Kaukázusi Ibéria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kartli a mai Grúzia térképén
Georgian States Colchis and Iberia (600-150BC)-en.svg
Ibéria területváltozásai i. e. 500 és i. sz. 600 között

Ibéria (latinul Iberia vagy Iberi; görögül Ibéria; grúzul იბერია) a Grúzia (Georgia) területén a i. e. 4. századi. sz. 5. század között a mai Kartli területén létezett királyság ókori görög és latin neve volt. Saját lakói a K’art’li (grúzul ქართლი), Kartli Királyság névvel jelölték. A kaukázusi állam nagyjából a mai Grúzia keleti és déli területei fedte le. A szomszédos Kolkhisszal együtt kulcsszerepet játszott a grúz nép kialakulásában. A grúzok önmagukat, illetve nyelvüket a mai napig kartvélinek, azaz „Kartli-belinek” nevezik. (Lásd még: kartvéli nyelvek).

A Kaukázusi Ibéria vagy Keleti Ibéria nevek azért használatosak, hogy megkülönböztessék az Európa keleti végvidékeivel határos államot a Nyugat-Európában található Ibériai-félszigettől.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókorban a területet egymással rokonságban álló törzsek népesítették be, akiket az ókori szerzők közös néven ibériainak neveztek, ők maguk pedig Kartlinak a legendás Kartlosz vezér nevéről.

A több antik szerző említette moszki nép, és a Hérodotosz által említett szaszperek (talán az előző nép leszármazottai) fontos szerepet játszhattak a törzsek egyesítésében. A moszkik lassan északkelet felé húzódtak, településeket hozva létre. Ezek közül a legfontosabb Mtszkheta volt, az ibériai királyság későbbi fővárosa. A mtszkhta törzsön később a mamasazkhliszi nevű fejedelem uralkodott (grúzul „a háztartás atyja”).

A középkori grúz forrás, a Moktszevai Kartliszai („Kartli megtérése”) említi Azót és népét is, akik Arrian-Kartliból, a proto-ibériaiak egykori hazájából jöttek, amely a Perzsa Birodalom bukásáig a perzsa Akhaimenida-dinasztia uralma alatt volt. Ők azon a helyen telepedtek le, ahol később Mtszkhetát alapították. Egy másik grúz krónika, a Kartlisz Tszkhovreba („Kartli története”) szerint Azo Nagy Sándor tisztje volt, aki lemészárolta a helyi uralkodócsaládot és meghódította a régiót, de az egyik helyi vezér, a későbbi Pharnavaz ibériai király a Kr. e. 4. század végén legyőzte.

I. Pharnavaz és utódai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hatalmi harc győztese, Pharnavaz Ibéria első királya lett és körülbelül Kr. e. 302-től Kr. e. 237-ig uralkodott. Miután visszavert egy külső támadást, leigázta a környező területeket, többek közt a nyugat-grúziai Kolkhisz jelentős részét (helyi nevén Egriszi), és államát elismerte az újonnan alakult szíriai Szeleukida Birodalom is. Pharnavaz erődöt épített a főváros Armaziban, megreformálta a grúz ábécét és új közigazgatást szervezett, megyékre osztva az ország területét. Utódai megszerezték a Kaukázus több fontos hágója feletti ellenőrzést, köztük a Darjal-szorost (más néven az Ibériai kaput).

E virágzó időszakot azonban folyamatos háborúk követték. Ibériának számos invázió ellen kellett védekeznie. Déli területeit Örményország hódította meg, kolkhiszi területei pedig önálló fejedelemségekre töredeztek szét. A Kr. e. 2. század végén a Pharnavaz-dinasztia utolsó tagját, Parnadzsomot saját alattvalói fosztották meg trónjától és Kr. e. 93-ban a koronát az örmény Arsak hercegnek, az Arsakida-dinasztia megalapítójának juttatták.

Római periódus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Birodalmak közt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királyság bukása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arab időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keleti és nyugati Ibéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keleti Ibéria nevének máig nem megmagyarázott azonossága a nyugat-európai Ibériai-félsziget nevével a történelem során sokakban keltette azt a feltételezést, hogy a két azonos nevű terület lakói talán azonos eredetűek.

Számos ókori és középkori szerző feltételezett rokonságot, bár abban nem tudtak megegyezni, honnan is származhattak az ibérek. A gondolat a középkori Grúziában is népszerű volt. A rangos egyház író, Giorgi Mthatzmindeli (vagy Athos-hegyi György, 1009-1065) aról írt, hogy egyes grúz előkelők az Ibériai-félszigetre akartak utazni, hogy meglátogassák „a nyugati grúzokat”.[forrás?]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]