Kettős adóztatás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kettős adóztatás, illetve adózás (ha az adófizető szemszögéből nézzük) azt jelenti, hogy egy adóalany két államban is fizet adót ugyanazért a jövedelemért. Az adózó szempontjából ez egy hátrányos helyzet, emiatt sok állam a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt köt. Az ilyen egyezmények mintájául általában az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezménye szolgál. Az ilyen egyezmények egyedi feltételeket tartalmaznak, és külön szabályozzák, hogy egy adott jövedelemtípus (munkabér, kamatjövedelem, osztalék, jogdíj stb.) után melyik országban és milyen mértékben kell adózni. Tehát, nincs két egyforma egyezmény. Fontos tudni, hogy „adóügyi kérdésekben a tagállamok kormányai határoznak. Ők döntenek az adók mértékéről és azok emeléséről: az EU hatásköre nem terjed ki ezekre a kérdésekre”[1], de tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió működéséről szóló szerződést, különösen a 110-113. cikkelyeket.

A kettős adóztatáshoz kapcsolódik az adóelkerülés témaköre is. A 2013. június végén az észak-írországi G8 csúcstalálkozón a résztvevő államfők az ún. Lough Erne-i nyilatkozatban kifejezték szándékukat, hogy az adóelkerülés elleni harc jegyében az adóhivataloknak világszerte be kell kapcsolódniuk egy automatikus információcsere-mechanizmusba.[2]

Kettős adózás a török hódoltság korában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mohácsi csata (1526) után a Magyar Királyság egy része török megszállás alá került. A peremvidékeken ekkor alakult ki az sajátos adózás, mely egyedülálló volt mind a Balkánhoz, mind az ázsiai török peremterületekhez képest. „Az Oszmán Birodalomnak nálunk soha nem sikerült szert tenni abszolút hegemóniára, még az elfoglalt országrészen belül is osztozkodni kényszerült - közigazgatási, bíráskodási, adózási téren egyaránt - a magyar állammal, a nemesi vármegyékkel, a földesurakkal. A királyi Magyarország a hódolt terület lakosságát felmentette a kapu- ill. a hadiadó felének fizetése alól, de - s ez a lényeg - nem mondott le róla teljesen. Ezek beszedését a magyar földbirtokosok fegyveres adóbeszedőire bízták (a Szerémséget kivéve, ez ugyanis a természeti akadályok miatt szinte megközelíthetetlen volt). Ezzel egyidőben a települések adófizető lakosai pénzzel és terménnyel szolgáltak a földesuruknak, a kapuadót, évi 1 magyar forintot, ill. a harádzsot pénzben fizették. Jelentős teher volt az egész hódoltságra kiterjedő állami robot is, s a különböző csúszópénz. A kettős adóztatás kialakulásának legfőbb oka az volt, hogy a török nem tudta az egész Magyarországot elfoglalni.”[1] Ez az állapot 16861699-ig tartott, amikor Magyarországról kiűzték a törököket. (Lásd még: Buda visszafoglalása.)

Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő táblázat a 2013. július 28-i állapotot tükrözi. Eszerint, Magyarországnak 73 állammal volt ilyen egyezménye.

