Kinolin
| Kinolin | |
|---|---|
| IUPAC név | Quinoline |
| Más nevek | 1-benzazine, 1-azanaphthalene, benzo[b]pyridine |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [91-22-5] |
| SMILES | c1cccc2cccnc12 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C9H7N |
| Moláris tömeg | 129,16 g/mol |
| Sűrűség | 1,093 g/ml |
| Olvadáspont |
‒15 °C |
| Forráspont |
238 °C |
| Oldhatóság (vízben) | oldható |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| R mondatok | R45, R21/22, R36/38, R68, R51/53[1] |
| S mondatok | S53, S45, S61[1] |
| LD50 | 331 mg/kg (patkány, szájon át)[2] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A kinolin (vagy 1-azanaftalin, 1-benzazin, benzo-[b]-piridin) (Képlete: C9H7N) egy heterociklusos aromás szerves vegyület. Színtelen higroszkópos folyadék, átható szaggal.
Fény hatására az öregedő vegyület előbb sárga, majd barna színű lesz. Vízben kevéssé, szerves oldószerekben sokkal inkább oldódik.
A kinolin kohászati, festék- és polimergyártási valamint agrokémiai köztitermék. Használják ezeken kívül tartósítószernek, fertőtlenítőnek és oldószernek is.
Mérgező anyag, rövid kontaktus irritálja az orr, a szem és a torok nyálkahártyáját, szédülést és hányingert okozhat. A hosszú távú hatásai bizonytalanok, de feltehetőleg májkárosító hatása is van.
Források és hivatkozások [szerkesztés]
- ^ a b c A kinolin (ESIS)
- ↑ A kinolin vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 11. (JavaScript szükséges) (németül)
Lásd még [szerkesztés]
|
|||||||||||

