Kenya földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kenya földrajza
Kenya-relief-map-towns.jpg
Kenya térképe a legnagyobb tavakkal és városokkal
é. sz. 1° 00′ 00″, k. h. 38° 00′ 00″
Kontinens Afrika
Szubrégió Kelet-Afrika
Főbb területi jellemzők
Teljes terület 580 367 km²
Vízterület 11227 km² (1,93 %)
Partvonal 536 km
Környező országok Szudán, Uganda, Tanzánia, Szomália, Etiópia
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pont Kenya-hegy 5199 m
Legalacsonyabb pont Indiai-óceán partjánál 0 m
Leghosszabb folyó Tana (folyó) 700 km
Legnagyobb szárazföldi vízfelület Viktória-tó (Afrika) 13 060 km²
Használatban levő terület
Megművelhető terület 8,01 %
Állandó legelő 6,6 %
Erdő, erdős terület 3,3 %
Egyéb terület 82,9 %
Egyéb jellemzők
Éghajlat trópusi
Természeti kincsek mészkő (kőzet), szóda, , folypát, cink, kovaföld, gipsz
Kenya műholdképe
Kenya topográfiai térképe
A Kenya-hegy
A Turkana-tó
A Tana-folyó
A Kakamenga-erdő

Kenya földrajza elég változatos. Kenya keleti partvidékét az Indiai-óceán határolja, ezen a területen mangrove mocsarak is találhatók. A szárazföld belsejében a nagy kiterjedésű síkságokat hegyek tagolják. Kenya középső és nyugati részén a világhíres Hasadék-völgy található, valamint itt van az ország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kenya-hegy és az Elgon-hegy. A Kakamega-erdő nyugat Kenyában Kelet-Afrika egyik legnagyobb esőerdője. A Kakamengánál is nagyobb a Mau-erdő, amely Afrika keleti részének leghatalmasabb erdősége.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • teljes terület: 580 367 km²
  • szárazföldi terület: 569 140 km²
  • tavak, folyók területe: 11 227 km²

Határai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Partvidéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 536 km hosszban övezi az Indiai-óceán.
  • kontinentális talapzat: közel 600 méter mélységű
  • kiemelt tengergazdasági terület: 200 tengeri mérföld (370.4 km)

Geológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem olyan régen fedezték fel, hogy a területet vulkanizmus és a lemezek tektonikus mozgása hozta létre, így a Hasadék-völgyet is. A törésvonal észak-déli irányban fut egészen a Turkana-tó-tól a Kenya-hegy-ig, majd a Magadi- és Natron-tavak mellett egészen a tanzániai határon fekvő Kilimandzsáróig. Az ország nyugati részén fekvő - a terület kétharmad részét kitevő - hegyeket pliocén és pleisztocén korban keletkezett vulkanikus kőzetek alkotják. A magasföld északkeleti és déli része füves puszta, sztyepp. Az ország délkeleti részén, Mombasa környékén üledékes kőzetek alakultak ki főleg a késő triász, perm és jura korokban. Az Anza-hasadék egy Ény-DK-i irányú jura korban képződött mélyedés, amely az Indiai-óceán partjától egészen Szudánig halad a Turkana-tó felé. Az Anza-hasadék még a Gondwana (őskontinens) szétdarabolódása idején alakult ki. Az ország északi részén a Chalbi-sivatag köves síkja található a Turkana-tótól keletre. A tótól délre a Teleki Sámuel (utazó) által megtalált és róla elnevezett vulkán fekszik. [2] [3]

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kenya éghajlata változatos, vannak helyek ahol hűvösebb és van ahol egészen forró. Az óceán partjánál trópusi. Ez azt jelenti, hogy a csapadékmennyiség és a hőmérséklet is magasabb az év során. Az óceánparti városban, Mombasaban, a levegő hol hűvös, hol forró, változékony naponta. Kenya belső területein, száraz, forró időjárás jellemző. A száraz klíma szinte csapadékmentes, nagyok a hőingadozások. Kenya nagy részén a nappali hőmérséklet nagyjából egyenletesen emelkedik, 12 Celsius fokra naponta.

