Kemény János (matematikus)

Kemény János György (Budapest, 1926. május 31. – New Hampshire, USA, 1992. december 26.), matematikus, számítástechnikus.

Életpályája

Fiatalkora

Édesapja, Kemény Tibor magkereskedéssel, bankszakmával foglalkozott. Édesanyja Fried Lucia volt. Családjával Budapesten élt, elemi iskolába a Vilmos császár úti Rácz-féle magániskolába járt, ahol évekig Balázs Nándor volt a padtársa, gimnáziumba a Berzsenyi Dániel Gimnáziumba járt.

1940 januárjában a család a hitleri Németország növekvő befolyása elől külföldre emigrált. Középiskolai tanulmányait New Yorkban fejezte be, a Princetoni Egyetemen végzett, 1949-ben doktorált logikából. Katonai szolgálatra Los Alamosba került, s a Manhattan terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt. Találkozott az Amerikában dolgozó magyar fizikusokkal: Teller Edével, Wigner Jenővel, Szilárd Leóval.

Princetoni időszak

1947-ben leszerelt, és a Princetoni Egyetemen lediplomázott, majd Albert Einstein tanársegédje lett. Együtt kutatták ekkor az egyesített térelméletet. 1949-ben szerzett doktori fokozatot, ezt követően a Haditengerészet princetoni kutatóintézetében, majd az egyetem filozófiai tanszékén dolgozott. Nagy hatással volt rá Neumann Jánoson kívül Bertrand Russell is. Később a Kenti Egyetem munkatársa lett. Jellemző rá, hogy amikor autót vett, a „LOGIC” (LOGIKA) rendszámot íratta rá.

A Dartmouthi Főiskolán

27 évesen meghívták a Dartmouthi Főiskolára matematikaprofesszornak. Két év múlva a Matematikai Intézet vezetője lett. 1962-ben ő javasolta az egyetemi számítógépközpont megépítését is; a központot végül 1966-ban adták át. 1963-ban elkészült a Thomas Kurtzcal közösen kidolgozott, első időosztásos számítógépes rendszer, amely megnövelte a processzorok kihasználtságát, ezzel a rendszerteljesítményét is. Ezért a vívmányáért 1990-ben megkapta az IBM első Louis Robinson-díját. Szintén Kemény és Thomas Kurtz közös munkájának eredménye a BASIC programozási nyelv kifejlesztése, ami a 80-as években több számítógép „beépített” nyelvévé vált.

Kemény egyébként a ma közkedvelt elektronikus levelezés (e-mail) úttörője volt. Felesége egy 200 km távolságban levő főiskolán dolgozott. A két főiskola központi gépének összekapcsolásával létrejött az első „internet” amelyen keresztül levelezhettek.

1970-ben a főiskola rektora lett, ezt a tisztet 1981-ig töltötte be – munkásságával, eredményeivel téve világhíressé a kis vidéki főiskolát. Több újítást is bevezetett. lehetővé tette feketék, nők és indián őslakosok beiratkozását a főiskolára, amelyen addig a rendkívül konzervatív hagyományok ezt nem engedték meg. Tanítás iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a Dartmouthban a rektort a tanítástól eltiltó szabályzat ellen fellázadt, és lemondásáig tartott órákat, nem csak matematikus hallgatóknak.

A Three Mile Island-i atomerőműbaleset után őt kérték fel a kormányzati vizsgálat vezetésére.

Életében csak egyszer látogatott vissza Magyarországra: egy rövid időre 1964-

Főbb művei

• Introduction to Finite Mathematics (with J. L. SNELLL, G. L. THOMPSON), 1957;
• A Philosopher Looks at Science, 1959;
• Finite Markov Chains (with J. L. SNELL), 1960;
• BASIC Programming (with T. E. KURTZ), 1967;
• Man and the Computer, 1972 (Magyarul 1978)

Forrás

• J. L. SNELL: John Kemeny http://math.dartmouth.edu,
• N. R. CAMION: True Basic, A sketch of John Kemeny.
• MARX György: K. J. Fizikai Szemle, 43 (1993) 5.

Külső hivatkozások

• Életrajza