Kettős lélek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kettős lélek képzetet több népnél is megtaláljuk. Azokat a hiedelmeket értjük alatta, miszerint az embernek (esetleg más lényeknek is) kettő (vagy több) lelke van. Sok esetben különböző jellegű lelkekről van szó: az egyik a testi funkciókhoz kötődik (test-lélek), ez esetleg a halál után el is tűnik; a másik eltérő jellegű, például szabad mozgásra képes, kiléphet a testből (szabad-lélek).[1][2][3][4][5] Utóbbi a samanizmussal is kapcsolatba hozható: a sámán szabad-lelke segít visszahozni a beteg ember elkóborolt vagy ellopott szabad-lelkét.[6]

A lelkek sokféleségének képzete a fentieknél bonyolultabb is lehet.[7] Különösen gazdag példák említhetők meg a szibériai samanisztikus hit köréből, és az eszkimó kultúrákból is.[8][9][10] Magyar vonatkozásként említsük meg az íz (mint árnyéklélek), szabadlélek képzetét,[11] szemben a testlélekre utaló lélek szóval.[12] (Vö. „Ízekre szedlek!”) Az ókori egyiptomi vallás szintén több lelket ismer (ba, ka és ah.)[13]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hoppál, Mihály: Nature worship in Siberian shamanism
  2. Great Basin Indian. (2007). Encyclopædia Britannica. 2007. március 28. Online
  3. Hoppál 1975: 225
  4. Hoppál 1994: 13
  5. Diószegi 1962: 27
  6. Hoppál 2005: 27–28
  7. Vitebsky 1996: 14
  8. Merkur 1985: 222–223, 226, 240
  9. Kleivan & Sonne: 17–18
  10. Gabus 1970: 211
  11. Dienes István 1975:83
  12. Hoppál 1975:225
  13. Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2  ISSN 1218-9855, pp.310–311

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dienes, István.szerk.: Hajdú, Péter: A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik, Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Budapest: Corvina Kiadó, 77–108. o (1975). ISBN 963 13 0900 2 
  • Diószegi, Vilmos. Samanizmus, Élet és Tudomány Kiskönyvtár. Budapest: Gondolat (1962) 
  • Gabus, Jean. A karibu eszkimók. Budapest: Gondolat Kiadó (1970)  Eredeti adatok: Vie et coutumes des Esquimaux Caribous, Libraire Payot Lausanne, 1944.
  • Hoppál, Mihály.szerk.: Hajdú, Péter: Az uráli népek hiedelemvilága és a samanizmus, Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Budapest: Corvina Kiadó, 211–233. o (1975). ISBN 963 13 0900 2 
  • Hoppál, Mihály. Sámánok. Lelkek és jelképek. Budapest: Helikon Kiadó (1994) 
  • Hoppál, Mihály. Sámánok Eurázsiában. Budapest: Akadémiai Kiadó (2005). ISBN 963-05-8295-3 
  • Kleivan, Inge, Sonne, B.. Eskimos. Greenland and Canada, Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland) (1985). ISBN 90 04 07160 1 
  • Merkur, Daniel. Becoming Half Hidden / Shamanism and Initiation among the Inuit, Acta Universitatis Stockholmiensis / Stockholm Studies in Comparative Religion. Stockholm: Almqvist & Wiksell (1985) 
  • Vitebsky, Piers. A sámán, Bölcsesség • hit • mítosz. Budapest: Magyar Könyvklub • Helikon Kiadó (1996). ISBN 963 208 361 X 

További olvasmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Láng, János. Lélek és isten. A vallás alapvető fogalmainak kialakulása. Budapest: Gondolat (1974). ISBN 9632802551 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]