M2-es metróvonal
| M2-es metróvonal | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 M2
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | M2-es metróvonal | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 10,3 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | 825 V = | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 70 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az M2-es metróvonal (kelet-nyugati metróvonal) a budapesti metró második vonala a Déli pályaudvar és az Örs vezér tere között. Építését 1950-ben kezdték el; az első szakaszt 1970-ben, a teljes vonalat 1972-ben adták át.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Előzmények [szerkesztés]
A földalatti vasútépítés gondolata és megvalósítása egyidős a londoni földalatti vasútvonal születésével. 1860-ban kezdtek hozzá az építéséhez és 1863-ban helyezték üzembe az első földalatti vasutat. London után elsőként az európai kontinensen a millenniumi kiállításra készült el Budapesten a Sugárút alatt haladó földalatti kéregvasút. A belváros és a Városliget közötti kapcsolatot teremtette meg. A II. világháború végéig a további fejlődés nem folytatódott.
Építés [szerkesztés]
A 3 éves terv sikere érlelte meg az ország vezető szerveinek döntését, hogy Budapesten föld alatti gyorsvasutat kell építeni. 1949-ben megkezdődött a metró törzshálózatának, illetve első vonalának tervezése. A budapesti metróhálózat építését az 1950. szeptember 17-i minisztertanácsi határozattal rendelték el. A tervek szerint a metró a Népstadion (a mai Puskás Ferenc Stadion) és a Déli pályaudvar állomás között közlekedett volna. A Népstadionnál akartak közös végállomást kialakítani a gödöllői HÉV-vel, amelynek nyomai a mai napig láthatók (4 vágány az állomáson). A Gödöllői HÉV a két külső vágányra érkezett volna, melyről egy rámpán a Keleti pályaudvar üzemi területére jutott volna ki, ahol visszafordult volna. Az egyik ilyen rámpa a '90-es évek végéig megvolt, de a benzinkút építése miatt betömték. Nyomai már csak a Déli pályaudvar felé vezető külső vágány előre vezető sínpályán fedezhetők fel, mely jelenleg tároló. Az állomás két kupolás épülettel volt lefedve, amit később elbontottak. Ma a BKV metró, HÉV és villamos üzemigazgatósága található az állomás felett. Az állomás négy vágányát később egy lehetséges új szárnyvonalhoz hasznosították volna a korabeli tervek szerint. Ez a szárnyvonal Kőbánya-Felső, Kőbánya-Alsó és a Zalka Máté tér (ma: Liget tér) állomásokat tartalmazta volna.
1954–55-re kellett volna elkészülnie a teljes vonalnak, de az 1950-ben nagy erőkkel megindított építkezést 3 és féléves munka után más nagy beruházásokkal együtt le kellett állítani. 1954-től egészen 1962-ig a metró építése szünetelt, s csak az állagmegőrző munkákat végezték el.
Az 1963. november 14-én hozott kormányhatározat rendelte el a továbbépítést, a határidőket 1970. december 31-ben, a teljes vonalra 1973. december 31-ben jelölve ki. Ekkor már a tervek az Örs vezér teréig (Fehér útig) való megépítésről szólnak, a tervezett üzemi vágányok mentén. Ezzel az útvonal 2,3 kilométerrel meghosszabbodott. Az Astoria állomást is utólag tervezték be. Így született meg a Budapest stílusú 5 alagutas állomás, eltérően az eddigi, 3 alagutas állomásoktól. Később a Batthyány téri és a Kossuth Lajos téri állomás épült még 5 alagutas szerkezettel. Ezt a szerkezetet az állomások mennyezetén is megfigyelhetjük. A Blaha Lujza téren lévő Nemzeti Színházat el kellett bontani az alatta épülő aluljáró és mozgólépcső-alagút miatt. Ez egykor szenvedélyes vitákat váltott ki, az új Nemzeti Színház pedig csak évtizedekkel később, 2001-ben épült meg.
Az új terv előírta a metró vonalába eső nagy felszíni és közúti és gyalogos csomópontok egyidejű rendezését. E csomópontok átalakítása a lakosság szeme láttára történt meg. Az építkezés területét a szokványos palánkok helyett egyes helyeken drótkerítéssel határolták el, amin keresztül látni lehetett a munkálatokat. Máshol deszkakilátókat építettek a kerítés fölé, ahonnan jól lehetett tájékozódni. Az 1963-tól kezdve sorra épült meg az Astoriánál lévő, a Blaha Lujza téri, a Baross téri aluljáró és bennük a metróállomások. A metró és a többi tömegközlekedési eszköz célszerű hálózatának kiépítése megteremtette a metró pesti végállomásának korszerű kapcsolatait az autóbuszokkal, a villamosokkal és a HÉV-vel az Örs vezér terén. A többi ágazatnak gyűjtő, elosztó, de elsősorban a metróra - mint fő közlekedési eszközre - történő ráhordó szerep jutott. A metró Fehér út–Deák tér közötti szakaszát 1970. április 2-án adták át.
