szerkesztés]