Keleti gyümölcsmoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Keleti gyümölcsmoly
Grapholita molesta dorsal.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Tagozat: Cossina
Altagozat: Cossina
Öregcsalád: Sodrómolyszerűek (Tortricoidea)
Család: Sodrómolyfélék (Tortricidae)
Alcsalád: Tükrösmolyformák (Olethreutinae)
Nemzetség: Grapholitini
Nem: Grapholita
Faj: G. molesta
Tudományos név
Grapholita molesta
Busck, 1916
Szinonimák

Aspila molesta

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Keleti gyümölcsmoly témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti gyümölcsmoly témájú kategóriát.

A keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik, viszonylag későn felismert és csak 1916-ban leírt faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északnyugat-Kínából került át Japánba, ahol már 1899-től kártevőként tartják számon. Ausztráliában először 1919-ben figyelték meg, mára elterjedt szerte Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai kontinensen először 1913-ban figyelték meg, és 1916-ra már általánossá vált Észak-Amerikában. Európában először Olaszországban észlelték 1920-ban. Magyarországon Szatymazon tűnt fel 1966-ban, és azóta az egész országban elterjedt.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lepke szárnya sötétszürke, halványan mintázott. A szárny fesztávolsága 11–15 mm.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vegetációs időszak hosszától függően évi 2–8 nemzedéke kelhet ki (Magyarországon 3–4, ha kedvez az időjárás, még egy csonka ötödik is). A fejlett hernyók telelnek át, és tavasszal már nem táplálkoznak, csak bábozódnak. Az első lepkegeneráció április-májusban rajzik. A kis hernyók még májusban kikelnek, és a hajtáscsúcsokon behatolnak a hosszú hajtásokba (ez különbözteti meg károkozását a barackmoly (Anarsia lineatella) kárképétől, annak áttelelő hernyói ugyanis a rövid hajtásokat támadják meg). Ahogy a hernyók lefelé rágnak, a hajtások elhervadnak, majd leszáradnak. A nyári hernyók a gyümölcsöket eszik, és egészen a magig berágják magukat. A megtámadott gyümölcsöket gyakran a monília is károsítja.

Rendkívül közeli rokona a szilvamolynak. Nem csak külsejük hasonló, de a két faj „feromonpár” is, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit.

Erősen polifág faj, de elsősorban gyümölcskártevő. Az őszibarack és a mandula hajtásait jelentősen károsíthatja. További hazai tápnövényei:

Külföldön más növényekről is leírták.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]