Kelly hősei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelly hősei
(Kelly's Heroes)
Rendező Brian G. Hutton
Producer Sidney Beckerman
Gabriel Katzka
Irving L. Leonard
Harold Loeb
Forgatókönyvíró Troy Kennedy-Martin
Főszerepben Clint Eastwood
Telly Savalas
Don Rickles
Donald Sutherland
Zene Lalo Schifrin
Operatőr Gabriel Figueroa
Vágó John Jympson
Jelmeztervező Anna Maria Feo
Gyártás
Gyártó MGM
Katzka-Loeb
Avala Film
Ország  USA
 Jugoszlávia
Nyelv angol
Időtartam 144 perc
Forgalmazás
Forgalmazó MGM
Magyarország Mokép
InterCom
Bemutató USA 1970. június 23.
magyar 1984. május 24.
Korhatár USA PG
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Kelly hősei (Kelly's Heroes) klasszikussá vált amerikai-jugoszláv háborús film. 1970-ben készült, a Metro-Goldwyn-Mayernél. Rendezte: Brian G. Hutton. A forgatókönyvet Troy Kennedy-Martin írta.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész Magyar hang
Kelly Clint Eastwood Kovács István
Bazi Joe Telly Savalas Inke László
Vaskalap Don Rickles Bodrogi Gyula
Csodabogár Donald Sutherland Helyey László
Colt tábornok Caroll O'Connor Láng József
Moriarty Gavin MacLeod Zana József
Maitland Hal Buckley Hegedűs D. Géza
Kicsi Joe Stuart Margolin Gáspár Sándor
Cowboy Jeff Morris Gruber Hugó
Gutowski Richard Davalos Hollósi Frigyes
Petuko Perry Lopez Koroknay Géza
Job Tom Troupe Szerednyei Béla
Willard Harry Dean Stanton Kiss László
Fisher Dick Balduzzi Korcsmáros György
Babra Gene Collins Csák György
Bellamy Len Lesser Kézdy György
Dunkhepf David Hurst Somhegyi György
Mitchell Fred Pearlman Oszkai Csaba
Grace Michael Clark Mátrai Tamás
Pen George Furgo Vajek Róbert
Jonesey Dee Pollock Hirtling István
Mulligan George Savalas Horváth Pál
Német tiszt John G. Heller
Török Shepherd Sanders Lesznek Tibor
SS tiszt Karl-Otto Alberty Rajhona Ádám
Booker Ross Elliott Csernák János
Második tank parancsnoka Sandy Kevin
Harmadik tank parancsnoka Phil Adams
Clermont polgármestere Hugo de Vernier
Tank vezető Frank J. Garlotta
Vendég James MacHale
Roach Robert MacNamara
Amerikai tiszt Read Morgan
Bonsor Tom Signorelli
Roamer Donald Waugh Beregi Péter
A harangotornynál álló öregember Vincent Maracecchi
Ellátó tiszt Harry Goines

A film cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film nem sokkal a normandiai partraszállás után játszódik Franciaországban. Egy kb. tizenöt fős felderítő alakulat küzd az első vonalban, a szakaszvezetőjük Bazi Joe (angolul: Big Joe/Telly Savalas), őrmester. Parancsnokuk, Maitland (Hal Buckley) nem sokat törődik velük, inkább saját előmenetelét egyengeti, s egy zsákmányul ejtett jachtot akar elvontatni a tűzvonalból, akár emberei élete árán, noha alig van valami értéke. A fiúk már alig várják, hogy bevonulhassanak Nancyba, ahol végre kipihenhetik magukat, de mint ahogy lenni szokott, hátrahagyják őket.

A címszereplő Kelly (Clint Eastwood) egy foglyul ejtett német hírszerzőtisztnél (David Hurst) ólomlemeznek álcázott aranyrudakat talál. Leitatja a németet, aki részegségében elárulja, hogy 25 mérföldre innen Clermontban, egy bankban még vagy 14 ezer rúd arany van, melynek értéke a párizsi piac akkori állása szerint 16 millió amerikai dollár. A hírszerzőtiszt meghal, s Kelly tervet sző az arany megszerzésére. Először Bazi Joe-nak árulja el, mit tudott meg. Joe viszont előre figyelmezteti, hogy ne próbálja meg elmondani a többieknek, mert nem hajlandó az emberei életét kockáztatni.

Maitland a jachtot Párizsba szállítatja, hogy ott értékesíthesse, embereit három napra otthagyja egy félig kibombázott tanyán minden nélkül. Kelly eközben egy számvevő tisztnél, Vaskalapnál (angolul: Crapgame/Don Rickels) ellátmányt és fegyvereket szerez be a szakasz számára. Itt megismerkedik Csodabogárral (angolul: Oddball/Donald Sutherland) és bevonja őt az akcióba.

