Keleti síkvidéki gorilla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Keleti síkvidéki gorilla
Flachlandgorilla.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerincesek (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Család: Emberfélék (Hominidae)
Nemzetség: Gorillini
Nem: Gorilla
Faj: Keleti gorilla (Gorilla beringei)
Alfaj: G. b. graueri
Tudományos név
Gorilla beringei graueri
(Matschie, 1914)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Keleti síkvidéki gorilla témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti síkvidéki gorilla témájú kategóriát.

A keleti síkvidéki gorilla (Gorilla beringei graueri) a keleti gorilla három alfajának egyike, mely vadon ma már csak a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő erdőkben él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ennek a fajnak a felépítése sokkal robusztusabb, mint a nyugati síkvidéki gorilláé, törzse szélesebb, fogai hosszabbak, állkapcsa erősebb. Szőrzete fekete, mely a hímeknél, koruk előre haladatával, más gorillákhoz hasonlóan ezüstös-szürkére változik.

Élőhelye és táplálkozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keleti síkvidéki gorilla elsősorban növényevő, táplálékának nagy részét levelek teszik ki. Megfigyelték, hogy egy növényről csak néhány levelet fogyaszt el, lehetővé téve ezzel a növény továbbélését. Elfogyasztja a gyümölcsöt, magvakat, bambuszrügyeket és rovarokat is.

Keleti síkvidéki gorilla

Testmérete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keleti síkvidéki gorilla a legnagyobb élő főemlős. A vadon élő felnőtt hím gorilla súlya meghaladhatja a 225 kg-ot, magassága a 183 cm-t, a fogságban tartott állatok még ennél is nagyobb tömeget érhetnek el.

Viselkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keleti síkvidéki gorilla békés és szociális lény, 5-30 fős csoportokban él. A csoportokban a nőstényeken és a kölykökön kívül általában egy ezüsthátú hím és néhány nem domináns hím él. Az ezüsthátú hím a csoport domináns vezetője (alfa hím). Ők vezetik a csoportot élelemszerzésük során, és ők védik a csoport tagjait veszély esetén. Ivarérettségüket elérve a hímek fokozatosan eltávolodnak csoportjuktól, ilyenkor egy ideig általában más fiatal hímek társaságában élnek, amíg nem képesek maguk is nőstényekkel csoportot alakítani.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény gorilla 8 és fél hónapos vemhesség után ad életet egy vagy két kölykének. Az anya a kölyköt 12 hónapos koráig szoptatja. A kölyökgorillák 9 hetes korukban már másznak. 35 hetes korukban járnak. A kölykök 3-4 éves korukig maradnak anyjukkal, ivarérettségüket 11-12 éves korukban érik el.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]