Király-géppisztoly
| 1939M Király-géppisztoly | |
 |
|
|
|
|
| Típus | géppisztoly |
| Ország |  Magyar Királyság |
| Tervező | Király Pál |
| Alkalmazás | |
| Alkalmazás ideje | 1939–1945 (a három változat összesen) |
| Használó ország | Magyar Királyság |
| Háborús alkalmazás | második világháború |
| Műszaki adatok | |
| Űrméret | 9 mm |
| Lőszer | 9×25mm Mauser |
| Tárkapacitás | 40 db |
| Működési elv | Király-féle félszabadon hátrasikló tömegzár |
| Tömeg | 39M: 4,15 kg, 43M: 3,85 kg |
| Fegyver hossza | 1050 mm |
| Csőhossz | 39M: 499 mm[1] 43M: 424 mm |
| Elméleti tűzgyorsaság | 760–780 lövés/perc |
| Csőtorkolati sebesség | 450 m/s |
| Irányzék típusa | nyílt |
A Király-géppisztoly (1939M), más néven Danuvia géppisztoly egy Király Pál által tervezett, Király-féle tömegzáras, 9 mm-es Mauser pisztolylőszert tüzelő géppisztoly, amit a Danuvia fegyvergyárban gyártottak. Hosszú csöve, és nagy lőtávolsága miatt gyakran a gépkarabélyok közé sorolják a tüzelt pisztolylőszer ellenére. Tűznemváltó segítségével lehetett váltani az egyes (E), sorozatlövéses (S) és a bebiztosított, „zárt” (Z) üzemmód között.
A két változatából (39M, 43M) összesen 8000 és 62 000 közötti darabszámot készítettek a különböző források szerint.
A fegyver különlegessége (a zárszerkezet mellett), hogy a tár (menethelyzetben) a csővel párhuzamosan behajtható az előágy erre a célra mart fészkébe[2], mellyel a fegyver viselése kényelmesebbé vált. Ekkor a tárfészek nyílását egy a tártestre szerelt védőlemez zárta le, így elkerülve a durva szennyeződés csőfarba jutását. Természetesen ebben a helyzetben lövés leadására nem alkalmas, mivel a többi géppisztolyhoz hasonlóan nincsen „csőre töltött” állapota (ún. nyitott tokszerkezetű), hanem csak a zártömböt lehet hátrahúzni, és elsütéskor egyszerre végzi a csőre töltést, és az elsütést (hasonlóan az MP 40-hez).
A fegyverre fel lehetett tűzni a rendszeresített 35M típusú bajonettet.
Tartalomjegyzék |
Felépítése [szerkesztés]
A fegyver a SIG MKMS géppisztoly áttervezéséből született, amelynek tervezésében szintén részt vett Király Pál [3]. A fegyver vállfegyver, teljesen fa ágyazású, angoltusás (nincs pisztolymarkolata), a csővel egybeszerelt tokszerkezet csavarokkal rögzül az ágyazásba. Az előágy alsó részében kialakított fészekbe lehet behajtani az egyenes szekrénytárat, az így nyitva maradó tárfészeknyílás a tártest hátsó oldalán elhelyezett, lehajtható fémlemezzel zárható be. Az előágyban laprugó feszíti a tárat, rugalmasan megtámassza, hogy a tár ne mozogjon a fészekben. Nyitáskor miatta „kipattan” a tár hátsó helyzetbe, ezzel is gyorsítva a fegyver tűzkésszé tételét. Az egyenes szekrénytár negyven darab töltény befogadására alkalmas, acélanyagú lemezből sajtolt, ahogyan az adogatólemez is, a tárrugó szintén acélanyagú hengeres nyomó csavarrugó.