Csodabogár a 321-es páncélos hadosztálynál szolgál és három Sherman tankja van, kilencfős személyzettel. Az ő korábbi parancsnoka is hasonlóan utálatos egyén volt, mint Maitland. A parancsnok halála óta az alakulat „tartalékba” helyezte magát. A tankok másképp lettek átalakítva a többi szokványos harcigépnél, jobban manővereznek és furfangos kiegészítőkkel vannak ellátva. Mindezt Csodabogár egyik beosztottja, a nagyszerű műszaki zseni, Moriarti (Gavin MacLeod) alakította át; aki Csodabogár szerint nagyon pesszimista, s az általa kibocsátott „negatív hullámok” okolhatók a sikertelenségekért. Az időzítést kidolgozzák és megbeszélik a találka helyét. Pontosnak kell lenniük, hogy hajnalban elérjék a német hídfőállást, mert a szövetséges légierő nappal lerombolja, de az ellenség éjjel helyreállítja.

Bazi Joe, Kelly és a többiek nyomására rászánja magát az akcióra, de ő kevésbé optimista, mint a többiek, akik nem veszik észre a nagy kockázatot, s az óriási távolságot. Job tizedes (Tom Troupe) kivétel, ő kötelességtudó katonaként teljesít szolgálatot, társait mindenhová követi és ő értük is harcol. Az éjszaka leple alatt útnak indulnak, s sikerrel átvágják magukat a német arcvonalon, ehhez segítségükre van az a zárótűz, amit Muligan tüzérségi parancsnok (George Savalas) lövet. Előzőleg egy aranyrúddal már kifizette őt Kelly.

A következő nap bonyodalmak folytatódnak: Kelly beszél Bazi Joenak a bankot őrző három Tigris tankról; járműveiket egy amerikai repülőgép tévedésből szétlövi. Csodabogár pedig alighogy eléri a hidat, a szeme láttára bombázzák szét. Mindehhez csak annyit tud szomorúan hozzáfűzni: „Látod, mit tettél a negatív hullámaiddal, Moriarti?” Egy kávéházból telefonon felhívja a 32-es hídépítők parancsnokát, Bellamyt (Len Lesser), hogy műszaki egységeivel állítsa helyre a hidat, cserébe kénytelen ő is részesedést kínálni.
Közben a szakasz egy aknamezőre téved, s elvesztik Grace-t (George Furgo), majd a németek ellen vívott tűzharcban Mitchell (Fred Pearlman) és Job is elesik.

Ahogy találkoznak Csodabogárral, döbbenten látják, hogy egy kisebb sereggel érkezett, amely Bellamyval együtt csak akkor hajlandó hidat verni nekik, amennyiben részesedést kapnak. Kellyék látszólag belemennek az osztozkodásba, de ügyes cselt eszelnek ki. Egy újabb hídnál harcba bocsátkoznak a német sereggel és ezzel a frontvonalat vagy 30 mérfölddel beljebb nyomják; amire az amerikai-angol csapatok az elmúlt hetekben nem voltak képesek. Bellamy és az utászok már nem jutnak át a hídon, mert az a harcban jelentősen megsérült, így Kellyék nyomban faképnél hagyják őket. Mivel a harcban két tank megsebesült, már csak eggyel mehetnek Clermontba, ahol nemcsak számbeli, hanem minőségbeli túlerő is várja őket.

A parancsnoki főhadiszálláson Colt tábornok (Caroll O'Connor) elfogott rádiójelekből értesül az áttörésről, amiről a vezérkar azt hiszi, hogy az ő műve. Hírszerzője, Booker (Ross Elliott) a rádión át hallottakból nem ért semmit – szerinte nem az előírt kódrendszer alapján dolgoznak: „Emlegetnek valami bankot, Vaskalapot, Kellyt, Bazi Joet, Csodabogarat…”. Maitland is fültanúja az egésznek, aki nyilván tudja, kikről van szó, de a döbbenettől nem tud megszólalni. Az az erőfeszítés, amit Kellyék az arany megszerzésére tesznek, a tábornokban azt a benyomást kelti, hogy hihetetlenül bátor és becsületes katonákkal van dolga, akik megmentik a hadsereg, sőt az egész Amerikai Egyesült Államok becsületét, ezért ő is útnak indul a teljes haderővel, hogy mihamarabb utolérhesse és kitüntethesse őket.

