Keleti pézsmacickány
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Sebezhető |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Desmana moschata (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Keleti pézsmacickány témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti pézsmacickány témájú médiaállományokat. |
A keleti pézsmacickány (Desmana moschata) az emlősök (Mammalia) osztályának cickányalakúak (Soricomorpha) rendjébe, ezen belül a vakondfélék (Talpidae) családjába és a pézsmacickányformák (Desmaninae) alcsaládjába tartozó faj.
Nemének egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A volt Szovjetunió európai területein él, szigetszerűen fordul elő Ázsiában. A patakokban és álló vizekben érzi jól magát. A 19. és 20. században a prémjéért vadászták, fenyegeti a mezőgazdaság terjeszkedése és verseng a betelepített fajokkal - nutria (Myocastor coypus), pézsmapocok (Ondatra zibethicus) -, az IUCN vörös listája a sebezhető kategóriába sorolja a fajt.
Megjelenése [szerkesztés]
A pireneusi pézsmacickánynál nagyobb - fejtesthossza 18–21,5 centiméter, farokhossza 17–21,5 centiméter - bundája felül inkább szürkésbarna.
Életmódja [szerkesztés]
A természetes életmódjáról keveset tudunk. A vízparton építi a fészkét. A nőstény 2 -általában 3-6 - kölyköt hoz világra tavasszal és ősszel. Pézsmaszaggal jelöli területét. Éjszaka aktív. Étrendjébe bele tartoznak a halak, puhatestűek, rákok és kétéltűek.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- Búvár zsebkönyvek: Kisemlősök
- ARKive.org

