Királyi Palota (München)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyi Palota
Residenz München Königsbau.jpg
A Királyi Palota
Hely München, Németország
Hasznosítása
Felhasználási terület múzeum
Elhelyezkedése
Királyi Palota  (Németország)
Királyi Palota
Királyi Palota
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 08′ 28″, k. h. 11° 34′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 28″, k. h. 11° 34′ 41″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyi Palota témájú médiaállományokat.

A város gyors növekedése és a polgári forrongások 1385-ben eddigi rezidenciájuk, a régi királyi vár feladására és a kibővített város északkeleti részén új erődítmény emelésére kényszerítették a Wittelsbachokat. Szinte az összes wittelsbach végzett bővítést a palotán, vagy éppen megcsonkította azt, mikor új épületekhez használta fel bizonyos részeit. Egyedül az ún. Móric-torony maradt évszázadokon át érintetlen. A különböző tervek és stílusok alkalmazása révén nem született ugyan építészetileg egységes épület, de kultúrtörténeti szempontból azonban mindenképpen érdekes együttes keletkezett az idők során.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kurt Faltlhauser: Die Münchner Residenz. Geschichte, Zerstörung, Wiederaufbau. Thorbecke, Ostfildern 2006, ISBN 978-3-7995-0174-3
  • Gerhard Hojer: Die Prunkappartements Ludwigs I. im Königsbau der Münchner Residenz. Hugendubel GmbH, München 1992, ISBN 3-88034-639-9
  • Gerhard Hojer: König Ludwig II.-Museum Herrenchiemsee. Hirmer Verlag, München 1986, ISBN 3-7774-4160-0
  • Gerhard Hojer, Herbert Brunner und Lorenz Seelig: Residenz München. Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser, Gärten und Seen, München 1996, ohne ISBN
  • Johannes Erichsen u. Katharina Heinemann: Bayerns Krone 1806 - 200 Jahre Königreich Bayern. Hirmer Verlag, München 2006, ISBN 978-3-7774-3055-3
  • Henriette Graf: Die Residenz in München - Hofzeremoniell, Innenräume und Möblierung von Kurfürst Maximilian I. bis Kaiser Karl VII.. Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser, Gärten und Seen, München 2002, ISBN 3-932982-43-6
  • Susan Maxwell: The Pursuit of Art and Pleasure in the Secret Grotto of Wilhelm V of Bavaria, in: Renaissance quarterly, 61 (2008), 2, S. 414–462.
  • Samuel John Klingensmith: The utility of splendor. Ceremony, social life and architecture at the Court of Bavaria 1600 - 1800, Chicago, Ill. [u.a.] 1993.
  • Cornelia Kemp: Das Herzkabinett der Kurfürstin Henriette Adelaide in der Münchner Residenz. Eine preziöse Liebeskonzeption und ihre Ikonographie, in: Münchner Jahrbuch der bildenden Kunst, 33 (1982), S. 131–154.
  • Tino Walz: Untergang und Neubeginn - Die Rettung der Wittelsbacher Schatzkammer, der Wiederaufbau der Münchner Residenz und andere Erinnerungen aus meinem Leben. Langen/Müller, München 2003, ISBN 3-7844-2940-8
  • Tino Walz, Otto Meitinger und Toni Beil: Die Residenz zu München. Bayerische Vereinsbank, München 1987, ohne ISBN
  • Prinz Adalbert von Bayern: Als die Residenz noch Residenz war. Prestel Verlag, München 1967, ISBN 3-7913-0225-6
  • Thomas Langenholt: Das Wittelsbacher Album. Books on Demand GmbH, Norderstedt 2001, ISBN 3-8311-2818-9
  • Herbert Brunner: Die Kunstschätze der Münchner Residenz. Süddeutscher Verlag, München 1977, ISBN 3-7991-5743-3
  • Herbert Brunner: Die Schatzkammer der Residenz München . Bayrische Verwaltung der staatlichen Schlösser, Gärten und Seen München, München 1970, ohne ISBN
  • Hermann Neumann: Die Münchner Residenz. Prestel Museumsführer, 2.Aufl. München 2007, ISBN 978-3-7913-2207-0
  • Jean Louis Schlim: Ludwig II. - Traum und Technik. MünchenVerlag, München 2010, ISBN 978-3-937090-43-6. Der Wintergarten auf der Münchner Residenz, mit 3D-Simulationen.
  • Otto Meitinger: Die baugeschichtliche Entwicklung der Neuveste. Ein Beitrag zur Geschichte der Münchener Residenz. München 1970.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Münchner Residenz témájú médiaállományokat.