A forgalom az első szakaszon, a Fehér út és a Deák Ferenc tér között 1970. április 3-án indult meg, míg a teljes vonalszakaszon 1972. december 23-án. 1972. december 22-én a Deák Ferenc tér–Déli pályaudvar közötti szakaszt adhatták át az utasforgalomnak.
Felújítás [szerkesztés]
A több ütemből álló vonalfelújítás során 2004-ben a Kossuth Lajos tér és a Blaha Lujza tér[1], 2005-ben pedig a Batthyány tér, az Astoria és a Keleti pályaudvar metróállomás kapott új arculatot.[2] Ez utóbbi három állomás felújítására kiírt nyílt, nemzetközi pályázat nyertese a STRABAG Rt. lett. 2006-ban a Déli pályaudvar, Moszkva tér (mai Széll Kálmán tér) és Deák Ferenc tér állomásokat[3], 2007-ben pedig az Örs vezér tere és Stadionok (mai Puskás Ferenc Stadion) közötti szakaszt újították fel.[4]
A felújításhoz kapcsolódóan a vonalra új szerelvényeket is rendelt a BKV, amelyről 2006. május 30-án írták alá a francia Alstom céggel. A 22 darab, az M2-es vonalra érkező járműért 139 millió eurót fizet a BKV.[5] A vonalra 2008-ban érkeztek volna meg a szerelvények, de egy nagy kínai megrendelés miatt a cég hátrébb sorolta a budapesti szállítást, így azok a régi kocsik közlekednek tovább, amelyek harmada már 2008-ra elérte a selejtezési szintet.[6] Az első új szerelvényt 2009. február 9-én mutatták be Budapesten, és ekkor kezdődött meg a tesztelés is, úgy tervezték, hogy 2009 második felében állhat forgalomba.[5]
2010 júniusában az Alstom ultimátumot kapott a Fővárosi Közgyűléstől. A gyártónak 2010. július 31-ig meg kellett volna szereznie a metró típusengedélyét,[7] azonban a Nemzeti Közlekedési Hatóság az engedélyt nem adta ki, az indoklás szerint a vonatok nem voltak megfelelő műszaki állapotban.[8][9] A főváros végül 2011 júliusában jutott megegyezésre az Alstommal.[10] Az első utasokat szállító Alstom szerelvény 2012. szeptember 7-én, 11:08 perckor indult az Örs vezér téri végállomásról. 2013. március 15-étől hétvégén[11], 2013. május 1-jétől minden nap csak Alstom típusú szerelvények járnak az M2-es metró vonalán. Az utolsó orosz szerelvény 2013. április 30-án közlekedett.[12]
Felépítése [szerkesztés]
Főbb jellemzői [szerkesztés]
| Műszaki paraméterek | |
|---|---|
| Az alagúti szakasz hossza | 8,9 km |
| Az állomások száma | 11 db |
| Átlagos állomástávolság | 1000,9 m |
| Legrövidebb állomásköz | 598 m |
| Leghosszabb állomásköz | 1775 m |
| A legnagyobb állomási mélység | 38,4 m |
| A főszellőző ventilátorok száma | 18 db |
| Maximális sebesség | 70 km/h |
| Szállítási paraméterek | |
| Napi üzemidő | Örs vezér tere - Déli pályaudvar: 4:28 - 23:19 Déli pályaudvar - Örs vezér tere: 4:33 - 23:24 |
| Menetidő | 18 perc |
| Napi utasszám (munkanapokon) | 451 627 fő |
| Legnagyobb szállítási kapacitás | 23 000 utas/h |
| Legnagyobb forgalmú állomás napi utasforgalma | 77 521 fő |
| Legnagyobb forgalmú állomás csúcsórai utasforgalma | 11 297 felszálló |
| A legkisebb követési időköz | 140 másodperc |
| A legnagyobb követési időköz | 10 perc |
| Szerelvényekre vonatkozó adatok | |
| A vontatás üzemi feszültsége | 825 V egyenáram |
| Motorkocsi-állomány | 135 db |
| Csúcsidőben közlekedő vonatok száma | 18+1 db |
Állomáslista és átszállási lehetőségek [szerkesztés]
Az állomások távolsága [szerkesztés]
| Sorsz. | Útszakasz | Távolság (m) |
|---|---|---|
| 1. | Déli pályaudvar – Széll Kálmán tér | 880 |
| 2. | Széll Kálmán tér – Batthyány tér | 1010 |
| 3. | Batthyány tér – Kossuth tér | 700 |
| 4. | Kossuth tér – Deák Ferenc tér | 1030 |
| 5. | Deák Ferenc tér – Astoria | 520 |
| 6. | Astoria – Blaha Lujza tér | 860 |
| 7. | Blaha Lujza tér – Keleti pályaudvar | 760 |
| 8. | Keleti pályaudvar – Puskás Ferenc Stadion | 1990 |
| 9. | Puskás Ferenc Stadion – Pillangó utca | 950 |
| 10. | Pillangó utca – Örs vezér tere | 1280 |
Járművek [szerkesztés]
2005-ben a BKV tendert írt ki új metrókocsik gyártására és leszállítására, amelyet a francia Alstom cég nyert meg.