Ország Aláírás Kihirdetés Alkalmazás
Albánia 1992.XI.14. 1996: XCI. tv. 1996.I.1.
Ausztrália 1990.XI.29. 1993: XXXVI. tv. 1993.I.1.
Ausztria (hagyaték, öröklés) 1975.II.25. 1976. évi 1. tvr. 1977.I.1.
Ausztria 1975.II.25. 1976. évi 2. tvr. 1976.I.1.
Azerbajdzsán 2008.II.18. 2008: LXXXIX. tv. 2009.I.1.
Belgium 1982.VII.19. 20/1984. (IV. 18.) MT r. 1985.I.1.
Fehéroroszország 2002.II.19. 2004: CXII. tv. 2005.I.1.
Bosznia és Hercegovina a régi jugoszláv egyezmény alkalmazandó
Brazília 1986.VII.20. 1992: XXVII. tv. 1991.I.1.
Bulgária 1994.VI.8. 1996: XCII. tv. 1996.I.1.
Ciprus 1981.XI.30. 82/1982. (XII. 29.) MT r. 1983.I.1.
Csehország 1993.I.14. 1996: XCIII. tv. 1995.I.1.
Dánia 2011.IV.27. 2011: LXXXIII. tv. 2012.VII.19.
Dél-Afrikai Köztársaság 1994.III.4. 1999: VII. tv. 1997.I.1.
Egyiptom 1991.XI.5. 1995: XVII. tv. 1995.I.1.
Észtország 2002.IX.11. 2004: CXXVIII. tv. 2005.I.1.
Finnország 1978.X.25. 66/1981. (XII. 16.) MT r. 1982.I.1.
Franciaország 1980.IV.28. 65/1981. (XII. 16.) MT r. 1982.I.1.
Fülöp-szigetek 1997.VI.13. 2000: XVII. tv. 1998.I.1.
Grúzia 1997.VI.13. 2012. évi XIV. tv. 2012.V.13.
Görögország 1983.V.25. 33/1985. (VII. 1.) MT r. 1986.I.1.
Hollandia 1986.VI.5. 10/1988. (III. 10.) MT r. 1988.I.1.
Hongkong 2010.V.12. 2010: CXXIX. tv. 2012.I.1.
Horvátország 1996.VIII.30. 2000: XVIII. tv. 1999.I.1.
India 2003.XI.3. 2005: CXLIV. tv. 2006.I.1.
Indonézia 1989.X.19. 1999: X. tv. 1994.I.1.
Írország 1995.IV.25. 1999: XI. tv. 1997.I.1.
Izland 2005.XI.23. 2005: CXLV. tv. 2007.I.1.
Izrael 1991.V.14. 1993: LXIII. tv. 1993.I.1.
Japán 1980.II.13. 1980. évi 18. tvr. 1981.I.1.
Jugoszlávia (régi) 1985.X.17. 1988. évi 6. tvr. Bosznia és Hercegovina viszonylatában
Kanada 1992.IV.15. 1995: XVI. tv. 1995.I.1.
Kanada (módosító jegyzőkönyv) 1994.V.3. 1999: XII. tv. 1997.I.1.
Katar 2012.I.18. 2012. évi XV. tv. 2012.IV.21.
Kazahsztán 1994.XII.7. 1999: XIV. tv. 1997.I.1.
Kína 1992.VI.17. 1999: XV. tv. 1995.I.1.
Koreai Köztársaság 1989.III.29. 1992: XXVIII. tv. 1991.I.1.
Kuvait 1994.I.17. 1999: XVI. tv. 1995.I.1.
Kuvait (módosító jegyzőkönyv) 2001.XII.9. 2003: LXX. tv. 2003.I.1.
Lengyelország (öröklés) 1928.V.12. 1931. évi XXVII. tv. 1931.VII.22.
Lengyelország 1992.IX.23. 1996: XCV. tv. 1996.I.1.
Lengyelország (módosító jegyzőkönyv) 2000.VI.27. 2002: XXVII. tv. 2002.IX.1.
Lettország 2004.V.14. 2004: CXXX. tv. 2005.I.1.
Litvánia 2004.V.12. 2004: CXXIX. tv. 2005.I.1.
Luxemburg 1990.I.15. 1990: XCV. tv. 1990.I.1.
Macedónia 2001.IV.13. 2002: XXXV. tv. 2003.I.1.
Malajzia 1989.V.22. 1993: LX. tv. 1993.I.1.
Málta 1991.VIII.6. 1993: LXVII. tv. 1993.I.1.
Marokkó 1991.XII.12. 2002: VIII. tv. 2000.I.1.
Mexikó 2011.VI.24. 2011: CXLV. tv. 2011.XII.31.
Moldova 1995.IV.19. 1999: XVIII. tv. 1997.I.1.
Mongólia 1994.IX.13. 2000: LXXXII. tv. 1999.I.1.
Nagy-Britannia és Észak-Írország 2011.IX.7. 2011. évi CXLIV. tv 2011.XII.28.
Németország 2011.II.28. 2011: LXXXIV. tv. 2011.XII.30.
Norvégia 1980.X.21. 67/1981. (XII. 16.) MT r. 1982.I.1.
Olaszország 1977.V.16. 53/1980. (XII. 22.) MT r. 1981.I.1.
Orosz Föderáció 1994.IV.1. 1999: XXI. tv. 1998.I.1.
Örményország 2009.XI.09. 2010: X. tv. 2011.I.1.
Pakisztán 1992.II.24. 1996: II. tv. 1995.I.1.
Portugália 1995.V.16. 2000: XIX. tv. 2000.I.1.
Románia (öröklés) 1948.VIII.28. 1949. évi 16. tvr. 1950.I.1.
Románia (új) 1993.IX.16. 1996: XCIX. tv. 1996.I.1.
San Marino 2009.IX.15. 2010: CXXXII. tv. 2011.I.1.
Szerbia és Montenegró (Jugoszlávia) 2001.VI.20. 2003: XXV. tv. 2003.I.1.
Szingapúr 1997.IV.17. 2000: XXI. tv. 1999.I.1.
Szlovákia 1994.VIII.5. 1996: C. tv. 1996.I.1.
Szlovénia 2004.VIII.26. 2005: CXLVI. tv. 2006.I.1.
Spanyolország 1984.VII.9. 12/1988. (III. 10.) MT r. 1988.I.1.
Svájc 1981.IV.9. 1982. évi 23. tvr. 1983.I.1.
Svédország (öröklés) 1936.XI.20. 1937. évi XXVI. tc. alkalmazandó
Svédország (új) 1981.X.12. 55/1982. (X. 22.) MT r. 1983.I.1.
Tajpej 2010.IV.19. 2010: CXXXIII. tv. 2011.I.1.
Thaiföld 1989.V.18. 13/1990. (VII. 25.) Korm. r. 1990.I.1.
Törökország 1993.III.10. 1996: CI. tv. 1996.I.1.
Tunézia 1992.X.22. 1999: XXVIII. tv. 1998.I.1.
Ukrajna 1995.V.19. 1999: XXX. tv. 1997.I.1.
Uruguay 1988.X.25. 1999: XXXI. tv. 1996.I.1.
Üzbegisztán 2008.IV.17. 2008: XC. tv. 2010.I.1.
USA 1979.II.12. 49/1979. (XII. 6.) MT r. 1980.I.1.
USA (új) 2010.II.04. 2010: XXII. tv.
Vietnam 1994.VIII.26. 1996: CII. tv. 1996.I.1.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az Európai Unió adóügyekkel foglalkozó honlapja
  2. Három fontos téma a G8-csúcson - az MTI 2013.06.18-i híre az origo.hu honlapon

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]