Keleti ostormadár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Psophodes olivaceus (Latham, 1802) |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Keleti ostormadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti ostormadár témájú médiaállományokat. |
A keleti ostormadár (Psophodes olivaceus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Cinclosomatidae családjába tartozó faj. Nevét ostorcsattanás-szerű hangja után kapta.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Ausztrália keleti partvidékén honos. Sűrű erdők, dús aljnövényzetének lakója.
Alfajai [szerkesztés]
- Psophodes olivaceus lateralis
- Psophodes olivaceus magnirostris
- Psophodes olivaceus olivaceus
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 25-30 centiméter, testsúlya 80 gramm. Fején bóbitát visel. Tollazata barna, torka fehér és hosszú farka van. Rokona a nyugati ostormadár.
Életmódja [szerkesztés]
Főként rovarokkal táplálkozik.
Szaporodása [szerkesztés]
Fészkét gallyakból a bokrok alján építi. Fészekalja 2-3 tojásból áll.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 25.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