Az M2-es vonalra 22 db egyenként 5 kocsis, 100 m hosszú szerelvény kerül.[13] Egy kocsi 20 méter hosszú, magassága 3,1 méter, tömege 32 tonna és körülbelül 200 utas szállítására alkalmas. A motorok teljesítménye 150 kW, az 5-ből csak 4 kocsi hajtott. A járművek légkondicionáltak, képi és hangbemondásos utastájékoztatással is fel vannak szerelve. A kocsik külső arculatára a francia Xavier Allard formatervező és csapata három változatot készített, melyek között internetes szavazás döntött. A középre helyezett fényszórók, valamint az ütközők elhelyezése a kisföldalatti járműveinek stílusjegyeit idézik.[13][14]
Az M2-es metróvonalra szánt szerelvények első példányait a gyártónak már 2008 májusában le kellett volna szállítania, de csak 2009 elején érkeztek meg.[15] A típusvizsgálati tesztek során több probléma is felszínre került, többek között az áramszedő és a homlokfali menekülőajtó kérdése. Az Alstom a hibák javítása után benyújtotta a végleges típusengedélyre vonatkozó kérelmét, de a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) további vizsgálatokat kért.[16] 2010 októberében, az NKH jogerős elutasító határozatának kézhezvétele után a BKV felmondta az Alstommal kötött szerződéseket, lehívta a bankgaranciákat és kötbérigényt jelentett be.[17]
A főváros 2011 júliusában megegyezésre jutott az Alstommal,[18] így a 2006-os szerződés újra életbe lépett. Az NKH hiánypótlást írt elő a gyártónak a típusengedély megszerzéséhez,[17] mely alapján – miután a hatóság elfogadta a fékrendszer biztonsági szintjének igazolását – 2012 júniusában kiadta a végleges típusengedélyt.[17] Az első utasokat szállító Alstom szerelvény 2012. szeptember 7-én, 11:08 perckor indult az Örs vezér téri végállomásról.[19] Az első időszakban a szerelvényeken több hiba jelentkezett, főként az utastájékoztató rendszerben, a vezérlő szoftverben, valamint az ajtóknál.[20][21] 2013. március 15-étől hétvégén,[22], 2013. május 1-jétől pedig mindennap csak Alstom típusú szerelvények járnak a 2-es metró vonalán. Az utolsó orosz szerelvény 2013. április 30-án közlekedett.[23]
Fejlesztési elképzelések [szerkesztés]
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2013. május 19. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) tanulmánya szerint a vonalat érdemes lenne összekötni a Gödöllői HÉV-vel, így az Örs vezér tere állomás föld alá kerülhetne, és minden harmadik vagy ötödik szerelvény továbbhaladhatna Csömör, illetve Gödöllő irányába. Az összekötés egy kedvező helyzetet nyújtana azok számára, akik a Déli pályaudvar és Gödöllő, esetleg Csömör közötti szakaszon közlekednének. Az összekötés egyetlen hátránya, mint minden beruházásnak, hogy rendkívül sokba kerülne. Külföldi városokban sok helyen kötik össze a különböző fajtájú kötöttpályás viszonylatokat, átszállásmentes és gyors utazást teremtve ezzel. Jelen esetben például a metró szerelvények felszíni, felsővezetékes szakaszon is közlekedhetnének. Ahol pedig közút szintben keresztezi az összekötött vonalat, felüljárót vagy aluljárót lehetne építeni. A tanulmány részletesen megtekinthető a külső hivatkozások között.
A vonal kapcsán szóba került már a Déli pályaudvar és a Kelenföldi pályaudvar közötti szakasz megépítése, ám a jelenlegi utasforgalmi adatok nem indokolják a hatalmas költségekkel járó beruházást. Felmerült az is, hogy a BAH csomópontig építenék meg a vonalat.
