Kis kopogóbogár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kis kopogóbogár
Anobium punctatum01.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Bostrichiformia
Öregcsalád: Bostrichoidea
Család: Álszúfélék (Anobiidae)
Alcsalád: Anobiinae
Nem: Anobium
Faj: A. punctatum
Tudományos név
Anobium punctatum
De Geer, 1774
Szinonimák
  • Anobium striatum Olivier, 1790
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kis kopogóbogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis kopogóbogár témájú kategóriát.

A kis kopogóbogár (Anobium punctatum) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül az álszúfélék (Anobiidae) családjába tartozó faj. Közkeletű neve: faszú.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kis kopogóbogár Európában és Ázsiában az északi sarkkörig honos, Amerikába és Ausztráliába behurcolták. Helyenként nem ritka.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kis kopogóbogár mintegy 0,5 centiméter hosszú. A sötét színű, jelentéktelen bogár kevéssé feltűnő. Mégis általánosan ismert mint „faféreg”, mivel lárvái öreg bútorokban vagy gerendákban komoly károkat okozhatnak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kis kopogóbogár a szabad természetben korhadt, száraz fában, taplógombákban él. Emberkísérő állat lévén azonban sokkal gyakoribb az épületekben, épületfában, bútorokban és fafaragványokban. Az egyébként emészthetetlen cellulóz a lárvák bélrendszerében szimbiotikus mikroorganizmusok közreműködésével táplálkozásra alkalmassá válik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstények a fába rakják petéiket. A lárvák a cserebogárpajorra emlékeztetnek, lábuk rövid, és erőteljes szájszervvel rendelkeznek, amellyel a száraz fában járatokat rágnak. A fa belsejét összevissza rágják, járataikat faliszttel töltik meg. A fában fejlődnek, a fából élnek, és ott is bábozódnak. A rovar teljes fejlődési ideje több mint egy év lehet.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.