Kempf József
| Kempf József | |
| Született | 1820. május 21. Buda |
| Elhunyt | 1900. január 9. (79 évesen) Debrecen |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kempf József (névváltozat: Kempf d'Angreth József; Buda, 1820. május 21.[1] – Debrecen, 1900. január 9.)[2] orvosdoktor, utazó.
Élete[szerkesztés]
Kempf Antal sótiszt és Amberger Anna gyermekeként született. 1844-ben a budapesti egyetemen nyert orvosdoktori oklevelet. Szakdolgozatát nőgyógyászati témából írta, melyben arra a következtetésre jutott, hogy a nőknél az irodalom és a művészetek művelése okozhatja a meddőséget.[3] Elsősorban az irodalommal és a tudományokkal való foglalkozást találta termékenységet gátló hatásúnak, ebből kifolyólag pedig gyökeres életformaváltást javasolt megfelelő táplálkozás és élénkítőszerek alkalmazásának segítségével.[4] 1848-1849-ben honvédorvosként dolgozott. 1865. augusztus 8-án Szalay Erzsébettel (későbbi feleségével) felszállt a La Rochelle nevű hajóra Kuxhavenben. A hajó útja a Jóreménység foka felé vezetett, ahol 33 napot töltött Simonstownban, innen november 19-én ment tovább Ausztrália felé, karácsony estéjén kötöttek ki Moretonbay-ben. Mivel azonban tífusz ütötte fel a fejét a hajón, azt a közeli Dunwich-Stadbrock szigetre irányították vesztegzár alá. Itt Kempf Józsefet orvosi felügyelői tisztséggel ruházták fel. Naponta egy guniea fizetést kapott, ezen kívül lakást, élelmet és két szolgát is biztosítottak számára. A 48 napos elzárás után Brisbane-be hajóztak. Kempfet és feleségét is beleszámítva összesen 413 bevándorló lépett partra, hamarosan földváráslási támogatást kaptak, Kepmf honosította doktori címét és 1866. március 5-én megkapta a hivatalos engedélyt, hogy Brisbane-ben orvosként dolgozhasson. 1866 decemberében feleségével Sydney-be költöztek. Itteni tartózkodásuk alkalmával több tudósítást is küldtek a Vasárnapi Újságnak. 1871. január 9-én Port Jacksonból hazaindult az Ann Duthie nevű skót hajón, megkerülte Dél-Amerikát 1871. április 12-én este 8 órakor érkezett meg Londonba. 1871-től gyakorlóorvosként dolgozott Debrecenben. 1877-ben feleségével Törökországba indult. Az utazásuk során gyűjtött néprajzi tárgyakat 1879-ben felajánlották megvételre a Debreceni Református Kollégium múzeuma számára, ez az anyag azonban sajnos az idők során elkallódott.[5] Ezután az orvostársaitól kapott segélyből élt. Neje 1895. május 12-én halt meg 68 éves korában. Kempf József 1900. január 9-én hunyt el Debrecenben agyszélhűdésben, 1900. január 11-én helyezték örök nyugalomra a Kossuth utcai temetőben.
Cikkei a Vasárnapi Ujságban (1867-1868. Magyarok Ausztráliában, Queenslandból, ausztráliai levelek, 1871. Levél az Atlanti Oczeánról.)
Munkái[szerkesztés]
- Dissertatio inaug. medico-philos. de sterilitate corporis feminei ob literarum et artium cultura. Pestini, 1844
- Croiset, Maurice: A görög eposz története. Ford. Kempf J. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1897
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hungary Catholic Church Records, 1636-1895," index, FamilySearch (https://familysearch.org/pal:/MM9.1.1/XKPK-GS8 : accessed 10 Dec 2013), Josephus Kenp, 1820.
- ↑ Halálesete bejegyezve a debreceni állami halotti akv. 58/1900. folyószáma alatt.
- ↑ Deáky Zita, Krász Lilla: Minden dolgok kezdete: A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század) Archiválva 2013. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Századvég Kiadó (Ismertető a könyvből)
- ↑ Az élet lépcsője Archiválva 2013. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Debrecen Online, 2006. július 12., 13:22
- ↑ A Déri Múzeum megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai 1990. május 18. Archiválva 2013. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben A Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei, 50. szám, Debrecen, 1990. Módy György: A debreceni Városi Múzeum, 7. old.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Takács Béla: Dr. Kempf József, a világjáró debreceni orvos
További információk[szerkesztés]
- Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.; II. köt. 2002.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.