Kelety Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Keleti Gusztáv szócikkből átirányítva)
Kelety Gusztáv
(Keleti Gusztáv Frigyes)
SzületettKlette Gusztáv
1834. december 13.[1][2][3][4]
Pozsony[5]
Elhunyt1902. szeptember 2. (67 évesen)[1][2][3][4]
Budapest[6]
Állampolgársága
SzüleiKlette Károly
Foglalkozása
  • műkritikus
  • festőművész
  • művész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (29/1-1-50)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelety Gusztáv témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Komjátszegi Kelety Gusztáv Frigyes (másként Keleti, született Klette) (Pozsony, 1834. december 13.Budapest, 1902. szeptember 2.) festő, grafikus és műkritikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Iparművészeti Főiskola, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola egykori rektora.

Tájképfestő, a nemzeti érzésű romantikus tájképfestészet képviselője, a kiegyezés korának művészpolitikusa, a hazai iparművészet fellendítésének egyik kezdeményezője.

Kelety Gusztáv eredeti neve Klette volt, a drezdai nemesi származású Klette von Klettenburg család sarja, édesapja Klette Károly, József nádor gyerekeinek rajzoktatója volt. A család 1861-ben nevét Klettéről Keletire változtatta. 1901. január 1-jén, I. Ferenc József magyar király[7] a „komjátszegi” nemesi előnevet adományozta számára, ekkor a vezetéknevét Keletyre változtatta, így halálakor hivatalosan „komjátszegi Kelety Gusztáv” volt a neve.

Életpályája[szerkesztés]

Keleti Gusztáv

Édesapja Klette Károly von Klettenburg (1793–1874) drezdai születésű festőművész, bátyja Keleti Károly (1833–1892) statisztikus, fia Kelety Gábor festő, édesanyja Beyer Johanna volt.[8] Jogásznak tanult, nevelője volt Eötvös József báró fiának, Eötvös Lorándnak, ahova a jogi tanulmányai alatti oktatója, Pauler Tivadar ajánlotta. Az Eötvös családdal igen szoros és jó kapcsolatot épített ki, a báró művészeti tanácsadója lett, ez meghatározta későbbi művészetpolitikai pályafutását is.

Jogi tanulmányait megszakítva festészettel kezdett el foglalkozni, Münchenben Fischbach, Voltz és Schleith tanároknál, majd Bécsben sajátította el a szakma alapjait, tanítványa volt Hollósy Simonnak és Liezen-Mayer Sándornak. A festészetben főleg a tájképek vonzották, stílusára leginkább id. Markó Károly és Ligeti Antal gyakorolt hatást.

1867-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett.

1871-ben báró Eötvös József, aki akkor közoktatási miniszter volt, megbízta a magyar nemzeti rajzoktatás megszervezésével. (Megbízó levelében Eötvös József ezt írta neki: „Senki sem látja át a történelmi festészet fontosságát nálamnál inkább, sőt meg vagyok győződve, hogyha valaha magyar festészet lesz, az a történeti festészethez fog tartozni. Nemzetünk géniusza, mint mindenütt, úgy a művészeti körben is a patrisztikus irányt fogja követni”). Öt küldte el tanulmányútra a külföldi művészetoktatás tanulmányozására céljából. Kelety ekkor Franciaországban, Belgiumban és Németországban személyesen tanulmányozta a művészetek oktatását, melyet összefoglalóként „A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban” című művében írt meg. (ebben szerepelnek angliai tapasztalatok is, amelyeket Keleti közvetett forrásokból szerzett be). A végkonklúziója irományának az volt, hogy Magyarországon egységes művészetoktatási rendszer kiépítése célszerű, majd javaslatot tett egy „művészetre előkészítő” iskola felállítására. Javaslatát mind báró Eötvös József, mind a kormány elfogadta, és nemsokára meg is nyílt Keleti igazgatóságával a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda. 1880. november 14-én indult el hét tanulóval. Az Intézetnek nem volt önálló épülete, három évig az Országos Képzőművészeti Társulat, majd a Zeneakadémia épületében kapott helyet. 1896 és 1901 között a Képzőművészeti Főiskola rektora volt.

1874 és 1894 között ő volt a Képzőművészeti Társaság igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.

Az 1860-as közepe felé Keleti elkezdett esztétikai cikkeket, kritikákat írni, ezekben az írásokban konzervatív szemléletű, szemben állt az újabb művészi törekvésekkel. Ő figyelt fel elsőként Nagy István tehetségére, és elsősorban az ő tanácsait kérte Csontváry Kosztka Tivadar is. Munkácsy Mihályról és Szinyei Merse Pálról írt kritikai véleménye, miszerint nem lesznek jelentős festők, nem igazolódott be. (Kritikai tevékenysége miatt ezek a festők egy darabig abba is hagyták a festést). Az írást később abba is hagyta.

Kelety Gusztáv megbetegedett tüdőbajban, s hosszú betegeskedés után halt meg (volt egy sikertelen öngyilkossági kísérlete is).

Főbb művei[szerkesztés]

Eötvös Loránd ifjú korában (1858)
Az ideiglenes képviselőház (1866)
Kelety Gusztáv sírja Budapesten, Kerepesi temető: 29/1-1-50. Strobl Alajos alkotása

Festmények[szerkesztés]

  • Bernrien park
  • Besnyő környéke
  • Csillagvölgy
  • Csónakázók
  • Eötvös Loránd ifjú korában
  • Falusi jelenet/Erdő
  • Falu vége
  • Farkasok
  • Hegyvidéki táj
  • Kétkerekű gordé
  • Kilátás a Normafától
  • A Normafa
  • Osztrák táj
  • Őserdő szarvasokkal
  • Ösvény az erdő szélén
  • Parkrészlet
  • Romos vár naplementekor
  • Róka
  • A száműzött parkja
  • Vár a tó fölötti dombon
  • Tanulmány A száműzött parkjához (papír, ceruza 300 mm x 433 mm, 1866-1870, MNG)
  • Tájkép templommal
  • Tátrai táj vízeséssel
  • Terebesi kúria
  • Visegrád lavírozott tusképe
  • Vízparti táj, Zsombékos
  • Zrínyi a költő halála[9]
  • Orbán Balázs: Székelyföld leírása című, 1869-ben megjelent könyvéhez fametszeteket készített.

Könyvek[szerkesztés]

  • Művészeti dolgozatok (1910), A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban 1870

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Keleti [Kelety; Klette], Gusztáv, Gusztáv Keleti [Kelety; Klette]
  2. a b RKDartists (holland nyelven)
  3. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  4. a b c http://www.oxfordartonline.com/benezit/view/10.1093/benz/9780199773787.001.0001/acref-9780199773787-e-00097780
  5. Union List of Artist Names (angol nyelven), 2010. november 5. (Hozzáférés: 2021. augusztus 31.)
  6. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. december 18.)
  7. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 820 - 821. oldal
  8. familysearch.org Kelety Gusztáv keresztelődésének az adatlapja
  9. Művészet , 1911, 3. szám

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]