Királypingvin
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Aptenodytes patagonicus Miller, 1778 |
||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Királypingvin témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Királypingvin témájú médiaállományokat. |
A királypingvin, más néven óriáspingvin (Aptenodytes patagonicus) a madarak osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A déli tengereken és az Antarktiszt körülvevő szubantarktikus szigeteken honos.
Költőkolóniái a déli szélesség 45 és 55°-a között levő szigeteken vannak. Nagy kolóniái vannak Déli-Georgia szigetén, a Macquarie-szigeten, a Heard- és MacDonald-szigeteken, Marion- és Prinz-Edward-szigeteken, valamint a Kerguelen-szigeteken és a Crozet-szigeteken.
Nevével ellentétben ma már nem fordul elő Patagóniában és a Falkland-szigeteken sem.
A madarak tartózkodási helye a költési időszakon kívül nem igazán ismert. Az Antarktiszt körülvevő tengereken töltik a királypingvinek ezt az időszakot. Ilyenkor költési helyüktől jóval északabbra is elkóborolhatnak, láttak már kóborló egyedeket a Dél-afrikai Köztársaság, Ausztrália és Új-Zéland partvidékén is.
[szerkesztés] Alfajai
- Aptenodytes patagonicus halli
- Aptenodytes patagonicus patagonicus
[szerkesztés] Megjelenése
A legnagyobb pingvinek közé tartozik, kifejlett példányai a 90 centimétert is elérik. Fekete fejének mind a két oldalán a fültájékon ovális, élénksárga foltja van, amely lefelé és előre keskeny, hátul feketeszegélyű szalagban folytatódik. Hátuk sötét, hasuk világos, ami a vízben megnehezíti, hogy meglássák őket.
[szerkesztés] Életmódja
A szárazföldön sután mozgó madár, a vízben szinte repül. Több méter mélyre is lemerül halakból álló táplálékáért.
[szerkesztés] Szaporodása
A királypingvinek már jóval a költési időszak kezdete előtt megjelennek a költőkolóniákban, mert a kotlás kezdete előtt vedlenek. A vedlés nagyjából két hétig tart. A fiókák hosszú nevelési időszaka miatt a faj csak kétévenként költ. Egy tojást tojik, melyet a lábán tart és egy bőrredővel takar el. A kikelt fiókának barna színű a tollazata. Miután a fióka eléri a megfelelő nagyságot, elhagyja szüleit és a többi fiókával jókora csoportba, úgynevezett „óvodába” tömörül. Ebben az óvodában töltik a fiókák a hosszú téli időszakot. Mivel ilyenkor szüleik csak nehezen találnak táplálékot,a fiókák a nyáron felhalmozott zsírtartalékaikat élik fel és tömegük jócskán lecsökken. Következő tavasszal a szülők tovább etetik a fiókákat és azok nyár elejére érik el kifejlett méretüket , majd vedlés után felnőttkori tollazatuk is kifejlődik. Ekkorra már túl késő van egy újabb költésre, így a felnőtt madarak is vedlenek, majd az egész kolónia a tengerre vonul.
|
|
[szerkesztés] Forrás
- ITIS szerinti rendszer besorolása
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
