Kerínia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerínia
Név görögül Κερύνεια
Név törökül Girne
Észak-Ciprus Észak-Ciprusi Török Köztársaság
Megszállt település 1974 óta.
Girne 2006-07-20.jpg
Közigazgatás
Ország  Ciprus
Kerület Kerínia
Rang város, kerületközpont
Polgármester Sümer Aygin ‑ Maria Ioannou
Népesség
Teljes népesség 23 839 fő (2006)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kerínia  (Ciprus)
Kerínia
Kerínia
Pozíció Ciprus térképén
é. sz. 35° 20′ 30″, k. h. 33° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 35° 20′ 30″, k. h. 33° 19′ 00″
Kerínia weboldala

Kerínia (görögül Κερύνεια, törökül Girne) Ciprus egyik városa, Kerínia közigazgatási kerület központja. A város ‑ csakúgy mint a közigazgatási kerület egésze ‑ az Észak-Ciprusi Török Köztársaság szakadár állam területén fekszik. (Az 1974-es török megszállás után kialakult viszonyok miatt a városnak két vezetése van: a de facto török-ciprióta vezetés Keríniában, míg a görög-ciprióta vezetés nicosiai székhellyel működik.)

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a sziget északi partvonalán, a Földközi-tenger partján, Törökországtól megközelítőleg 80 kilométeres távolságban fekszik. Délről a Kerínia-hegység határolja, amely a partvonallal megközelítőleg párhuzamosan, kelet-nyugati irányban nyúlik el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a sziget többi nagyvárosához hasonlóan fekvése és kikötője miatt mindig kedvelt célpontja volt a hódítóknak. A régészeti feltárások szerint a terület már Kr. e. 5800 körül is lakott volt. Árkádiai görögök számára fontos teleülés volt Kr.e. 1200‑1000 között, később pedig Corineum néven római településként létezett. A középkorban nem egyedülálló módon itt is megjelentek a bizánci, frank, velencei és oszmán hódítók. Ciprus bizánci fennhatósága idején várfalakt és tornyokat építettek a tengeri kalózok elleni védelem céljából. Guy de Lusignan 1191-ben foglalta el a várat, amelyet eleinte börtönnek, majd később megerősített királyi rezidenciának használtak azt. 1464-ben a velenceiek foglalták el a várat. Ciprus a 16. században oszmán fennhatóság alá került, aminek idejére Kerínia veszített jelentőségéből. Az 1878-tól kezdődő brit uralom idején a várat ismét börtönként használták: 1950-ig itt tartották fogva az EOKA harcosait. A város 1974-es török megszállása után a görög lakosság a déli, szabad országrészbe menekült. Helyükre törökországi bevándorlók érkeztek.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Középkori vár
  • Kikötő
  • Ikonmúzeum (Mihály arkangyal templom)
  • Cafir pasa mecset
  • Keríniai hajó ‑ 1960-ban felfedezett 3. századi hajóroncs, amelynek rakománya 404 amfóra rodoszi bor és 29 malomkő volt.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Census. (Hozzáférés: 2009. február 15.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]