Ugyancsak felmerül időnként a régi tervek között szereplő Széll Kálmán téri elágazás megépítése, ebben az esetben egyes kocsik nem a Déli pályaudvarra, hanem a Szilágyi Erzsébet fasor alatt Budagyöngyéig közlekednének. E terv ugyan nagyobb utasforgalmat jelentene, mint a Kelenföldi pályaudvari csatlakozás, de óriási költségei miatt nem szerepel a fontos fejlesztések között ez sem.
Galéria [szerkesztés]
-
A Stadionok metróállomás a 2007-es felújítás előtt
-
A Deák Ferenc téri állomás a felújítás előtt
-
Az új Alstom vonat a próbapályán
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ „Újra üzemel a Blaha Lujza és a Kossuth téri metróállomás”, origo.hu, 2004. augusztus 29. (Hozzáférés ideje: 2013. április 13.)
- ↑ „Szombaton kezdődik a metrófelújítás”, origo.hu, 2005. június 10. (Hozzáférés ideje: 2013. április 13.)
- ↑ „Moszkva tér-Astoria metrópótló buszok járnak”, origo.hu, 2006. június 11. (Hozzáférés ideje: 2013. április 13.)
- ↑ „Szombattól folytatódik a 2-es metró felújítása”, origo.hu, 2007. június 5. (Hozzáférés ideje: 2013. április 13.)
- ^ a b Tenczer Gábor: Fekete-fehér lesz az új metró (magyar nyelven). index.hu, 2009. február 9. (Hozzáférés: 2009. június 16.)
- ↑ Minden késik, ami metró, sehol nincsenek az új szerelvények (magyar nyelven). index.hu, 2008. augusztus 14. (Hozzáférés: 2009. június 16.)
- ↑ „Rendeletdömping a fővárosi közgyűlésben”, index.hu, 2010. június 3. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 1.)
- ↑ Nemzeti Közlekedési Hatóság, Sajtóközlemény. nkh.hu, 2010. július 30. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
- ↑ „Elbukott az új metrókocsi, bedőlt a BKV óriásberuházása”, origo.hu, 2010. július 30. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 1.)
- ↑ Megegyezett a főváros az Alstommal (Index, 2011. július 11.)
- ↑ „Március 15-től hétvégente kizárólag Alstom szerelvények közlekednek az M2-es metró vonalán”, bkk.hu, 2013. március 15. (Hozzáférés ideje: 2013. április 13.)
- ↑ „Utolsó Szovjet metró búcsúzik 2013 április 30”, youtube.com, 2013. május 4. (Hozzáférés ideje: 2013. május 5.)
- ^ a b Budapestre érkezett az első Alstom METROPOLIS metrószerelvény (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Zrt., 2009. február 8. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
- ↑ Félmillióan szavaztak az új metrókocsikra (magyar nyelven). origo.hu, 2006. december 15. (Hozzáférés: 2006. december 15.)
- ↑ Már Pesten a 2-es metró két új kocsija (magyar nyelven). origo.hu, 2009. március 15. (Hozzáférés: 2009. március 15.)
- ↑ Mindkét fél sokat veszíthet egy esetleges szerződésbontással (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Zrt., 2010. március 3. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
- ^ a b c A BKV Zrt. felmondta az Alstommal kötött szerződéseket (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Zrt., 2010. október 20. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
- ↑ Megegyezett a főváros az Alstommal (Index, 2011. július 11.)
- ↑ „Az Örsről indul az első Alstom metró”, origo.hu, 2012. szeptember 7. (Hozzáférés ideje: 2013. április 13.)
- ↑ „Gyermekbetegségek” az Alstom kocsikban (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Központ Zrt., 2012. december 5. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
- ↑ Üzemzavar az M2-es metró vonalán: az Alstom feladata minden hiba kijavítása (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Központ Zrt., 2013. január 20. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
- ↑ Március 15-től hétvégente kizárólag Alstom szerelvények közlekednek az M2-es metró vonalán (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Központ Zrt., 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
- ↑ „Utolsó Szovjet metró búcsúzik 2013 április 30”, youtube.com, 2013. május 4. (Hozzáférés ideje: 2013. május 5.)
További információk [szerkesztés]
- A BKV Zrt. honlapja
- Az M2-es metróvonal felújítása, metros.hu (magyar)
- Az M2-es metró, illetve a H8-as és H9-es HÉV összekötéséről szóló tanulmány
- A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel
- Budapest tömegközlekedési térképe
- Az M2-es metró állomásainak fotói
- A rámpáról további információ
- A budapesti 2-es metróvonal építésének története és biztonságtechnikája
|
|||||||||||||||||||||||
