Keringőbogár-félék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Keringőbogár-félék
Evolúciós időszak: juraholocén
Közönséges keringőbogár (Gyrinus natator)
Közönséges keringőbogár
(Gyrinus natator)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Ragadozó bogarak (Adephaga)
Öregcsalád: Gyrinoidea
Család: Keringőbogár-félék (Gyrinidae)
Latreille, 1810
Alcsaládok
  • Spanglerogyrinae
  • Gyrininae
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Keringőbogár-félék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keringőbogár-félék témájú kategóriát.

A keringőbogár-félék (Gyrinidae) a rovarok osztályában a ragadozó bogarak (Adephaga) alrendjébe tartozó család. Mintegy 700 leírt fajukból Magyarországon 10 él.

A vizek felszínén csapatosan élő ragadozók. Napfényes időben aktívak, ilyenkor köríveket és spirálisokat futnak be a vízen, és hol közelebb kerülnek egymáshoz, hol eltávolodnak.

Testük sötét, fénylő. Szemük felső és alsó szemre kettéosztott: a felsővel a levegőben, az alsóval a víz alatt látnak. A felszín kiesik látóterükből, ezt a felszíni rezgések észlelésére specializált csápjukkal ellensúlyozzák.

Hátsó pár lábuk szinte tökéletes, hatalmas tolóerejű úszólábbá alakult: a láb energiájának 84%-át a meghajtásra hasznosítják. A víz alatt csak a középső lábukkal kapaszkodnak; elülső lábukat főleg fejük és testük elejének tisztogatására használják, de szükség esetén ezzel is fogódzhatnak. A csíkbogárfélékhez hasonlóan repülni is tudnak: ehhez felkúsznak valamelyik parti növényen, kitárják szárnyfedőjüket, elevenen fel-le mozgatják potrohukat, majd surranva a levegőbe emelkednek.

Lárváik vízi ragadozók.

Leggyakoribb magyarországi fajuk a közönséges keringőbogár (vízsodró bogár, Gyrinus natator)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]