Kerek foltú gyöngyházlepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kerek foltú gyöngyházlepke
Nymphalidae - Argynnis aglaja.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Heliconiinae
Nemzetség: Heliconiini
Alnemzetség: Argynnina
Nem: Gyöngyházlepke (Argynnis)
Faj: A. aglaja
Tudományos név
Argynnis aglaja
L., 1771
Szinonimák
  • Mesoacidalia aglaja
  • Fabricia aglaja
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerek foltú gyöngyházlepke témájú kategóriát.

A kerek foltú gyöngyházlepke (Argynnis aglaja), a rovarok (Insecta) osztályába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó lepkefaj.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palearktikus faj; mezofil faunakomponens. Európában csaknem az Északi-fokig előfordul. Óvilági elterjedésének déli határvidéke Észak-Afrika, hiányzik viszont a Földközi-tenger szigeteiről – kivéve Szicíliát. Számos változata mellett több, extrém aberrációja is ismert.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első szárnyának fesztávolsága mintegy 3 centiméter. Az első szárny fonákját finom, zöldes pikkelyek borítják; a hátsó szárny fonákjának pikkelyei ezüstösek. A nőstény alapszíne valamivel világosabb a híménél, rajzolata pedig erőteljesebb.

Argynnis aglaja fortuna

A bársonyosan fekete hernyót piros foltok tarkázzák.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évente egy nemzedéke repül, június–augusztus között. A középhegységek világos erdeiben él, de a nagyobb parkokban is gyakori. Kedvelt tartózkodási helyei az erdei tisztások, erdőszélek, nyiladékok, vagyis ahol a fény és az árnyék váltakozik. A hegységekben egészen a fahatárig megtaláljuk. A ligeterdőkben ritkább.

A lepke a bodza, a különböző bogáncsok, gyakran a háromszínű árvácska és a kígyógyökerű keserűfű virágairól táplálkozik.

Petéi telelnek át. Hernyójának tápnövényei az ibolya fajok (Viola spp.).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.  
  • (Hargreaves, 1987) – Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 49.
  • (Dietzel)Dietzel Gyula: Fabriciana aglaja LINNAEUS, 1758