Keresztelő Szent János fejevétele templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Észak-Moldva templomai
Világörökség
Arbore.png
Az arborei Keresztelő Szent János fejevétele templom
Adatok
Ország Románia
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1993
Elhelyezkedése
Keresztelő Szent János fejevétele templom  (Románia)
Keresztelő Szent János fejevétele templom
Keresztelő Szent János fejevétele templom
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 43′ 59″, k. h. 25° 55′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 59″, k. h. 25° 55′ 59″

Az arborei Keresztelő Szent János fejevétele templom (Biserica Sfântul Ioan Botezătorul) a falu központjában, közvetlenül a forgalmas főút mellett helyezkedik el.

1503-ban Luca Arbore kezdeményezésére épült. Ahogyan a hagyomány tartja, építéséhez Ștefan cel Mare küldte el mesterembereit. Külső falfestését pedig 1541-ben másik fejedelem, Petru Rareș művészei tevékeny közreműködésével készítették.

A templom festői szépséggel jelenik meg az erődítményből fennmaradt torony alatti kapubejárat keretében. Elrendezése a moldvai típus redukált változataként két térrészből áll. Az épület déli kapuzata kupolás előtérbe vezet, a keleti oldalon innen nyílik a kettős, egymástól 45°-kal elforgatott csegely-átmenet fölött félgömbsüveggel koronázott naosz, amelyet a keleti apszis két oldalán – északon és délen – két lapos, falvastagságba foglalt fülkebővület egészít ki. Masszív szerkezeti biztonságot sugall a vaskos hevederekkel kialakított térlefedés, valamint a – jelenlegi állapotában legszebb részletét képező – nyugati homlokzat támpillér-párja közti külső falfestmény.

Az épület anyagszerű súlyosságát feloldja a falak külső felén fennmaradt nyugati oldali faliképek részletgazdagsága. A belső tér sajnálatosan elpusztult falfestményei miatt komor hatású.

Ikonográfiai rendszerében sajátos, moldvai színezettel érvényesül az ortodox felfogás. A moldvai egyház vallási tanításait illusztráló képek – például az „Akathisztosz-himnusz” ábrázolásai – mesteri tudással jelenítik meg mondanivalójukat. A „Szent György fogadása a császári udvarban” című képen például a valós világ építészeti környezetébe helyezve, portrészerűen elevenednek meg szemünk előtt az alakok. E narratív előadásmódban gyakran érezhető a bizánci Paleologosz-reneszánsz realizmusának ihlető hatása.

A temetőkert a hajdani kolostorkert területén, a templomtól keletre helyezkedik el, síremlékei későbbi keletűek. A temető felől szinte grafikai finomsággal jelennek meg a keleti és északi oldal hajdani freskóinak halvány körvonalai.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A világ természeti csodái és kultúrkincsei 1. (Délkelet-Európa)kötet, 8.számozat:p. 60-66. Alexandra Kiadó (1997) ISBN 963-367-245-7
  • A művészet története: A korai középkor, Corvina Kiadó, 1986, ISBN 963-13-2393-5
  • Kádár Zoltán: Művészettörténet 14. sz. Ókeresztény és kora bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
  • Beza, M.: Byzantine art in Romania. London, 1940.Rumäniens und ihre Beziehungen zu Byzanz, Kunst und Geschichte in Südosteuopa. Recklingshausen, 1973.
  • Vatasianu, V.: Wall Painting in Northern Moldavia. Bukarest, 1974.
  • Nicolescu, C.: Die alte Kunst
  • Kádár Zoltán: Művészettörténet 15.sz. Bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
  • Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: Az építészet rövid története I-II., Műszaki Könyvkiadó, 1964/2000, ISBN 963-16-3059-5
  • Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin: Moldvai utazások. Panoráma K. 1978.ISBN 963-243-099-9
  • J. M. Roberts: A szétváló hagyományok kora. Képes világtörténelem IV. kötet. Officina Nova-Magyar Könyvklub 1999. ISBN 963-548-774-6.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztelő Szent János fejevétele templom témájú médiaállományokat.