Keleti szürke óriáskenguru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Keleti szürke óriáskenguru
Nőstény kölykével az erszényében
Nőstény kölykével az erszényében
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Család: Kengurufélék (Macropodidae)
Gray, 1821
Alcsalád: Valódi kenguruformák (Macropodinae)
Nem: Macropus
Alnem: Macropus
Faj: M. giganteus
Tudományos név
Macropus giganteus
Shaw, 1790
Elterjedés
Eastern Grey Kangaroo Range.jpg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Keleti szürke óriáskenguru témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti szürke óriáskenguru témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti szürke óriáskenguru témájú kategóriát.

Macropus giganteus 03.jpg

A keleti szürke óriáskenguru (Macropus giganteus) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a kengurufélék (Macropodidae) családjába tartozó faj.

A természettudósok sokáig nem jutottak egyezségre, hogy a szürke óriáskenguruknak vajon hány fajuk él Ausztráliában. A múlt században legalább három faját különböztették meg, századunk közepe táján pedig az egész társaságot egyetlen fajba olvasztották össze. (Ez magyarázza az alfajoknál szokásos háromtagú fajnevet.) A hetvenes évek elején két ausztrál kutató, W. E. Poole és H. J. Kirsch, rendkívül alapos kutatásaik alapján megállapították, hogy a szürke óriáskengurukon belül két faj különíthető el, nevezetesen egy keleti és egy nyugati faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keleti szürke óriáskenguru Kelet-Ausztrália és Tasmania erdeiben és nyílt erdős területein fordul elő. Manapság több mint másfél millió keleti szürke óriáskenguru létezik a vadonban.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ausztrál keleti szürke óriáskenguru (Macropus giganteus giganteus)
  • Tasmán keleti szürke óriáskenguru (Macropus giganteus tasmaniensis)

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat hossza farok nélkül 60-110 centiméter, testtömege akár 65 kilogramm is lehet. Farka vastag és izmos. Legelészés és felegyenesedés közben a kenguru támaszul használja; gyors futásnál pedig kinyújtja, úgy egyensúlyoz vele. Erős hátsó végtagja és hosszú talpa segíti abban, hogy nyílt terepen nagy sebességet érjen el, ugrása meghaladja a 10 métert. Legelészés közben mind a négy lábán jár, végtagjaival párosával lép. Hallása igen fejlett. A kenguru forgatni tudja a fülét, így gyakorlatilag minden irányból meghallja a halk neszeket is.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kenguru családközösségekben él. Tápláléka fűfélék, cserjék hajtásai és levelei. A keleti szürke óriáskenguru legfeljebb 20 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 1,5-2 éves kortól éri el. A párzási időszak tavasztól kora nyárig tart. A vemhesség 29-38 napig tart. Az újszülött nagyon apró és embriószerűen fejletlen, tömege alig néhány gramm. Ennek ellenére teljesen egyedül, segítség nélkül mászik fel anyja erszényébe, ahol rácsimpaszkodik a négy emlő egyikére, és hosszú hetekig el sem ereszti azt. Életének első hónapjait az erszényben tölti, s később is gyakran visszajár oda, ha veszedelem fenyegeti. Csak 42 hetes korában hagyja el végleg az erszényt. Amikor elhagyja az erszényt, körülbelül 3,5 kilogramm a testtömege. Az erszény elhagyása után a kölyök még másfél évig szopik. Az idő előrehaladtával a fiatal kenguru egyre több időt tölt az erszényen kívül, de a születéstől számított 235 nap táján az anya már nem engedi vissza, hiszen várja a következő kölykét. A kölyköket mintegy egy éves korukig szoptatja az anyaállat. A nősténykengurunak folyamatosan lehetnek kölykei – egyszerre lehet vemhes, hordozhat kölyköt az erszényében, és kísérheti őt egy harmadik kölyök is.

Nemcsak a keleti szürke óriáskengurura, hanem az összes többi óriáskenguru-fajra jellemző az, hogy a nőstények lényegesen kisebbek a hímeknél. Ennek az a magyarázata, hogy a nőstények, amint elérik felnőttkori fejlettségüket, nem növekednek tovább. Ezzel szemben a hímek, ahogy telnek-múlnak az évek, folyamatosan tovább növekednek, még ha egyre csökkenő ütemben is. Bár a nőstények kisebbek maradnak, de általában tovább élnek a hímeknél. Bár az állatkerti óriáskenguruk gyakorta elérik a húsz éves életkort is, a természetben ez igen nagy ritkaságnak számít. A természetben ugyanis sokkal mostohább körülmények uralkodnak, s ennek hatására sok állat már kölyökkorában elpusztul.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keleti szürke óriáskenguru legközelebbi rokona a nyugati szürke óriáskenguru (Macropus fuliginosus).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]