Kishartyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kishartyán
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Kishartyán címere
Kishartyán címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállásközség
PolgármesterSándor Attila (független)[1]
Irányítószám3161
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség520 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség58,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′ 03″, k. h. 19° 42′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 03″, k. h. 19° 42′ 11″
Kishartyán (Nógrád vármegye)
Kishartyán
Kishartyán
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Kishartyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishartyán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kishartyán község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Cserhát legészakibb vonulatai és a Karancs között fekszik, Salgótarjántól mintegy 10 kilométerre nyugatra. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése. Legkényelmesebb közúti megközelítését Balassagyarmat és Szécsény, illetve a megyeszékhely Salgótarján felől egyaránt a 22-es főút biztosítja, amely áthalad a központján. A község területén torkollik bele a főútba, délnyugati irányból a 21 134-es számú mellékút, amely Magyargéc, Nógrádmegyer és Sóshartyán településeken keresztül húzódik idáig Szécsény déli városrészei felől.

A települést érintő helyközi autóbuszvonalakː 1010, 1012, 3072, 3075, 3080, 3081, 3082.[3]

Története[szerkesztés]

A kisközség már a középkorban létezett. Az 1548. évi adóösszeírásban teljesen elpusztult helységként van felvéve. 1562-63-ban a török hódoltsághoz tartozott, a szécsényi szandzsák községei között. A későbbi összeírásokból hiányzik. Az 1715-1720. évi összeírásban is csak 5 magyar háztartással szerepel. 1770-ben Horváth György volt a földesura. A 19. század első felében Bay Ferenc birtoka volt, akinek a halála után, 1820-ban özvegye, szül. Fáy Ilona, majd örököse, Gyürky Pál birtokába került. Később a báró Podmaniczky család is birtokos volt itt, majd Kandó Aladár volt nagyobb birtokosa és az övé volt a községhez tartozó Hadászó és Kőkút puszta, valamint a kőkút-pusztai kúria is, melyet még báró Podmaniczky Mihály építtetett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Antal Sándor József (független)[4]
  • 1994–1998: Varga Oszkár (független)[5]
  • 1998–2002: Varga Oszkár (független)[6]
  • 2002–2006: Varga Oszkár Iván (független)[7]
  • 2006–2010: Varga Oszkár Iván (független)[8]
  • 2010–2014: Varga Oszkár Iván (független)[9]
  • 2014–2017: Kovács Istvánné (független)[10]
  • 2017–2019: Sándor Attila (független)[11]
  • 2019-től: Sándor Attila (független)[1]

A településen 2017. április 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[11] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de a győztestől messze lemaradva, három jelölt közül csak a második helyet érte el.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
536
534
527
515
530
520
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,8%, református 1,6%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 5,6% (20,7% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 5,3% cigánynak, 0,4% németnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,1% volt római katolikus, 1,7% református, 0,2% görög katolikus, 3,6% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 8,1% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu római katolikus temploma, 1712-ben épült. Az oldalvölgy kis nyúlványán álló templom gótikus, királyfejeket ábrázoló gyámkövei, ablakai, egyszerű pálcatagos szentségtartó fülkéje jelzik régiségét. Műemlék.
  • Bay Ferenc síremléke. A régmúlt időkből ami a falura maradt, az Bay Ferenc síremléke a templom melletti dombon. A síremléken található szöveg jellegzetes példája a korabeli sírfeliratoknak. „Ludányi Bay Ferencz Cs.K. udvari tanácsos septemvirt, Szent István király jeles rendje keresztes vitézét, nagy hazafit, törvénytudót, igaz bírót, hív férjet, gondos atyát a haza, özvegye s árvái kesergik. Meg holt 1820-dik eszt. Febr. 4-dik napján, munkás életének 74-dik esztendejében. Elfelejthetetlen férjének emlékezetére emelte szeretett özvegye Fáy Ilona.”
  • Harangtorony: a faluközpont meghatározó eleme. Vele szemben, a házak felett lekopott domboldal vagy inkább homokkő pad található mely közel 30 millió éves tengeri üledék, geológiai neve: slír.
  • Kőlyukoldal: földtani képződmény a település déli irányában található oldalvölgyben lévő Kőlyuk. A több emelet magasságú homokkő falban a monda szerint egykor remeték lakóhelyéül szolgáló, illetve a törökdúlás idején a lakosság búvóhelyéül is használt üregek találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kishartyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ https://www.google.com/maps/place/Kisharty%C3%A1n,+aut%C3%B3busz-v%C3%A1r%C3%B3terem/@48.0843156,19.7002646,16z/data=!4m5!3m4!1s0x474013c0857f3e0f:0xcaf2138d0515230d!8m2!3d48.084312!4d19.704642?hl=hu
  4. ↑ Kishartyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kishartyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. ↑ Kishartyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  7. ↑ Kishartyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  8. ↑ Kishartyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  9. ↑ Kishartyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. ↑ Kishartyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  11. ↑ a b c Kishartyán időközi önkormányzati választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. április 2. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Kishartyán Helységnévtár
  15. ↑ Kishartyán Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kishartyán&oldid=26942876”