A fegyvercső a henger alakú esztergált acéltokba hegesztéssel rögzített, a csőtorkolatnál célgömb, a tok mellső felső részén íves csapóirányzék került elhelyezésre (utóbbit a nagy lőtáv – 600 m – indokolta). A tokban helyezkedik el a zárszerkezet, amely különleges, ún. osztott, késleltetett tömegzáras rendszerű, két részből áll (zártest, zárvezető). A zárszerkezet nyitását nem a helyretoló rugó késlelteti, hanem az hogy a zártest hátra mozdulásakor egy himba általi áttételen keresztül a zárvezetőt is hátrafelé gyorsítja. A himba alsó és felső karjának eltérő hossza miatt a felső (hosszabb) karra rögzített zárvezetőt nagyobb sebességgel mozgatja hátra, amíg egyesülve majd ténylegesen szabadon hátrasikló tömegzáras szerkezetté nem alakul vissza. A zárvezetőnek körülbelül 11 mm-nyi utat, míg a zártestnek mindössze 5 mm-nyi utat kell megtennie.[4] Ez a „késleltetés” szolgálja a lövedék csőből való kirepülésének idejét, majd a biztonságos kireteszelést. A zárvezetőnek átadott plusz mozgási energia jelentős mennyiségű visszaható erőt képes elemészteni, illetve kiküszöböli a helyretoló rugó lágyulásából következő problémákat (korai csőfarnyitás, kireteszelés miatti hüvelyrobbanás) is. A rugó így gyengébb minőségű is lehet, illetve ez a tűrés figyelembe veszi a hadianyag-gyártási sajátosságokat. A zárszerkezet, ahogyan a henger alakú tok is, sok esztergamunkát igényelt. A tokot hátul egy recézett felületű, henger alakú toksapka zárja le, mely bajonettzárral rögzül a tokhoz, rugós biztosítóval. A fegyver szétszereléséhez ezt a toksapkát el kell távolítani (a töltetlenség ellenőrzését követően), ezt követően a zárszerkezet hátrafelé kihúzható a tokból, a fegyver részlegesen szétszerelhető.
Rendszeresítése [szerkesztés]
Az 1939. január 25-én tartott bemutatón az MP 40 géppisztoly néhány tulajdonsága ugyan jobb volt, de a lövedék nagyobb kezdősebessége (az erősebb lőszer, és korszerűbb zármechanizmus miatt) és a fegyver kisebb tömege, valamint szerkezeti egyszerűsége miatt a Magyar Királyi Honvédség a magyar fejlesztésű géppisztolyt választotta. A fegyvert eredetileg a rendfenntartó alakulatoknak szánták, emiatt fontos volt a tekintélyes, karabélyszerű megjelenés és a fatusa, ami azonban az előállítási költséget megemelte, illetve frontkörülmények között nem bizonyult praktikusnak, mivel a pisztolylőszer hátrarúgása nem indokolta, valamint a hosszú fegyver az ejtőernyős alakulatoknak nem felelt meg, azonban a pontos, célzott lövések leadását megkönnyítette.[5]
Hozzávetőlegesen 11 000 darabot gyártottak belőle.
A fegyver jól viselte az orosz fronton uralkodó fagyos viszonyokat.
Továbbfejlesztései [szerkesztés]
1939/A M [szerkesztés]
A fentiek miatt elkészítették az 1939/A M változatot, amely balra behajtható fatusával volt ellátva. A behajtott fatusa nem tette lehetővé az így lerövidített fegyverrel való tüzelést, ugyanis az eltakarta az elsütőbillentyűt.
1943M [szerkesztés]
A fatusát kétkaros, acélanyagú behajtható válltámaszra cserélték, ami az össztömeget 3,7 kg-ra csökkentette, illetve a kezelést is praktikusabbá tette, mivel behajtott válltámasszal is lehetett a fegyverrel lőni, míg a 1939/A M típus behajtott fatusája az elsütőbillentyűt takarta (bár készült olyan változat is, ahol a tusában kifaragták az elsütőbillentyű helyét). A tárat áttervezték, mert az előd gyorsan kopott[6], emiatt a két változat (39M, 43M) tárai nem csereszabatosak. A csövet 75 mm-rel lerövidítették, továbbá több, a gyártást segítő módosítást hajtottak végre az üzemeltetési tapasztalatok alapján. Ezt a változatot már pisztolymarkolattal látták el.
Az 1944 év folyamán a belső szerkezetét módosították az egyszerűbb gyártás érdekében. [7]
- módosították a hüvelykivetőt
- A zárszerkezet hagyományos tömegzáras (A korabeli szóhasználattal "súlyzáras") lett
A korábbi fegyverek a zárszerkezet cseréjével egyszerűen átalakíthatóak voltak a módosított verzióra
Egy 1944 szeptember 23-i ajánlás szerint az adagolási problémák elkerülhetőek, ha a tárba 40 helyett 36-38 darabot tárolnak [8]
Hozzávetőlegesen 8 000-62 000 darabot gyártottak belőle.
1944M [szerkesztés]
További egyszerűsítéseket hajtottak végre a fegyveren. Az osztott zárszerkezet zártestjét és zárvezetőjét egyesítették, illetve a fegyver teljesen fémépítésű lett. Elhagyták a tár visszahajtási lehetőségét is. A cső perforált lemezborítást kapott a jobb hűtés érdekében. Ebből a változatból csak néhány tesztpéldány készült a háború előrehaladta miatt.
