Kazak ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kazak (oroszosan kazah) ábécé (saját nyelvén: Қазақ кирилл әліпбиі) a kazak nyelv[1] cirill betűs írására szolgál.

A kazakot eredetileg az arab írás egy módosított verziójával írták, ezt hivatalosan 1927-ig használták. Ekkor váltottak a latin írásra, melyet a cirill ábécé 1940-es bevezetéséig használtak. Az arab írást ma is használják a kazak írására Afganisztánban, Iránban és a kínai Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területen. A törökországi és európai diaszpórák a török ábécét használják.

A cirill betűs ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kazak ábécé 42 betűből áll, 33 az orosz ábécéből származik, melyhez hozzáadták a Ә, Ғ, Қ, Ң, Ө, Ұ, Ү, Һ, І betűket (az Ұ helyett 1957-ig a Ӯ-t használták). A В, Ё, Ф, Х, Һ, Ц, Ч, Щ, Ъ, Ь és Э betűk csak orosz vagy más idegen eredetű szavakban fordulnak elő. A hétköznapi beszédben a Қ-t és a Х-t ugyanúgy ejtik, a Һ ejtése pedig megfelel az orosz Х-nak.

A táblázat a cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja.

nagy-
betű
kis-
betű
betűnév Qaz-
Aqparat[2]
arab[3] ISO 9[4] ALA-LC[5] KNAB[6] Allworth[7] BGN/
PCGN[8]
Çan̡alip[9] IPA
А а а a ا a a a a a a [a]/[ɑ]
Ә ә ә ä ٴا ă ä ä ä ә [æ]
Б б бе b ب b b b b b b [b]
В в ве v ۆ w v v v v v [v]
Г г ге g گ g g g g g g [g]
Ғ ғ ға ğ ع ġ gh ğ gh gh ƣ [ɣ]/[ʁ]
Д д де d د d d d d d d [d]
Е е йе e ه e e e e e e [e]
Ё ё йо yo يو ë ë yo ya yo jo [jo]
Ж ж же j ج ž zh c j, zh[10] zh ç [ʒ]
З з зе z ز z z z z z z [z]
И и ый ï ي i i ī i ī ij [ɯj]/[ij]/[i]
Й й қысқа и y ي ĭ j y y y j [j]
К к ка k ك k k k k k k [k]
Қ қ қа q ق ķ q q q q q [q]
Л л эл l ل l l l l l l [l]
М м эм m م m m m m m m [m]
Н н эн n ن n n n n n n [n]
Ң ң эң ñ ڭ ņ ng ñ ng ng [ŋ]
О о о o و o o o o o o [o]
Ө ө ө ö وٴ ô ȯ ö ö ö ө [ø]
П п пе p پ p p p p p p [p]
Р р эр r ر r r r r r r [r]
С с эс s س s s s s s s [s]
Т т те t ت t t t t t t [t]
У у ұу w ۋ u u ū, w[11] u ū uv [w]/[uw]/
[yw]/[u]
Ұ ұ ұ u وُ ū u ŭ u u [ʊ]
Ү ү ү ü ٴوُ ù ü ü ü y [ʏ]
Ф ф эф f ف f f f f f f [f]
Х х ха x ح h kh x kh kh x [x]/[χ][12]
Һ һ һа h ھ h h h h [h][13]
Ц ц це c تس c ts ts ts ts ts [ʦ]
Ч ч че ç چ č ch ç ch ch c [ʧ]
Ш ш ша ş ش š sh ş sh sh c [ʃ]
Щ щ ща şş شش ŝ shch şç shch shch [ʃʧ]/[ʃː]
Ъ ъ жуандық
белгі
- - " " " " " - -
Ы ы ы ı ى y y ı ï y ь [ɯ]/[ɣ]
І і і i ٴى ì ī i ĭ i i [i]/[ɪ]
Ь ь жіңішкелік
белгі(сі)
- - ' ' ' ' ' - -
Э э э e ه è ė è ë ė e [e]
Ю ю йу yu يۋ û iu yu yu yu ju [ju]/[jy]
Я я йа ya يا â ia ya ya ya ja [ja]/[jɑ]

Latin ábécék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1927-es változat sorrendje egy kicsit eltérő: Aa, Bв, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Xx, Ii, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, N̡n̡, Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Tt, Uu, Yy, Vv, Zz, Ьь.

Az új latin ábécé betűrendje a következő: Aa, Ää, Bв, Cc, Çç, Dd, Ee, Ff, Gg, Ğğ, Hh, Xx, Iı, İi, Ïï, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Ññ, Oo, Öö, Pp, Rr, Ss, Şş, Tt, Uu, Üü, Vv, Ww, Yy, Zz.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. „A magyarban a kazak név közvetlenül valamely török nyelvből való, ezért használata erőteljesebben ajánlott, mint a nyelvünkben egyébiránt szintén polgárjogot nyert orosz eredetű kazah változaté.” (A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, 1999, 692. o.
  2. A kazah kormányzat egy kb. 10-15 éves átmenettel készül áttérni a latin írásra. Ez a leírás a kormány internetes oldalain (www.government.kz és www.inform.kz) használt új latin ábécé alapján készült.
  3. Az 1927-ig használt arab írás betűi
  4. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  5. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  6. Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.
  7. Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
  8. United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
  9. Az 1927 és 1940 között használt latin ábécé betűi
  10. Idegen eredetű szavakban
  11. Magánhangzó után, szó elején magánhangzó előtt
  12. Köznyelvben [q] a kiejtése
  13. Köznyelvben [x] a kiejtése

Billentyűzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kazak billentyűzet

A kazak billentyűzet az oroszon alapul, az abban nem szereplő betűk a felső számbillentyűkön kaptak helyet.

Az Unicode megjelenése előtt a kazak kódolására a СТ РК 920-91 (DOS) és a СТ РК 1048—2002 (Windows) kódrendszereket használták.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]