Khí-négyzet eloszlás
A valószínűség-számítás elméletében, és a statisztika területén, a k szabadságfokú khí-négyzet eloszlás (más neveken: khi-négyzet, Khi2) k szabadságfokú független normális eloszlás valószínűségi változóinak a négyzete.
Ez az eloszlás a széles körben használatos a valószínűség-eloszlások között, a statisztikai területén, például a hipotézisek ellenőrzésekor, vagy egy konfidencia-intervallum létrehozásakor.[1][2][3][4]
Ha szükséges a khí-négyzet eloszlást megkülönböztetni a nem-centrális khí-négyzet eloszlástól, akkor szokták néha ‘centrális khí-négyzet eloszlás’nak is nevezni.
A khí-négyzet eloszlást statisztikák ellenőrzésére használják, az elméleti és a megfigyelt értékek kiértékelésénél, összehasonlításánál. A khí-négyzet eloszlás, a gamma-eloszlás egy speciális esete.
Definíció [szerkesztés]
Ha Z1, ..., Zk független, normális eloszlású valószínűségi változók, , akkor a négyzeteik összege,
a khí-négyzet eloszlás szerint oszlik el, k szabadságfokkal. Ezt a következőképpen is jelölik:
A khi-négyzet eloszlásnak egy paramétere van, a k, egy pozitív integer, mely a szabadságfok mértéke.
Valószínűség sűrűségfüggvény [szerkesztés]
A khí-négyzet eloszlás valószínűség sűrűségfüggvénye:
ahol Γ(k/2) a gamma-eloszlást jelöli A sűrűségfüggvényének deriválását a khi-négyzet eloszlás valószínűség sűrűségfüggvényének deriválása szócikk tárgyalja.
Kumulatív eloszlás függvény [szerkesztés]
A kumulatív eloszlás függvény:
Ahol γ(k,z) az inkomplett gamma-függvény, és a P(k,z) a rendezett gamma-függvény . Abban a speciális esetben, amikor k=2, léteik egy egyszerű képlet:
Ennek az eloszlásnak a táblázatai – rendszerint kumulatív formában – számos helyen megtalálhatók, általában statisztikai csomagokban. Egy zárt formájú közelítés található a nem-centrális khí-négyzet eloszlásnál.
Additivitás [szerkesztés]
A khí-négyzet eloszlás definíciója szerint a független khí-négyzet változók összege is khí-négyzet eloszlású. Speciálisan, ha {Xi}i=1n független khí-négyzet eloszlású változók {ki}i=1n szabadságfokkal, akkor Y = X1 + ⋯ + Xn is khí-négyzet eloszlásúak k1 + ⋯ + kn szabadságfokkal.
Információ entrópiája [szerkesztés]
Az információ entrópiája:
ahol ψ(x) a Digamma-függvény. A khí-négyzet eloszlás az X valószínűségi változó maximális entrópiájú valószínűség eloszlása, ahol
rögzített, és
is rögzített. [5]
Nem centrális momentumok [szerkesztés]
A k szabadságfokú khí-négyzet eloszlás zéró körüli momentumai:[6][7]

Kumulánsok [szerkesztés]
A kumulánsok a karakterisztikus függvény logaritmusának egy hatvány sor kiterjesztésével kaphatók:
Aszimptotikus tulajdonságok [szerkesztés]
A centrális határeloszlás tételéből következően, mivel a khi-négyzet eloszlás független k szabadságfokú valószínűségi változók szummája, véges átlaggal és szórásnégyzettel, konvergál a normális eloszláshoz nagy k értékeknél.
Praktikus okok miatt, k > 50 esetben az eloszlás elég közel áll a normális eloszláshoz, hogy a különbség elhanyagolható lehessen. [8]
Ha X ~ χ²(k), akkor k tart a végtelenhez, a
eloszlás pedig a normális eloszlás felé tart. Azonban ez a konvergencia lassú, mivel a ferdeség
, és az eloszlásgörbe meredeksége 12/k. A khí-négyzet eloszlás más függvényei jóval gyorsabban konvergálnak a normális eloszláshoz. Néhány példa:
- Ha X ~ χ²(k), akkor
közel normálisan eloszlású,
középértékkel. - Ha X ~ χ²(k), akkor
közel normálisan eloszlású
középértékkel, és
szórásnégyzettel[9] Ezt Wilson-Hilferty transzformációnak hívják.
Kapcsolódó eloszlások [szerkesztés]
(normális eloszlás)
(Nem-centrális khi-négyzet eloszlás nem-centralitás paraméterrel
)- Khí-négyzet eloszlás, a Pareto-eloszlás egy transzformációja
- A T-eloszlás, a khí-négyzet eloszlás egy transzformációja
- A T-eloszlás származtatható a khi-négyzet eloszlásból, és a normális eloszlásból
- Nem-centrális T-eloszlás származtatható a khí-négyzet eloszlásból, és a normális eloszlásból
Statisztikailag független egységnyi szórásnégyzetes Gauss-eloszlású változók négyzeteinek szummája, melynek nincs zéró középértéke, a khí-négyzet eloszlás általánosításához vezet, és nem-centrális khi-négyzet eloszlásnak hívják. A khí-négyzet eloszlás természetesen kapcsolódik más eloszlásokhoz, melyeknek a Gauss-eloszláshoz van közük. Például:
- Y F-eloszlású, Y ~ F(k1,k2) ha
ahol X1 ~ χ²(k1), és X2 ~ χ²(k2) statisztikailag független.
