Kermán
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Kermán | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irán |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Kermán
Pozíció Irán térképén
|
|
Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, Nagy homoksivatag szélén. Kermán tartomány fővárosa. 2005-ös adatok szerint lakossága 533 799. A perzsaszőnyegek készítésének hagyományos központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
A város egy nagy síkságon helyezkedik el, de több kerületét magas hegyek veszik körül (legmagasabb pontja a tengerszint felett 1755 méteren van), és ettől a városon belül változó az éghajlat. Kermán északi része száraz sivatagi környezetben fekszik, a déli fennsíkok viszont mérsékeltebb klímájúak.
[szerkesztés] Történelem
Kermánt az ókori görögök Karamani néven ismerték. Valószínűleg I. Ardasír Szasszánida perzsa uralkodó alapította a 3. században. A perzsák az Ardasir Koreh, a későbbi mohamedán arab hódítók a Bardeszir vagy a Bardesir neveket használták rá, maguk az irániak korábban a Guasir néven ismerték a várost. Marco Polo is megemlékezett a város kézművességéről; máig híres szőnyegeiről és iparművészetéről; hegyi türkizt feldolgozó ötvöseiről.
A várostól délnyugatra egy dombon állnak Ardasir Szasszanida király palotájának romjai és egy kissé később épült erődítmény maradványai.
Kerman környékének legérdekesebb látnivalói a csend tornyai. Ezek az iráni Zoroaszter-követők ősi szokásának maradványai: Régebben halottaik földi maradványait a csend tornyai-ra, a halottak tornyaira rakták ki. A perzselő nap és a ragadozó madarak gondoskodtak aztán arról, hogy csak a csontjaik maradjanak meg a legtöbbször kör alakú lépcsősorokon át megközelíthető tornyok tetején. Ma már a Zoroaszter-követők is föld alá temetkeznek.
Kerman városában is található műemlék: Itt áll a 11. 12. századból származó Péntek mecset, a Masdzsid-i Dzsomé valamint a Kadzsa Atabak-, Malik- és a Bazar sah- mecset is, melyek a mongoldúlás előtti időkből stármazik.
A mongol megszállás alatt épült a Zöld sírtemplom a Kobeh Szabz (Qobet Sabz) is, melyet sajnos az 1896 évi nagy földrengés erősen megrongált.
[szerkesztés] A város szülöttei
- Alireza Borhaninejad
- Arash Borhani
- Keikhosrow Shahrokh
- Mohammad Javad Bahonar
- Seyed Hosein Mareashi
