Kereszténység Egyiptomban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hagyomány szerint Márk apostol terjesztette el Alexandriában a kereszténységet Egyiptomban. Az apostol Néró császár alatt mártír halált szenvedett 68-ban. Ott is temették el. A kopt egyiptomi keresztények szimbóluma a fogantyús kereszt, melyet hagyományápolás céljából, a férfiak csuklójuk fölé tetoválnak.

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Márk apostol alapította Egyiptom első templomát, a Bukolia templomot, és ő volt az első alexandriai pátriárka. Az egyiptomi keresztények már a kezdetektől fogva is büszkék voltak arra, hogy a Szent család Egyiptomba menekült, ezért Jézus gyerekkora Egyiptomba kezdődött, így saját országukra is mint Szentföldre tekintenek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szent Család Egyiptomba menekül az időszámításunk utáni első években. Az egyiptomi keresztények büszkék arra, hogy Jézus gyermekkora egy részét Egyiptomban töltötte, így hazájukat is Szentföldnek nevezik.
  • Kr. u. 2 században az alexandriai zsidó diaszpóra terjeszthette el a kereszténységet Egyiptomban. Ebben az időszakban tevékenykedett Alexandriai Kelemen alexandriai püspök, és Órigenész (exegéta). A szegény néprétegben vált népszerűvé. Mivel szemben állt a római császárság hitével, az első szervezett keresztény üldözést Septimus Severus idején szenvedte el a közösség 200 körül. Ezután viszont éppen hogy megsokasodott, és szükség lett biblia kiadványra kopt nyelven a 3 században. Ekkor lépett fel Szent Antal és megalakította a kopt szerzetességet. A remete illetve szerzetes mozgalom Egyiptomban alakult ki legkorábban. Pakhón és Senute a Fehér Kolostor szerzetesei alakítják ki a kopt nyelvet irodalmi szintűvé az írásaival.
  • 642-re az arabok elfoglalták Egyiptomot. Bár évszázadokig a társadalom keresztény maradt, de a 8. századra az iszlám befolyás megerősödött. Adókat vetettek ki, cserében mindenki szabadon gyakorolhatta a vallását. Ez azonban a gazdagabb rétegeket tüntette el először. Al-Hakim kalifa alatt a 11. század elején a koptokat háttérbe szorították a közéletben és templomukat mecsetté alakították. Csak a 19. század elején kezdték modernizálni az országot és törölték el a koptokat sújtó adót.
  • A 20 század közepén figyelemre méltó esemény csöndesítette le a több évszázada tartó muszlim-kopt ellentétet. 1968-ban váratlanul fényjelenséget észleltek az egyik kopt templom tetején. Több éven keresztül tömegek állították, fényképezték a Zeitouni Szűz Mária-jelenést. Úgy tűnt ezekben az években, megbékél muszlim és keresztény. De épp ellenkezőleg.Anvar Szadat hivatali idejében (1970-1981) kezdett romlani a viszony[1].
  • A 21. század elején az általános arab forrongás alatt kiéleződött újra a muzulmán-kopt ellentét. Rendszerint a kopt keresztények a szenvedő fél. A muzulmánok, templomok előtt robbantanak, templomot gyújtanak fel, kővel dobálják a hívőket. A keresztény hívők szelídebb csoportja keresztet emel a magasba. A keresztények helyzetét súlyosbította, hogy Mubarak elnök távozását bejelentette, és a választások fél év utáni megtartása miatt a politikai hatalom instabil. Andrea Tornielli Vatikán szakértő úgy látja, a gyenge kisebbségi keresztények a társadalom leggyengébb láncszemeit lehet bűnbaknak tenni. A muzulmánok azért cselekedtek így, mert egy muszlim hitre áttérni készülő keresztény nőt "tartottak fogva" egy kopt templomban.
  • 2011 nyarán az egyiptomi legfelsőbb bíróság megszüntette azt a határozatot, amely áttérésre kényszerítette a keresztényeket muzulmánokká. Így a tévedésből muzulmánokhoz soroló keresztények születési anyakönyvi bizonyítványuk bemutatása után beírathatják a személyi igazolványukba megvallott keresztény vallásukat.[2].

Keresztényüldözés adatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2010 december 31 - 2011 január 1 éjféli mise után 25 kg. bombát robbantott öngyilkos merénylő egy kopt templom előtt. 22 halott.
  • 2011 március 6-9 Felgyújtották, kalapácsokkal verték szét a kairói Helva negyedben a Szent-György templomot. 13-an meghaltak.
  • 2011 május 7 Felgyújtottak[3] egy templomot Imbaba negyedben 500 szalafistákból - akik szerint a koptoknak nincs joguk templomot építeni -, álló szélsőséges csoport. 10-en meghaltak.
  • 2007 óta mintegy 800 panasz gyűlt össze (2011-re) kopt keresztény nők megerőszakolása ügyében. Az erőszakolók kényszerítették a nőket, hogy térjenek át az iszlámra. Az egyiptomi keresztény nők könnyű célpontok, mert nem viselnek fátylat, így könnyen felismerik őket. Az üggyel az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága foglalkozik.[4].
  • 2011 október 9 A Manináb helységben felégetett és lerombolt templom ellen tüntetők közé hajtottak páncélozott járművekkel[5] és éles lövedékekkel lőtték a tömeget. 27 kopt meghalt, 5000 megsebesültek. A katonaság tagad, a videofelvételek bizonyítanak. Az európai püspökök felszólaltak.
  • 2011 év végére a zaklatások miatt több mint százezer kopt kivándorolt az országból.
  • 2013 augusztus 14. A Murszi elnököt támogatók megrongáltak 22 keresztény templomot [6], [7]. A Muszlim Testvériséget gyanúsítják.
  • Ahmed Ragái Attija nyugalmazott tábornok keresetet adott be a Szent Katalin Unesco védelem alatt álló monostor lerombolására.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]