- If X khí-négyzet eloszlású, akkor
khí-eloszlású. - Ha X1 ~ χ2k1 és X2 ~ χ2k2 statisztikailag független, akkor X1 + X2 ~ χ2k1+k2. Ha X1 and X2 nem függtelenek, akkor X1 + X2 nem khi –eloszlású.
Általánosítás [szerkesztés]
A khí-négyzet eloszlást a Gaussi k, független, zéró középértékű, egységnyi szórásnégyzetű valószínűségi változók négyzeteinek szummájával kapjuk. Ennek az eloszlásnak az általánosítását úgy kaphatjuk, ha összegezzük más típusú Gaussi valószínűségi változók négyzeteit. A következőkben bemutatunk néhány ilyen eloszlást.
Khí-négyzet eloszlások [szerkesztés]
Nem-centrális Khí-négyzet eloszlás [szerkesztés]
A nem-centrális Khí-négyzet eloszlást a független gaussi valószínűségi változók négyzeteinek szummájával kapjuk, melyek egység szórásnégyzettel , és nem zéró középértékkel rendelkeznek.
Általánosított khí-négyzet eloszlás [szerkesztés]
Az általánosított khí-négyzet eloszlást a z′Az kvadratikus képletéből kapjuk, ahol z, a zéró középértékű Gaussi vektor, tetszőleges kovariáns mátrixxal, és A, egy tetszőleges mátrix.
Gamma-, exponenciális-, és kapcsolódó eloszlások [szerkesztés]
A X ~ χ²(k) khí-négyzet eloszlás, a gamma-eloszlás egy speciális esete, X ~ Γ(k/2, 2), ahol k egy integer. Mivel az exponenciális eloszlás szintén a Gamma-eloszlás egy speciális esete, ezért X ~ χ²(2), és X ~ Exp(1/2) egy exponenciális eloszlás. Az Erlang-eloszlás szintén a Gamma-eloszlás egy speciális esete, ezért ha X ~ χ²(k) páros k-val, akkor X is Erlang-eloszlású k/2 alakparaméterrel, és ½ skálaparaméterrel.
Alkalmazások [szerkesztés]
A khí-négyzet eloszlásnak számos alkalmazása ismert a statisztikában, például a khí-négyzet teszt, vagy a szórásnégyzetek becslése. Felveti a normális eloszlás középérték becslésének a problémáját, és a regressziós vonal meredekségének a becslését, a T-eloszláson keresztül. A szórásnégyet analízis problémájában is van szerepe, az F-eloszlással kapcsolatban, mely két független khí-négyzet valószínűségi változó arányának az eloszlása, mindegyik osztva a megfelelő szabadságfokkal. A következő táblázat olyan eloszlásokat mutat be, melyek neve ‘khí’-vel kezdődik, valamilyen statisztikához kapcsolódik, a Xi ∼ Normal(μi, σ2i), i = 1, ⋯, k, független valószínűségi változókra alapozva:
| Név | Statisztika |
|---|---|
| Khí-négyzet eloszlás | ![]() |
| Nem-centrális khí-négyzet eloszlás | ![]() |
| Khí-eloszlás | ![]() |
| nem-centrális khí-eloszlás | ![]() |
Irodalom [szerkesztés]
- Wilson, E.B.; Hilferty, M.M.: The distribution of chi-squared. 1931. 684–688.. o.
- Horváth Gézáné: Kvantitatív módszerek I.Fejezetek a valószínűség-számításból. PERFEKT ZRT. 2005. ISBN 9789633945902
- Jonhson, N.L.; S. Kotz, , N. Balakrishnan: Continuous Univariate Distributions (Second Ed., Vol. 1, Chapter 18). John Willey and Sons. 1994. ISBN 0-471-58495-9
- Maddala, G.S: Limited-Dependent and Qualitative Variables in Econometrics. Cambridge University Press. 1983.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
- Valószínűség-eloszlások listája
- Normális eloszlás
- Sűrűségfüggvény
- Skálaparaméter
- Alakparaméter
- Gamma-eloszlás
- Gumbel-eloszlás
- Eloszlásfüggvény
- Valószínűség-számítás
- Statisztika
- Burr-eloszlás
Források [szerkesztés]
- ↑ Sablon:Abramowitz Stegun ref
- ↑ NIST (2006). Engineering Statistics Handbook - Chi-Squared Distribution
- ↑ Jonhson, N.L., S. Kotz, , N. Balakrishnan. Continuous Univariate Distributions (Second Ed., Vol. 1, Chapter 18). John Willey and Sons (1994). ISBN 0-471-58495-9
- ↑ Mood, Alexander, Franklin A. Graybill, Duane C. Boes. Introduction to the Theory of Statistics (Third Edition, p. 241-246). McGraw-Hill (1974). ISBN 0-07-042864-6
- ↑ (2009.) „Maximum entropy autoregressive conditional heteroskedasticity model”. Journal of Econometrics, 219–230. o, Kiadó: Elsevier. Hozzáférés ideje: 2011. június 2.
- ↑ Chi-squared distribution, from MathWorld, retrieved Feb. 11, 2009
- ↑ M. K. Simon, Probability Distributions Involving Gaussian Random Variables, New York: Springer, 2002, eq. (2.35), ISBN 978-0-387-34657-1
- ↑ Box, Hunter and Hunter. Statistics for experimenters. Wiley
- ↑ Wilson, E.B.; Hilferty, M.M. (1931) "The distribution of chi-squared". Proceedings of the National Academy of Sciences, Washington, 17, 684–688.









közel normálisan eloszlású,
középértékkel.
közel normálisan eloszlású
középértékkel, és
szórásnégyzettel
(
(
)
ahol X1 ~ χ²(k1), és X2 ~ χ²(k2) statisztikailag független.



