Katicabogárfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Katicabogár szócikkből átirányítva)
Katicabogárfélék
Evolúciós időszak: krétaholocén
Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata)
Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Cucujiformia
Öregcsalád: Lapbogárszerűek (Cucujoidea)
Család: Coccinellidae
Latreille, 1807
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Katicabogárfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Katicabogárfélék témájú kategóriát.

Huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata) lárvája
Tizennégypettyes füsskata (Propylea quatuordecimguttata) táplálkozás közben
Lucernaböde (Subcoccinella vigintiquatuorpunctata)
Kétpettyes katica (Adalia bipunctata)
Anegleis cardoni (India)
Mocsári katica (Hippodamia tredecimpunctata) táplálkozás közben
Halmus chalybeus párzás közben (Ausztrália)
Harlekinkatica lárvák kannibalizmusa
Telelésre összeverődött harlekinkaticák tömege
Liszteske-bödice (Clitostethus arcuatus), a legkisebb európai katicafaj
Coccinella trifasciata (Oroszország)
korongfoltos törpebödice (Nephus redtenbacheri)
Fekete katica (Oenopia impustulata)
Tízcseppes füsskata (Calvia decemguttata)
Narancsszínű tizenhatcseppes füsskata (Halyzia sedecimguttata)
Narancsszínű tizenhatcseppes füsskata mozgásban

A katicabogárfélék (Coccinellidae) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. A világszerte nagyjából hatezer fajt számláló csoportnak Európában 207,[1] Magyarországon 90 képviselője él.

Változatos életmódot élő fajok tartoznak a családba, a csoportban mezőgazdasági kártevők és a biológiai védekezésben használt fajok is előfordulnak, de a fajok többsége gazdasági szempontból közömbös.

Rendszerezésük[szerkesztés]

Megjelenésük[szerkesztés]

A katicabogarak hossza fajtól függően változó: 1,5-12 milliméter közötti. A színezetük is különböző, rendszerint élénk színeik (narancssárga, vörös, sárga, fekete) kontrasztos mintázatot alkotnak. A feltűnő (aposzematikus) mintázat a bogár kellemetlen ízére figyelmezteti a ragadozókat. Nem mindegyik katicabogárfaj pettyes, vannak csíkosak és egyszínűek is. Testük a fajok többségénél csupasz, fényes, de vannak többé-kevésbé szőrözött fajok is (pl. bödiceformák).

Életmódjuk[szerkesztés]

A katicabogarak zöme ragadozó életmódot folytat, nagy részük főként levéltetvekkel táplálkozik, egyes csoportok atkákat, pajzstetveket, liszteskéket fogyaszt. De a katicabogarak nagy többsége nem préda-specifikus, minden alkalmas méretű állatot elfogyasztanak. A ragadozó fajokon kívül vannak lisztharmatgombákkal táplálkozó, valamint növényeket fogyasztó katicabogarak is (bödeformák), melyek táplálkozásukkal termesztett növényeinken kárt is okozhatnak (pl. lucernaböde). Táplálékhiány esetén a lárvák kannibalizmusra is kényszerülhetnek, illetve gyakorta előfordul, hogy egyes katicafajok a család más tagjainak lárváit fogyasztják.

A magyarországi fajok a telet imágó alakban vészelik át, leggyakrabban avar, fakéreg, fűcsomók, vagy a talaj védelmében. Előfordul, hogy egyes fajok (pl. harlekinkatica) mesterséges létesítményekbe, lakásokba vonul telelőhelyet keresni, ilyenkor óriási tömegben verődhetnek össze, mely az emberek számára kellemetlenséget, sőt egészségügyi problémákat is jelenthet.

A kifejlett egyedek körülbelül egy évig élnek.

Ha a katicabogarakat támadás éri, reflexes „vérzés” megindításával védekeznek. Ilyenkor a lábaik ízületein keresztül vérnyirok szivárog ki. Ez a folyadék kellemetlen ízű anyagokat (coccinellin, adaliin, propylein) tartalmaz, ami elriasztja a hangyákat és a madarakat.

Szaporodásuk[szerkesztés]

A fajok többségének évente egy nemzedéke van, de vannak több generációt képző fajaink is. A párzási időszak tavasszal és nyáron van. A peték száma fajtól függően különböző: 3-300 között. A petéből 5-8 nap múlva kelnek ki a lárvák.

Magyarországon előforduló fajok, alfajok és rendszertani besorolásuk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Photo overview Coccinellidae (ladybird beetles) of Germany. Kerbtier.de. (Hozzáférés: 2016. október 30.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]