Kazár Emil

Kazár Emil, Titzer (Nagyvárad, 1843. június 23. – Budapest, 1922. május 15.) hírlap- és regényíró.

Élete

Nagyváradon született, ahol iskoláit kezdte és Pesten a VII. és VIII. osztályt 1860-61-ben a római katolikus főgimnáziumban folytatta. Korán lépett az írói pályára, már 1860-61-ben közölt a Napkelet és Divatcsarnok elbeszéléseket tőle Ozul és Emil álnevek alatt. 1862-ben a Szabó Richárd által szerkesztett szépirodalmi Divatcsarnok és Gyermekbarát segédszerkesztője lett, 1864 júliusában a Tóth Kálmán által megindított Fővárosi Lapok belső dolgozótársa Vadnai mellett. Innét 1869. március 1-jén az akkor keletkeztet és Csernátony által szerkesztett Ellenőr belső dolgozótársa lett és a lapnak újdonsági, színházi és művészeti rovatait vezette és sok cikket és tárcát, különösen vasárnapi tárcákat írt a lapba Echo aláírással 1875 tavaszáig, amikor megvált a laptól. Ez időben egyszersmind segédszerkesztője, majd (1871-72-ben) szerkesztője volt a Hazánk s a Külföldnek és a Heti Postának. Ezután mint elbeszélő kevesebbet írt és a hírlapírásra fordította idejét, egyszersmind a színműírással tett kisérletet. 1872-ben a Vasárnapi Ujság és ennek társlapjai (Politikai Ujdonságok, Képes Néplap, Világ-Krónika) szerkesztőségébe lépett. Munkásságának legnagyobb része ezen lapokra esik; ezeknek egyetlen száma sincs, melybe ne dolgozott volna; a Politikai Ujdonságok évfolyamainak sorozata csaknem egészen tőle van. Emellett 1879-től 1893 végeig az Egyetértés belső dolgozótársa volt; az irodalmi és művészeti rovatokat látta el, majd a tárcarovatot vezette. A képzőművészeti dolgokról, művészekről, festményekről, könyvekről, szindarabokról, napi és társadalmi kérdésekről sokszor ír, azonban legtöbbnyire névtelenül. 1877-ben a Kisfaludy Társaság is megválasztotta tagjai közé, de e kitüntetésről egy év múlva lemondott. A Népszínháznak megnyitásától kezdve másfél évtizedig drámabírálója volt, és 1897 októberétől ismét betöltötte ezt a posztott.

Elbeszélései, rajzai a következő lapokban és évkönyvekben jelentek meg: Napkelet és Divatcsarnok (1860-63), Hölgyfutár (1861-64), Családi Kör (1861-1864), Gombostű (1862), Császárfürdői Album (1863), Koszorú (1863-64), Uj Nemzedék (1862), Fővárosi Lapok (1864-től), Nefelejts (1861., 1865, 1871.), Pesti Hirlap (1864-65), Auróra (1867), Koszorú (1879-80). Magyar Népvilág (1880), Arad és Vidéke (1881., 1885), Képes Családi Lapok (1885), Pesti Napló (az utóbbi időkben a fővárosi multjáról, a 60-as és 70-es évekbeli életéről és általában a régi Pestről s a város középületeiről számos cikket írt, egy részét Civis név alatt; 1894. 103. sz. A műcsarnok kiállítása, 100. sz. A műcsarnok pályázatai sat.). 1896 óta a «Magyarország» politikai napilap belső dolgozótársa, s abba politikai cikkeket, társadalmi, művészi és szinházi közleményeket írt.

Munkái

• Elbeszélések. Pest, 1863. Két kötet. (Ism. Hölgyfutár, 2., 23-25. sz.)
• Az utolsó pont. Elbeszélés. Ugyanott, 1864.
• Csendes órák. Beszélygyűjtemény. U. ott, 1864.
• A kincskeresők, népszínmű öt felv. Bpest, 1874. (Nemzeti Szinház Könyvtára 65. Zenéje Langer Viktortól. Először adatott a budapesti nemzeti szinházban 1874. decz. 11.)
• A hátrahagyott család, színmű négy felv. U. ott, 1875. (Nemzeti Szinház Könyvtára 90. Először adatott a nemzeti szinházban 1875. deczember 1.)
• A semmi, ha valamivé lett. Regény. U. ott, 1881. (M. Regény-Csarnok 2., 4., 6. Ism. Koszorú IV., Fővárosi Lapok 1882. 4. sz.)
• Ősök és unokák. Regény. U. ott, 1882. (M. Salon-Könyvtár. Ism. Főv. Lapok 67. sz., Koszorú VII.)
• Izsák. Regény. U. ott, 1886. (Ism. Nemzet 105. sz., Koszorú 11. sz.)
• Lég és föld. Kitörölt évek. Két elbeszélés. U. ott, 1888. (Egyetemes Regénytár III. 9. Ism. Irodalmi Értesítő 1888., Budapesti Szemle LVI. 1891.)
• A szivárvány. Elbeszélés. U. ott, 1889. (Egyet. Regénytár IV. 15.)
• A ma holnap nélkül. Regény. U. ott, 1889. (A Pallas Könyvtára IV. 7.)
• Összevissza. Elbeszélések. U. ott, 1897. (Az Athenaeum Olvasótára 69.)

A két kulacsos c. öt felvonásos vígjátékát 1869. január 2. előadták a Molnár György-féle budai népszinházban.

Szerkesztette (az említett lapokon kívül) a Házi naptárt 1886-1890. évekre Budapesten.

Forrás

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.  Online hozzáférés
• PIM

Külső hivatkozások

• Schöpflin Aladár: Kazár Emil Nyugat, 1922 / 11. szám.