Kenyeres József (kanonok)
| Kenyeres József | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Kenyeres József |
| Született | 1724. május 24. Szombathely |
| Nemzetiség | magyar |
| Elhunyt | 1805. március 25. (80 évesen) Rozsnyó |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Felavatás | 1761 |
Kenyeres József (Szombathely, 1724. május 24. – Rozsnyó, 1805. március 25.) teológiai doktor, kanonok és apát.
Élete[szerkesztés]
19 éves korában a Jézus Társaságba lépett. Tanulmányainak végeztével 1761-ben pappá szentelték. A nagyszombati bölcseleti karon 1762/63-ban a fizika tanára, 1764/65-ben a kar dékánja, a hittudományi karon 1763/64-ben a szentek történetét, 1764/65-ben a kontroverziát, 1765/66-ben a kánonjogot, 1766-tól 1773-ig pedig a teológiát és a filozófiát tanította. 1772/73-ben egyszermind a kar dékánja is volt. A rend eltörlése (1773) után akadémiai igazgató lett Kassán, majd 1780-tól kanonok Rozsnyón és biersi apát. A szegényeknek, kivált a cigányoknak bőkezű jótevője volt.
Munkái[szerkesztés]
- Beszéd a szepl. fog. b. Szűzről. Nagyszombat, 1754
- Panegyricus Divo Ignatio dictus. Uo. 1755 és 1773
- Oratio funebris cum solennes exequiae... dni Andreae Sauberer ... a. 1779. calendis Decembris extincti celebrarentur III. nonas Januarias Jászóviae pronunciata. Cassoviae
- Trenckii bilanx pondere vacua. Budae, 1790 (névtelenül, többen Katona István történetírónak tulajdonítják ezen munkát, azonban hibásan, miután ő maga Historia Critica LXI. 597. l. Kenyerest nevezi meg a mű szerzőjének)
- Censura tentaminis demonstrationis trium propositionum. Uo. 1790 (névtelenül)
- Castigatio libelli: Jus rei publicae in bona ecclesiasticorum. Cassoviae 1792. (névtelenül)
- Analysis libri: «Ad utramque aurem» dicti. A. J. K. C. E. R. et C. Pestini. 1796, két kötet
Ezeken kívül több munkája kéziratban maradt.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar katolikus lexikon