A magasság fontos tényezője a hőmérséklet változásnak, a magasan fekvő területeken átlagosan 11°C-kal hűvösebb az éjszaka a nappali hőmérsékletnél. A magasan fekvő várok hőingadozása elég magas, így például Nairobi1798m tengerszint feletti magasságon 9,4 és 26,4 Celsius-fok közt mozog az éjszaki és nappali átlaghőmérséklet. Kitaléban,1825 m magasan 10,6-27,8 Celsius-fok között változik az éjjel-nappali átlaghőmérséklet. A hegyvidéken hűvösek az éjszakák (átlag 10-12 Celsius-fok), ezért vastag ruha agy pokróc sem árt az ott élőknek.

Az alacsonyabban fekvő területek éghajlata magas hőingadozást mutat, például a hűvös reggel után nappalra jobban felmelegszik, majd újra lehűl éjszakára. Az óceán közelében (Mombasa környéke) kisebb a napi hőingadozás, a nappal kevéssé meleg és éjjelre se hűl le annyira az idő, mint a hegyvidékeken.

A magas hegyeken, mint a Kenya-hegy, Elgon-hegy vagy a Kilimandzsáró, egészen hűvös lehet szinte egész év során. Néha még hó is esik. [4] [5] [6]

Mombasa időjárási adatai
width="1%" Statisztika Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec Átl
0101 Átlaghőmérséklet
Celsius
27.6 28.1 28.3 27.6 26.2 24.8 24.0 24.0 24.7 25.7 26.9 27.4 26.27
0201 legmagasabb
Celsius
33.2 33.7 33.7 32.5 30.9 29.4 28.7 28.8 29.7 30.5 31.6 32.8 31.29
0301 legalacsonyabb
Celsius
22.0 22.5 22.9 22.7 21.6 20.1 19.3 19.3 19.7 20.9 22.1 22.0 21.26
0615 Csapadék
mm
33.9 14.0 55.6 154.3 246 88.3 71.8 68.2 67.2 103.4 104.7 75.8 89.39
1109 Páratartalom
Maximum %
76.0 76.0 78.0 82.0 85.0 84.0 86.0 85.0 82.0 81.0 80.0 78.0 81.08
1110 Páratartalom
Minimum %
62.0 59.0 61.0 66.0 70.0 67.0 67.0 66.0 65.0 66.0 68.0 65.0 65.17

Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kenya domborzatai formáit alacsony síkságok és egy magasföldek alkotják, amit "kettévág" a Hasadékvölgy.

Kenya legalacsonyabb pontja az Indiai-óceánnál van, a legmagasabb az 5199 méteres Kenya-hegy.

Folyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két legnagyobb folyó a Galana és a Tana (folyó), de az Ewaso Ng'iron jelentős áruforgalmat bonyolítanak.

Természeti kincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kenya legfontosabb természeti kincsei: mészkő (kőzet), szóda, , drágakövek, folypát, cink, kovaföld, gipsz, vadon élő állatok és a vízenergia.

Földhasználat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy 2005ös adat szerint a földek 8,01%-a művelhető.

Öntözött területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1030 km² öntözött, 2010es adat.

Természeti veszélyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb veszélyforrás a visszatérő aszály és az időnként heves esőzéseket követő áradások.

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aktuális kérdések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenlegi legnagyobb problémák, amelyek veszélyeztetik a környezetet: a víz szennyezés, városi és ipari hulladékok, a vízminőség romlása a megnövekedett növényvédő szerek és műtrágya használat, az erdőirtás, a talajerózió, az elsivatagosodás valamint az orvvadászat.

Nemzetközi megállapodások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felek ezekben a témákban kötöttek megállapodásokat: biológiai sokféleség fenntartása, éghajlatváltozás, az elsivatagosodás, veszélyeztetett fajok védelme, a tengeri jog, tengeri szennyezés elleni kampány, a tengeri élőhelyek megőrzése, nukleáris kísérletek tiltása, az ózonréteg védelme, a hajók által okozott szennyezés, vizes élőhelyek védelme, bálnavadászat.

Szélsőséges pontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A legészakibb pont - A Kalukwakerith-hegy.
  • A legkeletibb pont - A határ mentén Etiópia és Szomálianál.
  • A legdélibb pont - A tanzániai határnál az óceán mellett.
  • A legnyugatibb pont - Névtelen hegyfok Port Victoriánál.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]