Kellyék a város mellett kidolgozzák a haditervet. Csodabogár azonban kételkedik az akció sikerében, mert a Tigris és a Sherman merőben más tankok, előbbinek vastag a páncélja, félelmetesen manőverez és mindössze egyetlen gyenge pontja van, a feneke, amelynek a közepébe kell lőni. Kellynek ellenben eléggé pozitív reményei vannak, s Csodabogár nagyon örvend ennek, mondván: „Őrület! Ekkora pozitív kisugárzással nem veszíthetünk!”. Kelly rádión üzen Cowboynak (Jeff Morris) és Gutowskinak (Richard Davalos), hogy verjék meg a templom torony harangjait, ahol elrejtőztek, így talán a németek nem hallják meg a tankjuk motorját. A többiek Bazi Joeval a város különböző pontjait szállják meg. És amellett a véletlen is a segítségükre lesz, mivel a napi rutineljárás keretében a Tigrisek motorjait járatni kezdik, így a nagy zajban sokkal közelebb lopódzhatnak hozzájuk. A három tankból aztán kettőt megsemmisítenek, az őrséget könnyen likvidálják. Egy Tigris még épen marad, amelynek vezetőjével és pár emberével Vaskalap javaslatára megegyeznek. Az SS-tiszt (Karl-Otto Alberty) szétlövi a bank bejáratát. Az arany már az övék, s felosztják egymás közt. A város lakói ünnepelnek, közben megjön Colt. Hogy Kellyék titokban ki tudjanak osonni a városból Svájc felé, Bazi Joe ráveszi a polgármestert, hogy üdvözölje De Gaulle tábornokot, aki éppen most érkezett meg. A tömeg körülállja Coltot, s mialatt azok ölelésükkel árasztják el, Maitland bemegy a bankba, de már csak egy Kilroy graffitire akad a falon. Alatta felirat: A tiedbe bébi.

A film és a valóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film nagy részét Jugoszláviában forgatták, mert az ottani hadseregnek számos Sherman tankja volt. Remek technikai megoldásaival és korhű öltözékekkel, fegyverekkel nagyszerű, nem várt hatást ért el. A kritika bár bírálta bizonyos szempontokból, de a nézőközönség előtt mind a mai napig töretlen sikere van. Hutten két évvel korábban is forgatott egy háborús filmet: a Kémek a sasfészekbent, amellyel szintén sikert aratott. Ebben a filmben is az egyik szereplő Eastwood volt. De felmerül a kérdés, hogy vajon képesek-e az arannyal Kellyék boldogulni az életben, amely jóllehet hadizsákmány, de kétes eredetű és ahogy Vaskalap az elején fogalmazta: „A tökéletes bűntény lehetne belőle.”

A „Tigris-frász” valóságos volt. Harctéri körülmények között a Tigris legyőzéséhez legalább 4-5 Sherman tankra lett volna szükség.

Ugyancsak valóságos a szövetséges enyveskezűsége. A világháború során a Németországot, valamint Franciaországot és Hollandiát felszabadító amerikai csapatok több ízben fosztogattak. Különösen náci kézre került háborús műkincseket tulajdonítottak el és hurcoltak az Egyesült Államokba. Egy régi, felbecsülhetetlen értékű középkori német evangéliumnak, melynek a háborúban veszett nyoma, évtizedekkel később nem várt helyen, Texasban akadtak a nyomára, mely kétségkívül bizonyította, hogy a műkincsek elrablása, vagy önös kisajátítása nemcsak a németeknek tulajdonítható.

A Kelly hősei népszerűsége a nem megszokott forgatási módban rejlik. A katonák nem a hazájukért, vagy bármilyen magasztos eszméért (a náci rabiga elpusztításáért) harcolnak, hanem saját magukért. Ezeket az embereket semmibe vették, alig ötven dollár volt a zsoldjuk. Az amerikai és szovjet háborús filmekben a katonák fess és jóképű fickók voltak, itt azonban némi testi hibával megáldott, nem éppen vonzó külsejű fiúk vannak, akik már idősebbek és öltözetük is némileg elhanyagolt. Ott van Babra (Gene Collins), egy afféle kis mitugrász, vagy a mindig ideges képet vágó Kicsi Joe (Stuart Margolin), aki sokszor össze-vissza beszél. Vaskalap minden garast a fogához ver és Bazi Joe szerint „akkor megy előre a tűzbe, ha hasznot szimatol”. Ugyanakkor más és más nemzetiségekből tevődnek össze: Kicsi Joe és Bellamy olaszok, Job és Vaskalap zsidók, Fisher német, Gutowski lengyel, Petuko meg spanyol és persze ott van Csodabogár egyik tankirányítója, aki török. De nagyon összetartóak, közösen leküzdik a problémákat és mindegyiknek van valami remek adottsága, Bazi Joe-nak nagyszerű esze van, Gutowski jól lő, Moriarty pedig, ahogy Csodabogár mondta, nagy szakértője a mechanikának.

A szereplők és számtalan szituáció rendkívül humoros, úgyhogy ez a film több fontos dolgot egyesít magában.

Bakik a filmben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film végén a Tigris tank valójában egy átépített T-34-es, ami - egy igazi Tigrissel ellentétben - tényleg dízelmotoros volt.

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Kelly hősei témában.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]