Kerékgyártó Árpád Alajos
| Kerékgyártó Árpád Alajos | |
 | |
| Született | 1818. június 19. Jászberény |
| Elhunyt | 1902. december 13. (84 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | művelődéstörténész, egyetemi tanár |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerékgyártó Árpád Alajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kerékgyártó Árpád Alajos (szerzői nevén Kerékgyártó Árpád) (Jászberény, 1818. június 19. – Budapest, 1902. december 13.) művelődéstörténész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1861).
Élete[szerkesztés]
Apja, Kerékgyártó Ignác, jász-kun kerületi várnagy, édesanyja, Roth Rozália, egy pesti polgár leánya volt. Elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd német szóra Budára küldték, s a gimnázium alsó négy osztályát a kegyesrendieknél járta ki. Apja halála után szülővárosában folytatta tanulmányait, s a ferencesek gimnáziumában érettségizett. 1833-ban a pesti egyetemre iratkozott be, s a kétéves filozófiai és hároméves jogi tanulmányait itt folytatta. 1838-ban Pest város alkalmazásába állt, előbb írnoki, később peres és telekkönyvi ügyekkel kapcsolatos teendőket látott el. 1842-ben ügyvédi oklevelet szerzett magán- és váltójogból. Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen másfél évig Járy (Tretter) György segédjeként vett részt.
1845-ben megnősült, Ivanics Zsigmond pesti ügyvéd és könyvkereskedő leányát, Máriát vette el.
1844-től a Pest városi törvényszék aljegyzője, 1848-tól főjegyzője volt. E tisztségéből Havas József királyi biztos a korábbi tisztikar főbb tagjaival együtt 1849. január 23-án elbocsátotta. 1849 májusában, a császári csapatok kivonulása után Pest város közgyűlése törvényszéki tanácsossá választotta. mely tisztséget Haynau bevonulásáig, 11 hónapig látott el, s ekkor lemondott. Családjával Podmaniczky János apajpusztai birtokán talált menedéket és jogi tárgyak oktatásával foglalkozott, két év után a Budai kataszteri hivatalnál vállalt állást napidíjasként.
1860-ban az októberi diploma után visszakapta főjegyzői állását Pest városánál. 1861-ben közigazgatási tanácsossá választották, s Rottenbiller Lipót főpolgármester betegsége alatt Pest város helyettes polgármesteri állását is betöltötte. 1861-ben az MTA levelező tagjává választották, akadémiai székfoglalója 1869-ben hangzott el Magyarország alkotmánya biztosítékainak története címmel.[1]
1862-től lemondott helyettes polgármesteri tisztségéről, ügyvédként dolgozott tovább, s magyar irodalommal és történelemmel foglalkozott. 1867-től a pesti, majd 1873-tól a budapesti Tudományegyetemen magyar művelődéstörténetet tanított 1898-ig. 1876-tól 1879-ig a bölcsészkar dékánja volt. Az 1867–1868-as tanévben egyeteme harmadik díszdoktorává avatták.
1898-as nyugdíjba vonulása alkalmából kutatói és tanári munkája elismeréseképpen nemességet kapott a Vámosgyörki előnév használatával.[2]
A magyar művelődéstörténet kutatásában és oktatásában betöltött szerepe mind a mai napig figyelemreméltó.
Emlékezete[szerkesztés]
1911. február 8-án emlékezetére Zuglóban utcát neveztek el róla. Magyarország emléknapjai című könyvét kétszer is kiadták a 20. század utolsó harmadában.
Művei[szerkesztés]
- Magyarok életrajzai. I. Szakasz: Hajdankor ‐ 1600. Hét füzet. (Pest, 1856–1859) Online
- Magyarország mívelődésének története (889–1205), 1–32. (Pest, 1859–1865)
- Magyarország történetének kézikönyve 1–7. (Pest, 1867–1874)
- Hazánk évlapjai (889–1849) (1875) REAL-EOD
- A míveltség fejlődése Magyarországon (889–1301) (1881)
- Magyarország emléknapjai ezeréves történetében (1882); reprint kiad. 1987,[3] hasonmás kiad. 1993.[4]
- Sárvári felsővidéki gróf Széchenyi István élete (Pozsony, 1884)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 655. o.. Szinnyei József tévesen jelöli meg rendes tagságát 1869-ben: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- ↑ Árpád, Lóránt, Béla fiaival és Gizella, Hedvig, Margit Ilona leányaival, valamint ezek törvényes utódaival együtt nemesi cím, címer és előnév adományozása. Ferenc József, Bécs, 1898. január 28. MNL-OL. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 378 − 382. oldal
- ↑ Magyarország emléknapjai / Kerékgyártó Árpád; [... az előszót írta Bertényi Iván]. Budapest : Könyvért. XXXII, 712 o. ISBN 963-02-4436-5
- ↑ Magyarország emléknapjai [ezeréves történetében] / Kerékgyártó Árpád ; [Előszó: Gazda István]. Budapest : Könyvesház Kereskedelmi és K. XXXII, 712 o. ISBN 963-225-013-3
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 902–903. o.
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1018. o. ISBN 963-05-6806-3
- Kerékgyártó Alajos Árpád emlékezete Békefi Remig levelező tagtól. In: Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek, 12. kötet, 1904. 3. szám