Keresztyén tökéletesség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A keresztyén tökéletesség egy keresztyén tan, mely szerint a keresztyén ember lelke a megtérés után, de még a halál előtt megtisztulhat az eredendő bűn szennyétől. A tökéletességet „teljes megszentelődésnek” is nevezhetjük. Főként John Wesley követőihez kapcsolódik, akik a megszentelő kegyelem Wesley-féle értelmezéséből eredő szentségmozgalomhoz tartoznak. A tökéletesség vonatkozhat a tökéletességhez vezető útra vagy a tökéletesség állapotára. A keresztyén tökéletességet gyakran „tökéletességre törekvésnek” mondják.

A tan Wesleynél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John Wesley

A tökéletesség a megszentelődés folyamata és a kegyelem műve. Wesley szemében a megszentelődés kegyelem által irányított lelki növekedés volt. A keresztyén tökéletesség Wesley szerint „a szándék tisztaságát, egész életünk Istennek szentelését jelenti”, valamint „azt a teljes lelkületet jelenti, amely Krisztusban is megvolt, s amely lehetővé teszi, hogy úgy éljünk, ahogyan ő élt”. „Azt jelenti, hogy teljes szívünkből szeretjük Istent, és szeretjük felebarátunkat, mint magunkat” (A keresztyén tökéletesség világos leírása, 27. pont). „Helyreállítást jelent nemcsak Isten jóindulatát, hanem Isten képmását illetően is, ami nem pusztán a bűntől való szabadulást foglalja magában, hanem az Isten teljességével való megtelésünket is” (62. prédikáció, „Krisztus eljövetelének célja”, III.5.).

Wesley egyértelműen kifejtette, hogy a tökéletesség nem jelent tökéletes testi egészséget vagy tévedhetetlen véleményalkotást. Azt sem jelenti, hogy többé nem szegjük meg Isten akaratát, mivel az akaratlan törvényszegések megmaradnak. A tökéletességre jutott keresztyének továbbra is ki vannak téve a kísértésnek, s imádkozniuk kell megbocsátásért és szentségért. Nem abszolút tökéletességről van szó, hanem a szeretet tökéletességéről. Amellett Wesley nem a tökéletesség általi üdvösséget tanította, hanem azt mondja: „A tökéletes szentség is csak Jézus Krisztus által fogadható el Isten számára” (A keresztyén tökéletesség világos leírása, 25. pont, 9. kérdés).

Wesley nem a bűntelenséget nevezte tökéletességnek. A tökéletesség nem is a vétkezésre való képtelenség állapotát jelenti, inkább azt az állapotot, amikor az ember úgy dönt, hogy nem vétkezik. A Wesley-féle tökéletesség az élet megváltozását foglalja magában, valamint a szabadságot az Isten elleni szándékos lázadástól, a tisztátalan szándékoktól és a büszkeségtől. Wesley ugyanakkor nem tekintette véglegesnek a tökéletességet.

Wesley egy verset is tanított követőinek, hogy el ne felejtsék a keresztyén tökéletesség tanát:

Tedd a jót, ahogy csak tudod,
minden emberrel,
minden időben,
minden módszerrel,
minden eszközzel,
amíg csak tudod.