Kemény János (matematikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kemény János
Született 1926. május 31.
Budapest
Elhunyt 1992. december 26. (66 évesen)
New Hampshire, USA
Foglalkozása matematikus,
számítástechnikus
Iskolái Princetoni Egyetem
Fontosabb munkái BASIC programnyelv, operációs rendszer időosztása

Kemény János György (Budapest, 1926. május 31.New Hampshire, USA, 1992. december 26.) matematikus, számítástechnikus.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja, Kemény Tibor fűtermesztéssel, magkereskedéssel, bankszakmával foglalkozott. Édesanyja Fried Lucia volt. Családjával Budapesten élt, elemi iskolába a Vilmos császár úti Rácz-féle magániskolába járt, ahol évekig Balázs Nándor volt a padtársa. Gimnáziumba a Berzsenyi Dániel Gimnáziumba járt.

1940 januárjában a család a hitleri Németország növekvő befolyása elől külföldre emigrált. Középiskolai tanulmányait New Yorkban fejezte be, a Princetoni Egyetemen végzett, 1949-ben doktorált logikából. Katonai szolgálatra Los Alamosba került, s a Manhattan terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt. Találkozott az Amerikában dolgozó magyar fizikusokkal: Teller Edével, Wigner Jenővel, Szilárd Leóval.

Princetoni időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1947-ben leszerelt, és a Princetoni Egyetemen lediplomázott, majd Albert Einstein tanársegédje lett. Együtt kutatták ekkor az egyesített térelméletet. 1949-ben szerzett doktori fokozatot, ezt követően a Haditengerészet princetoni kutatóintézetében, majd az egyetem filozófiai tanszékén dolgozott. Nagy hatással volt rá Neumann Jánoson kívül Bertrand Russell is. Később a Kenti Egyetem munkatársa lett. Jellemző rá, hogy amikor autót vett, a „LOGIC” (LOGIKA) rendszámot íratta rá.

A Dartmouthi Főiskolán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

27 évesen meghívták a Dartmouthi Főiskolára matematikaprofesszornak. Két év múlva a Matematikai Intézet vezetője lett. 1962-ben ő javasolta az egyetemi számítógépközpont megépítését is; a központot végül 1966-ban adták át. 1963-ban elkészült a Thomas Kurtz-cal közösen kidolgozott, első időosztásos számítógépes rendszer, amely megnövelte a processzorok kihasználtságát, ezzel a rendszerteljesítményét is. Ezért a vívmányáért 1990-ben megkapta az IBM első Louis Robinson-díját. Szintén Kemény és Thomas Kurtz közös munkájának eredménye a BASIC (Beginner's All Purpose Symbolic Instruction Code) programozási nyelv kifejlesztése, ami a 80-as években több számítógép „beépített” nyelvévé vált.[1]

Kemény egyébként a ma közkedvelt elektronikus levelezés (e-mail) úttörője volt. Felesége egy 200 km távolságban levő főiskolán dolgozott. A két főiskola központi gépének összekapcsolásával létrejött az első „internet” amelyen keresztül levelezhettek.

1970-ben a főiskola rektora lett, ezt a tisztet 1981-ig töltötte be – munkásságával, eredményeivel téve világhíressé a kis vidéki főiskolát. Több újítást is bevezetett. lehetővé tette feketék, nők és indián őslakosok beiratkozását a főiskolára, amelyen addig a rendkívül konzervatív hagyományok ezt nem engedték meg. Tanítás iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a Dartmouthban a rektort a tanítástól eltiltó szabályzat ellen fellázadt, és lemondásáig tartott órákat, nem csak matematikus hallgatóknak.

A Three Mile Island-i atomerőmű-baleset után őt kérték fel a kormányzati vizsgálat vezetésére.

Életében csak egyszer látogatott vissza Magyarországra: egy rövid időre 1964-ben.

Emléktáblája Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky út 38. sz. ház falán)

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Introduction to Finite Mathematics (with J. L. SNELLL, G. L. THOMPSON), 1957;
  • A Philosopher Looks at Science, 1959;
  • Finite Markov Chains (with J. L. SNELL), 1960;
  • BASIC Programming (with T. E. KURTZ), 1967;
  • Man and the Computer, 1972 (Magyarul 1978)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • J. L. SNELL: John Kemeny http://math.dartmouth.edu,
  • N. R. CAMION: True Basic, A sketch of John Kemeny.
  • MARX György: K. J. Fizikai Szemle, 43 (1993) 5.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]