Kis héja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kis héja
Accipiter brevipes.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Héjaformák (Accipitrinae)
Nem: Accipiter
Faj: A. brevipes
Tudományos név
Accipiter brevipes
Severtsov, 1850
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kis héja témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis héja témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis héja témájú kategóriát.

A kis héja (Accipiter brevipes) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa keleti-délkeleti részén, Ázsia nyugati és középső részén, a Közel-Keleten illetve Afrika egyes területein él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A testhossza 32–38 centiméter, szárnyfesztávolsága 65–75 centiméter, a hím testtömege 150–220 gramm, a tojóé 240–270 gramm. Az öreg madarak egész felső része kékesszürke, alsó része fehér alapon rozsdavörös hullámvonalakkal mintázott, a szárny vége fekete. Szeme vörösbarna, csőre kék, viaszhártyája sárga, lába hosszú és vékony, színe halványsárga. A fiatalok hasalja fehér, nagy barna foltokkal.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy magasságból csap le madarakból álló zsákmányára, a hím a fekete rigó, a tojó az örvös galamb nagyságú madarakat tudja elejteni. Néha rágcsálókat is elkap. A kisebb madarak csapatban megtámadják, a nagyobb ragadozómadarak pedig néha zsákmányul ejtik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látványos nászrepülést végez. Víz közeli sűrű erdőkben általában tölgyfákra rakja gallyakból álló fészkét. Fészekalja 3–5 tojásból áll, a kotlási idő 29–30 napig tart. A kirepülési idő 4–5 hét.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyarország keleti részén ritka fészkelő, májustól augusztusig tartózkodik itt. Hosszútávú vonuló.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Európában ritka fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 Ft.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legközelebbi rokonai közül hazánkban is honos a héja (Accipiter gentilis) és a karvaly (Accipiter nisus). Észak-Amerika és Mexikó sűrű erdeit lakja a csíkos karvaly (Accipiter striatus). Ezeken kívül még 45 közeli rokona van az Accipiter nemben, még Óceániában is több faj ismert.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]