Alkalmazott tölténytípus [szerkesztés]
A fegyver üzemeltetési szempontból gyenge pontjának az alkalmazott tölténytípus bizonyult, mivel a keleti fronton ez volt az egyetlen fegyver, amely ezt a típust tüzelte, így lőszerellátása egyenlőtlen volt.
A nagy teljesítményű 9×25mm Mauser lőszert a XX. század első éveiben tervezték, a II. világháború idején már nem számított korszerűnek. Gyakori volt a hüvelyfenék törése, ami elakadáshoz vezetett, ezért a töltény lőportartalmát csökkentették,így a lövedék kezdősebessége 365 m/s lett, ami részben a fegyver hatásosságát is csökkentette, azonban növelte az üzembiztonságot.
Géppisztoly vagy gépkarabély [szerkesztés]
A Király–géppisztolyokat a kialakításuk, és a hosszú csövük miatt gyakran gépkarabélyként sorolják be, ez azonban nem helytálló. mivel az alkalmazott pisztolytöltények lőportöltete alacsonyabb, mint a karabélylőszereké, illetve a lövedék alakja is eltérő, ami a ballisztikai, illetve becsapódási tulajdonságokat befolyásolja.
| MP41 | 1939M | StG44 | |
|---|---|---|---|
| Hatékony lőtávolság: | 150-200m [9] | 300m | 300m |
| Csőtorkolati sebesség: | 380 m/s | 450 m/s | 685 m/s |
| A töltény kialakítása: |
|
|
|
| A lövedék tömege: | 7,45 g | 8,15 g[10] | 8,1 g |
| A fegyver tömege (Töltött tárral): | 4,13 kg | 4,15 kg | 5,22 kg |
Utóélete [szerkesztés]
A világháború után a PPSZ–43 és a Danuvia 44M típuson alapuló Kucher K1 típusokkal váltották le.
A Kucher K1 az 1944M típus 7,62×25 mm Tokarev lőszer használatára átalakított változata.
Az 1944M típuson alapul a dominikai Cristobal géppisztoly.
Hatása a kultúrára [szerkesztés]
Az Egy óra múlva itt vagyok… sorozatban többször feltűnik.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A csőhossz Klabacsek Gyula Kaliber-cikkében közölt adat.
- ↑ [1] kép a SIG variánsról előrehajtot tárral
- ↑ http://world.guns.ru/smg/switch/sig-mkps-mkms-e.html
- ↑ Számadatok a Klabacsek-cikkben olvashatóak.
- ↑ http://www.freedom.hu/IIvh/Fegyverek/Magyar/gyalogsag.htm
- ↑ http://www.haborumuveszete.hu/rovatok/fegyverek/lo/kiraly/
- ↑ http://www.hungariae.com/Danu43.htm
- ↑ A szkennelt ajánlás
- ↑ Modern firearms;
- ↑ http://www.hungariae.com/Danu43.htm
Források [szerkesztés]
- Túróczi Attila: A 39M géppisztoly. In: Haditechnika, 1. rész 2001/4. szám, 60–64.; 2. rész 2002/1. szám, 68–72.
- Klabacsek Gyula: A Király-féle 39M és 43M géppisztoly – Kaliber, 2001/február
- Fegyverismeret
- Magyar kézifegyverek
- Háború művészete
- Pár szó a fegyverről (39M)
- Pár szó a fegyverről (43M)
- Turcsányi Károly–Hegedűs Ernő: A magyar légideszantcsapatok alkalmazásának... PDF (II. rész), 177–178. o.
- Részletes leírás angolul (39M) (angolul)
- Részletes leírás angolul (43M) (angolul)
- Részletes leírás angolul (44M) (angolul)
- Modern Firearms (angolul)
- A SIG MKMS (angolul)
- Pár szó, és kép oroszul – world.guns.ru (oroszul)
- Géppisztolyok (angolul)
- Néhány kép géppisztolyos katonáról (magyarul)
A fegyverrel foglalkozó dokumentumok [szerkesztés]
- A Magyar Királyi Honvédség gyalogsága 1939-1945 – Rövid áttekintés PDF
- Magyar gépfegyverek (magyarul)
- Rajz a tártáskáról (magyarul)
- А.И. Благовестов. То, из чего стреляют в СНГ: Справочник стрелкового оружия. / под общ.ред. А.Е. Тараса. Минск, "Харвест", 2000. стр.274-276 (oroszul)
|
||||||||||||||||||||||||||
![[1]](http://world.guns.ru/smg/sig_mkmo-1.jpg){kind=link}