Kikujuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kikuju nő, hagyományos öltözetben és arcfestéssel
Mwai Kibaki elnök 2003-ban - ő is kikuju

A kikujuk Kenya legnépesebb etnikai csoportja. Magukat agĩkũyũ néven említik, a kikuju ennek anglicizált és rövidített változata. Kenyában az Ethnologue adatai szerint mintegy 5,5 millió kikuju él, az ország népességének mintegy 22%-a].[1] A kikujuk a kikuju nyelvet beszélik, amely a bantu nyelvek közé tartozik. Sokan beszélnek szuahéliül és angolul is. Közeli rokonaik az embu, mbeere és meru népek, akik szintén a Kenya-hegy körül élnek. A kabete altörzshez tartozó kikujukat, akik a szélesebb Kiambu és Murang'a körzetekben élnek, erős vérségi kapcsolatok kötik a maszájokhoz. Kevésbé keveredtek másokkal a Kirinyaga és Nyeri régiókban élő kikujuk.

Történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetük bizonytalan. Az etnológusok feltételezései szerint Nyugat-Afrikából érkezhettek Kenyába más bantu törzsekkel együtt. a mai Tanzánia területét elérve a Kilimandzsáró hegytől keletebbre húzódtak a mai Kenyába, ahol egy részük a Kenya-hegy körül telepedett le, mások Afrika délibb részeibe vándoroltak tovább. Eredetileg vadászok-gyűjtögetők lehettek, de más neolitikus népektől eltérően a kikujuk nem a pásztorkodásra tértek át, hanem a Kenya-hegy körüli és a Kenyai fennsíkon elnyúló termékeny földek művelésébe fogtak.

Szomszédaikkal, a maszájokkal általában jó viszonyban voltak és élénk kereskedelmet folytattak. Ezt az ősi rendet azonban felborította a brit gyarmatosítás Az 1880-as évektől a britek először a tengerparti vidékeken telepedtek meg, később Nairobiban, amikor a Viktória-tó partjáról a szomszédos Ugandába tartó vasútvonalat építették. A kikujuktól elvették termőföldjeiket és egy kis rezervátumba szorították vissza őket.

A társadalmi problémákra, a föld elvesztésére és a gyarmatosítási nyomásra válaszul az 1920-as évektől felgyorsult a kikujuk önszerveződése. Ekkor hozták létre fiatal, missziókban nevelt kikujuk, köztük Dzsomo Kenyatta a mérsékelten radikális Kikuyu Központi Szövetséget. A gyarmatosításellenes érzelmek és a belső ellentétek vezettek a második világháború után a mau-mau felkeléshez, amelyet a kikuju központi fennsíkon vívtak 1952 és 1958közt, főképp a közép-kenyai dzsungelek gerillái többek közt Dedan Kimathi vezetésével. Sokakat a britek tartóztattak le és a belső harcokban sok kikuju vesztette életét. A felkelés mindenesetre hozzájárult a függetlenségi törekvések győzelméhez.

A független Kenya első elnöke, Dzsomo Kenyatta kikuju volt, ahogy a harmadik elnök, Mwai Kibaki is az.

Vallásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kikujuk egyistenhívők. A legenda szerint Ngai teremtő isten („az Osztó”), akit a maszájok és a kambák is imádnak, a Kîrînyagán él, amelyet a Kenya heggyel azonosítanak. A hagyomány szerint ő teremtette a földet, eltéphetetlen köteléket hozva létre a föld és a rajta élő emberek közt. Ő hívta magához az ősszülőket, Kikujut és Mumbit. Utóbbinak kilenc lánya született, akik 9 törzs ősanyái. A hagyományos kikuju vallás nagy fontosságot tulajdonít a családi hagyománynak és az erdőnek. Erősen visszaszorulóban van: ma a kikujuk 73%-a kereszténynek tartja magát.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kikuyu című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.